Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Megbukott az egyenlő bánásmód elvét súlyosan sértő felsőfokú szakképzés rendszere.


Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha költségtérítést kérnek felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóktól

Végre az érettségizett tanulók is rájöttek, hogy baj van a felsőfokú szakképzéssel! 2008-ban a 12 500 államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésre nem jelentkeztek elegen, csak 4975 érettségizett tanuló jelentkezett.

Sok jelentkező nem tudja, hogy a felsőoktatás keretében folyó „felsőfokú szakképzéseket” a középfokú oktatás szintjébe sorolják, a bizonyítvány nem biztosít felsőfokú végzettségi szintet.

Véleményünk szerint az úgynevezett felsőfokú szakképzés jelenlegi rendszere sérti az egyenlő bánásmód elvét, ezáltal az Alkotmány 70/A paragrafusát, amikor a hallgatói jogviszonyban  OKJ. szakképesítésre felvett fiatalokat hátrányosan megkülönbözteti  a szakközépiskolák szakképzési évfolyamain tanuló  társaiktól.

Magyarországon az első szakképesítés ingyenes, nem lehet költségtérítést kérni a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóktól, és nem lehet átsorolni őket a költségtérítéses képzésbe.


A felsőfokú szakképzés közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményező különbségtétele

Felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. A felsőoktatás keretében folyó „felsőfokú szakképzéseket” a középfokú oktatás szintjébe sorolják, a bizonyítvány nem biztosít felsőfokú végzettségi szintet.

Ha a felsőoktatási intézmény megállapodást köt szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, akkor a tanulói jogviszonyban levő fiatalok e csoportja számára az első szakképesítés megszerzése ingyenes, nem lehet őket átsorolni a költségtérítéses képzésbe.

A hallgatói jogviszonyban levő fiatal után nem jár a családi pótlék, sem az árvaellátás, nem jár az ingyenes tankönyvellátás, a közoktatási diákigazolvány térítési díja jóval magasabb mint a hallgatói diákigazolványé, stb.

A tanulói jogviszonyban szerzett a szakmai bizonyítvány 30 többletpontot ér, amely növeli a továbbtanulási esélyeket, és a kredit beszámítás következtében a tanult tantárgyak egy részét  nem kell újból felvenni a tanulóknak.

A tanulói jogviszonyban szerzet felsőfokú szakképesítés nem korlátozza az állam által finanszírozott főiskolai, egyetemi évek számát, amíg a hallgatói jogviszonyban tanulók a felsőfokú szakképzésben eltöltött ideje beszámít az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási időbe (tizenkét félév letelte után csak a költségtérítéses képzésbe folytathatják tanulmányaikat a hallgatók).

A felsőoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdése szerint a miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai közé tartozik, a felsőoktatásban folyó felsőfokú szakképzés rendszeres, de legalább háromévenként történő értékelése, a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata.

Az MSZOE közérdekű bejelentéssel fordul az OKM felé, hogy szüntesse meg a felsőfokú szakképzésbe hallgatói jogviszonykeretében részt vevő fiatalok hátrányos megkülönböztetését a szakközépiskolában tanulói jogviszonyban tanuló diákokkal szemben. 

Javasoljuk, hogy a felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszonyban résztvevő fiatalok azonos elbánásban részesüljenek, mint a felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola által kötött megállapodás alapján a közoktatásban tanulói jogviszonyban tanuló diákok.

OKM Felsőoktatási Szakállamtitkárságára írt közérdekű bejelentés itt található!

Szóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 06-1/787-7852

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum