Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Elavult a magyar iskolaszerkezet. Meg kell szűntetni a szülőket és a tanulókat elrettentő, szakiskolákat! Be kell vezetni az ágazati szak-technikusképzést!


A szakiskola nem ad iskolai végzettséget, ezért szakiskolai tanulóknak 4-5 év tanulás után is csak általános iskolai végzettségük van. Ez zsákutca a tanulási úton!

Az államilag elismert szakképesítések jelentős része nem tanulható a szakiskolákban. Ez diszkrimináció!

A gyakorlati képzőhelyeken nem a szakiskola szakképzési programjában meghatározott képzés folyik, hanem megalázó gyermekmunka! (14-18 éves koráig minden tanuló korlátozottan cselekvőképes gyermek, aki állandó felügyeletre és gondozásra szorul.)

A tanulószerződés a kizsákmányolás eszköze, nem biztosítja az egyenlő munkáért egyenlő bért!

A szakiskolai tanulóknak a nyári szünetben is dolgozniuk kell, ameddig a gimnáziumba járó társaik javában vakációznak!

Szakközépiskolai diszkrimináció

Ugyan ez a helyzet a gimnázium vagy a szakközépiskola 12. évfolyamát befejezett tanulókkal, akik nem akarnak, vagy nem tudnak érettségi vizsgát tenni, de a szakképzési évfolyamokon szakképesítést szereznek. Nekik is csak általános iskolai végzettségük van, hiába végeztek el 5-6 évfolyamot valamelyik középiskolában, és ők sem tanulhatnak érettségihez kötött szakképesítést.

Javaslat iskolaszerkezet változtatásra.


Új típusú „Szakképző Középiskola” a szegregáló szakiskola helyett

Az országos szülői egyesületek kezdeményezik az „érettségi nélküli” Szakképző Középiskola intézményének bevezetését. Az új iskolatípusban valamennyi államilag elismert szakképesítést tanulható a nyolcadik évfolyam befejezése után. Ha a tanulót nem veszik fel valamelyik „elitképző” gimnáziumba vagy gyengébb tanulmányi eredménye miatt kiteszik onnan, akkor az új típusú Szakképző Középiskolában szakképesítést és középiskolai végzettséget szerezhet.

A felvételi vizsgává degradálódott érettségi vizsga után kiadott bizonyítvány nem lehet a középiskolai végzettség egyedüli dokumentuma!

Ágazati szakközépiskola és szaktechnikum

Az országos szülői egyesületek kezdeményezik az ágazati technikus képzés bevezetését a szakközépiskolákban. A szakközépiskola iskolatípusnak akkor van értelme, ha az érettségi vizsgára való felkészítés mellett a technikus szakmai vizsgára is felkészít. A szak-technikusi oklevél FEOR szerint besorolt, a gazdaság által igényelt, középvezetői munkakör és más speciális munkakör betöltésére jogosít az adott ágazatban. Pl. a gépiparban: művezető, üzemvezető, termelésirányító, gyártás-előkészítő technikus, minőségellenőr, technológus, stb.

Többcélú Szakképző Középiskola TISZK keretein belül

A területi integrált szakképző központ (TISZK) öszvér jellege miatt „laikus” szemmel nem értelmezhető képződmény a magyar szakképzésben (nem fenntartó, nem közoktatási intézmény, nem gyakorlati képzőhely). Az EU pénzek megszerzése érdekében először létrehozták a TISZK-eket, és csak utána próbáltak jogi hátteret biztosítani a működésükhöz, kevés sikerrel.

A többcélú intézmény törvényi meghatározásai egyértelműen kielégítik az általunk javasolt új iskolatípusok bevezetésével és a TISZK-ek várható átalakításával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket. A többcélú összetett iskola a különböző típusú szakképző iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg, ezáltal biztosított a teljes átjárhatóság szakképzésben.

A javasolt többcélú összetett szakképző iskola intézményei teljes átjárhatóságot és korrekció lehetőséget biztosítanak az iskolai rendszerű szakképzésben, a legmagasabb iskolai- és szakmai végzettség megszerzése érdekében.

A többcélú összetett szakképző középiskola intézményei a TISZK keretében és azon kívül.

1.      Szakközépiskola és szaktechnikum (középiskolai- és középfokú szakmai végzettséget ad, és felkészít az érettségire)

2.      Szakképző Középiskola (nem készít fel érettségire, de középiskolai- és középfokú szakmai végzettséget ad)

3.      Szakiskolai tagozat

-          Speciális szakiskolai tagozat (a sajátos nevelési igényű tanulók számára)

-          Szakképző tagozat (a befejezetlen iskolai végzettséggel tanulható szakképesítések oktatása)

-          Felzárkóztató tagozat (a HÍD program szerint)

4.      Felnőttképzési tagozat (az „elvégzett” évfolyamok alapján biztosít iskolai- és szakmai végzettséget)

5.      Felnőttoktatási tagozat (felkészítés az általános iskola befejezésére és érettségire való felkészítés a szakképesítéssel rendelkezők számára.)

A többcélú intézmény iskolatípus erre lett kitalálva!

A szakképzés vonzóvá tétele

Előzmények, amikor a rendszer „elromlott”

1998. szeptember 1-jétől csak a 16. életév betöltése után lehet részt venni szakképzésben. Ettől az időponttól kezdődően a szakképzésben részt vevő iskolákban folyó oktatást szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra (közismereti évfolyamok) és a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszra (szakképzési évfolyamok). A szakképző iskoláknak olyan tantervet kell alkalmazni, amely szerint szakiskolában a 9-10. évfolyam, szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon nincs szakképesítésre felkészítő oktatás. Az iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) szakképzést folytató intézményekben is csak 16 éves koron túl lehetett bekapcsolódni a szakképzésbe.

A 8. évfolyamot befejező szakiskolát választó, tanulók azóta is jogosan kifogásolják, hogy az általános iskola sikeres befejezése után nem tudják megkezdeni azonnal a „szakmatanulást”, hanem még két évfolyamon (9-10.) folytatniuk kell a közismereti tantárgyak tanulását. A szakmai képzés csak a 11. évfolyamtól kezdődhet meg. Ez a struktúra a fiatalok nagy részénél további kudarcélményeket okoz, ami magas lemorzsolódást eredményez.

Ráadásul a szakiskola többéves tanulás után sem ad semmilyen iskolai végzettséget. A sikeres szakmai vizsga után a képzésből kikerülő gyerekeknek továbbra is csak alapfokú általános iskolai végzettségük van. Sajnos ez nem érdekel senkit, pedig ez a végzettségi szint rontja Magyarország nemzetközi megítélését az iskolázottság területén.

A perspektíva hiánya miatt a tanulók és a szülők egy része közömbössé vált az általános iskola oktatási céljaival szemben. A szülők elkerülik az iskolát, a tanulók között a növekvő tanulási különbségek megosztják az osztályközösségeket, amely hatással van a tanulók magatartására (fegyelmezetlenség, iskolai erőszak).

A közvélemény, az oktatásirányítás és gazdaság szereplői a szakiskolai tanulókat sértegetik a rossz tanulmányi eredményeik és a szakmai felkészületlenségük miatt.  Nem a fenntartók, az iskolavezetés, a pedagógusok, oktatók felelősségét állapítják meg, hanem a szülőket okolják a „rossz gyermekanyagért”.

Nem a küldő általános iskolák oktatási színvonalát kifogásolja a szakiskola vezetése, hanem a tanulókat buktatja „halomra”.

Ugyanakkor több milliárd forint EU támogatást fordítottak a különböző szakiskolai fejlesztésekre, programokra,

A szakképző iskolai tanulás vonzóvá téttele érdekében javasoljuk a jogalkotóknak, hogy az új Nemzeti Köznevelési Törvénybe kerüljön be a szülői szervezetek által megfogalmazott Szakképző Középiskola, mint új intézménytípus, hogy megkülönböztetés nélkül minden szakképzésben tanuló fiatal középiskolai végzettséghez és középszintű szakmai végzettséghez jusson a 8. évfolyam befejezése után a szakképző középiskolában

 

Simonné Toldi Ágnes (Szülők Egyesülete a Gyermekekért), Novák János (Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma), Péli Lajosné (Szülők Egyesülete a Hallássérült Gyermekekért), Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Egyesülete), (Fővárosi Szülői Egyesület)

.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum