Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Miért nem engedik szakmát tanulni a 8. évfolyamot sikeresen befejező 14 éves tanulókat?


 

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete és a velük együttműködő helyi és országos szülői egyesületek kezdeményezik, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban, abban az évben kapcsolódhasson be a tanuló, amelyben betölti a 14. életévét.

 

Miért kell az általános iskolát sikeresen befejezőknek a szakiskolában két évet, szakközépiskolában négy évet várni, hogy szakmát tanulhassanak?


1998. szeptember 1-jétől a szakképzésben részt vevő iskolákban folyó oktatást szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakaszra. A szakképzésbe való bekapcsolódás idejét 14. életévről 16. évre emelték, hogy a szakiskolai tanulókat a 9-10. évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára. Megjegyzendő, hogy az alapműveltségi vizsgát tíz év alatt sem sikerült bevezetni!

 

A középiskolai szinten továbbtanulni képtelen fiatalokat szakiskolákba zsúfolta az oktatáspolitika, ahol tömeges lett a buktatás, és gyakorlattá vált a nehezebben kezelhető tanulók eltávolítása. Az oktatásirányítás nem vette figyelembe, hogy az általános iskolába járó tanulók egy részének elege van a tanulási kudarcokból, és a nyolcadik évfolyam befejezése után szakmát akarnak tanulni, munkába akarnak állni, pénzt akarnak keresni.

 

2006-ban kikerült a törvényből az alapműveltségi vizsga intézménye, vagyis az általános műveltséget megalapozó szakasz és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakasz szétválasztásának oka, ezért nincs akadálya annak, hogy a szakiskolában a szakmai vizsgára való felkészítés a 9. évfolyamtól kezdődjön.

 

A szülői szervezetek kezdeményezésének támogatottsága

A tanulók és a szülők mellet a szakképző iskolák és az iskolafenntartó önkormányzatok is érzékelik a problémát, támogatják javaslatunkat. Újabban az oktatásirányító szervek képviselői, a gazdasági szereplői, szociológusok és pszichológusok is hangoztatják, hogy a szakképesítésre való felkészítést korábbi életkorban kellene kezdeni.

Az MSZOE levélben fordul Szűcs Erika Szociális és Munkaügyi miniszterhez és Arató Gergely OKM államtitkár felé, hogy támogassák a szülői szervezetek kezdeményezését.

 

Országos népi kezdeményezés

 

Amennyiben nem kapunk kedvező választ kérésünkre, akkor aláírásgyűjtő ívet nyújtunk be hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz Országos népi kezdeményezés tárgyában, ezzel a szöveggel

„Alulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben:

 

Az iskolai rendszerű szakképzés hatékonyságának javítása és a fiatalok iskolában tartása érdekében a Magyar Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban, abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizennegyedik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben.”

 

A felvetett kérdés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 25. § (5) bekezdésének módosításával jár, amelyeket a törvényalkotó Magyar Országgyűlésnek kell megtárgyalni és elfogadni az alábbiak szerint:

„Az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik  tizennegyedik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben.”

 

Szakiskolai szegregáció

 

A középiskolai expanzió erőszakos keresztülvitele miatt a szakiskola degradálódott, a sehova fel nem vett és a középiskolákból kibuktatott tanulók gyűjtőhelye lett. Kialakult a szakiskolai szegregáció. Ugyanakkor az oktatásirányítás önkényesen leszűkítette a szakiskolában tanulható szakképesítések számát, amit súlyos diszkriminációnak tartunk. Az általános iskolát befejezni nem tudó hátrányos helyzetű tanuló tanulók számára kigondolt felzárkóztató oktatást nem sikerült beindítani, mivel az önkormányzati fenntartók nem indították ezt a képzési formát, illetve - mivel a tanulók nem tudtak róla – kevesen jelentkeztek továbbtanulásra.

 

Az iskolai rendszerű szakképzésben a jogszabályalkotó a gyakorlati képzés tekintetében is megkülönbözteti a tanulókat egymástól. Az iskolai tanműhelyben és a gazdálkodó szervezettel kötött együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzésben nem járnak azok a juttatások és előnyök, amelyek tanulószerződésnél járnak (pl. pénzbeli juttatás, kötelező felvétel a szakképző iskolába, a képzési idő „beszámít a nyugdíjba”, szülési szabadság, betegszabadság jár a tanulónak).

Ugyanakkor a tanulószerződés intézménye (tanoncszerződés) sérti az esélyegyenlőség elvét, elősegíti a tanulók kizsákmányolását, nem ad biztosítékot a pályakezdéshez. Nincs garancia arra, hogy a tanulók megkapják a pénzbeli és természetbeni juttatásokat.

 

Javaslatok az iskolai rendszerű szakképzés gyermekbarát szervezéséhez

 

Meg kell szüntetni a szakképzébe való bekapcsolódás életkori korjátozását, hogy az általános iskolát sikeresen befejező tanuló 14 éves korától megkezdhesse bármelyik államilag támogatott szakképesítés tanulását a 9. évfolyamon, hogy a tankötelezettsége végéig szakmai vizsgát tehessen.

 

Nem lehet a szakképesítést különböző iskolai évfolyamok elvégzéséhez kötni (jelenleg befejezetlen általános iskolai végzetséghez 8. 10. 12. 13. évfolyam befejezéséhez, vagy érettségi vizsgához kötik a szakképesítésbe való bekapcsolódást önkényesen, „hasra-ütés” szerűen.)

 

A szakiskolát 4 évfolyamos szakképző középiskolává kell minősíteni, ahol a 9. évfolyamtól kezdődően párhuzamosan folyik a szakmai elméleti, gyakorlati és a szakképesítéshez szükséges közismereti oktatás. (Sok „nyolcadikos” gyermeknek elege van a közismereti tantárgyak tanulásából, szakmát akarnak tanulni, munkába akarnak állni, pénzt akarnak keresni. Jobban viselik az általános iskolai megpróbáltatásokat is, ha van perspektívájuk.)

 

Egységes tanulói szerződést kell előírni, amely szerint egyforma juttatásokat és kedvezményeket kapnak az iskolai tanműhelyben (TISZK-ben) folyó, gyakorlati képzésben, az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésben résztvevő tanulók és a tanulószerződéssel rendelkező  tanulók.

 

További információ a „Szakiskola” címszó alatt, amely itt található!

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433- 8754)

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum