Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Diákmunka! A magyar törvények engedélyezik a gyermekmunkát, de tiltják kizsákmányolást


Sok családnak jól jön, ha középfokú iskolás gyermekük a nyári szünetben dolgozik. A tanulók szívesen vállalnak, illetve vállalnának munkát, ha lenne megfelelő, hogy segítsenek szüleiknek, vagy saját igényeknek megfelelően tudják elkölteni keresetük egy részét.

Az ENSZ gyermekjogi egyezmény 34. cikk 1. pontja szerint: "Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen". A 7. cikk 5. szerint elismerik a fiatal dolgozók és ipari tanulók jogát a méltányos bérhez vagy egyéb megfelelő juttatásra;

Sajnálatos tény, hogy a diákmunkát kínáló munkaadók egy része kihasználja a gyermekek munkaerejét, amikor az azonos munkát végző felnőttek bérénél kevesebbet fizet ki számukra, vagy szerződés nélkül „feketén” foglalkoztatja őket. Ezt nevezik kizsákmányolásnak!

Kizsákmányolásnak tekinthető és büntetendő, ha a munkáltató nem tartja be a 18 éves korukig fiatal munkavállalók védelmében hozott rendelkezéseket, pl.:

Fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg.

A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet.

Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A fiatal munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenkét óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

A magyar törvények szerint gyermekmunkát végez az a személy, aki 18 életévét nem töltötte be

A polgári törvénykönyv  (Ptk.) szerint: gyermek az a személy, aki 18 életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. Kiskorú az a gyermek, aki még nem töltötte be a 18 életévét.

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte, de még nem múlt el a 18 éves. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges, azonban nem minden esetben.

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14 életévét nem töltötte be. Nevében mindig a törvényes képviselője jár el (lásd munkaszerződés vagy a tanulószerződés aláírása).

Gyermekmunkán sokan csak tv műsorokban látható 6-10 éves ázsiai, dél-amerikai éhbérért dolgoztatott kisgyermekeket értik, ami Magyarországon ma már ritka dolog, bár a háziipari, kereskedői és családi foglalkozások körül a gyermekmunkát illetőleg számos visszaélésre akadhatunk.

Életkori korlátok a munkaviszony létesítésekor


Munkaviszonyt – a Munka Törvénykönyve alapján – az létesíthet szülői beleegyezés nélkül(!),  aki a 16. életévét betöltötte, de az iskolai szünet időtartama alatt foglalkoztatható az a 15. életévet betöltött tanuló is, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja. 16 éven aluli gyermek esetén szükséges a törvényes képviselő, azaz a szülő hozzájárulása. 14 éves gyermek is foglalkoztatható, ha tagja valamelyik iskolaszövetkezetnek, ami egy furcsa képződmény a munkaerőpiacon. 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatása tilos.

Az életkori határok megszegése büntetési tétel.

Figyelem!

Bármilyen jogviszonyban kerül sor a diákmunkára, a tanulónak mindenképpen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, azaz adókártyával. A kártya igénylése első alkalommal illetékmentes, tehát ingyenes.

A tanuló alkalmazásának formái és a legalacsonyabb munkabér

A tanuló alapvetően háromféleképpen alkalmazható:

vagy munkaviszonyban;

vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (ilyen például a megbízási szerződés vagy a segítő családtag);

vagy a 2011.  április elsejétől az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lépett egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében.

A 14-18 éves koráig korlátozottan cselekvőképes munkavállaló gyermekek munkajogi védelmének alapja, hogy a diák írásos szerződést kössön a munkáltatóval, mert munkaszerződés vagy egyéb megállapodás hiányában előfordulhat, hogy kevesebb bért vagy egy fillért sem kapnak az elvégzett munka után. (16 éven aluli esetén szükséges a törvényes képviselő, azaz a szülő hozzájárulása. Meghatározott művészeti-, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységeknél feltétel a tanköteles életkor betöltése, valamint a gyámhatósági engedély megléte.)

Ha a diákkal munkaszerződést kötnek, azaz munkaviszonyban áll, akkor a munkabér legalacsonyabb összege 2011. január 1-jétől 78.000 Ft. Amennyiben a diák olyan munkakört tölt be, amely szakképesítéshez kötött a kötelező legkisebb bérminimum 94.000 Ft. A munkabér összegét a munkaszerződésben rögzíteni kell.

Figyelem!

Mivel a tanuló munkabért kap, így köteles adóbevallást készíteni a 2011-es jövedelmeiről, melyet jelen esetben 2012. május 20-ig kell benyújtani. A megkeresett bérről és a levont adóról a munkáltató köteles igazolást kiállítani és átadni a diák részére.

Részletes információ a diákmunka 2011. évi adózási szabályairól itt található!

Jogorvoslati lehetőség

A közoktatásban tanulók és szüleik a nyári diákmunkával kapcsolatos munkajogi panaszaikkal az Oktatási Hivatalhoz és/vagy a vele együttműködési megállapodást kötött Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez fordulhatnak jogorvoslatért. Ha lenyelik a sérelmeiket, akkor soha sem lesz rend ezen a területen!

Sajtószóvivők: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy (1)787-7852) és Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253)

Kiskorú tanköteles gyermekek kizsákmányolása a szakképzésben

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum