Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Az Országos Képzési Jegyzékről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (OKJ) szerint

Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.

Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult*, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.

*Szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját;

Az OKJ jelenleg 489 már 552 db un. alapszakképesítést rendszerez.

Az OKJ tartalmazza

a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,

b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket,

c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá

d) a szakképesítés-ráépüléseket és a rész-szakképesítéseket.

Az OKJ-ban kell meghatározni

a) a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését,

b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot),

c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,

d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

e) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg.

Figyelem!

Az országos képzési jegyzékben található fent felsorolt adatok megkönnyítik a szülők és a tanulók szakmaválasztását, továbbá az általános iskola 7-8 évfolyamán tanító pedagógusok pályaorientációs tevékenyégét.

Értelmező rendelkezések az OKJ alkalmazásában (jó tudni):

Részszakképesítés:

Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.

A részszakképesítések száma jelenleg 149 db

Szakképesítés-ráépülés:

A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít.

Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadhat szakképesítésre is ráépülhet.

Figyelem!

Az államilag elismert szakképesítések iskolai rendszerű szakképzés és iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében is tanulhatók.

A szakképzés megszerzésére irányuló képzés lehet:

• kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható

• kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható

• iskolai rendszerű szakképzésben és iskolarendszeren kívüli szakképzésben egyaránt indítható

Képzési idő:

Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma van előírva.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám van meghatározva.

A képzés munkarendje:

Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás.

Iskolai végzettség:

A szakképesítéseknek van olyan csoportja (21 szint), amelynek tanulásához nem szükséges befejezett általános iskolai végzettség.

Vannak olyan szakképesítések, amelyek általános iskolai végzettséghez kötöttek és vannak olyanok, amelyek érettségihez kötöttek (vagy utólag is lehet érettségi vizsgát tenni).

Vannak olyan szakképesítések, amelyek egy meglévő szakképesítésre épülnek.

És van felsőfokú végzettséghez (diploma) kötött szakképesítés is.

Képzési szint:

Az oktatás, mint folyamat az ismerek, készségek átadása tekintetében az egyszerűtől halad a bonyolult felé, minél összetettebb egy adott oktatási program, minél bonyolultabb az oktatás tartalma, annál magasabb az oktatás szintje.

Képzési szintek meghatározás kiemelésekkel

* Az oktatás egységes nemzetközi osztályozásának rendszere (angol nyelvű rövidítése szerint ISCED)

AZ ISCED azáltal, hogy összehasonlíthatóvá teszi a különböző oktatási rendszereket kiváló lehetőséget kínál a szakemberek számára, hogy a nemzeti oktatási rendszerek komparatív elemzése alapján következtetéseket vonjanak le egy-egy adott oktatási-képzési rendszer fejlettségére, hatékonyságára és a lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan.

Figyelem!

Kimaradt az jegyzékből „a középiskola befejező évfolyamához kötött” szakképesítési szint meghatározása (érettségi végzettség nélkül).

Sok olyan tanuló van, aki a középiskola befejező évfolyamának elvégzés után nem akar, vagy nem tud érettségi vizsgát tenni, ezeknek a tanulóknak is biztosítani olyan szakképesítések tanulását, amelyek megfelelnek végzettségükből adódó képességeiknek.

Régen volt ilyen szint, ezért javasoljuk új 51 szint bevezetését az alábbi szöveggel és tartalommal!

51 Jellemzően fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott

bemeneti kompetenciákra,

szakmai előképzettségre vagy a

középiskola befejező évfolyamának elvégzésére épül. (ISCED szint 4)

Szakképesítések listája itt!