Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Ne az iskolák fűtésén spóroljanak az önkormányzati fenntartók!


Szeretnénk megelőzni, hogy gázhiányra vagy a hidegre hivatkozva bezárják az iskolákat, azzal az indokkal, hogy így kevesebbet kell költeni a fűtésre. Etikátlan viselkedés, ha az önkormányzati iskolafenntartók így akarják csökkenteni a dologi kiadásaikat.

 

Azoknak az iskolafenntartóknak, akik azért szüneteltetik az oktatást, mert nem tudják, vagy költségkímélés céljából, nem akarják biztosítani a fűtési feltételeket, felelősségre kell vonni!

 

A nappali mínusz öt-mínusz tíz fok nem tekinthető rendkívüli időjárásnak Ha most megtehetik az önkormányzatok, hogy kiteszik a diákokat az utcára, akkor bármikor szüneteltethetik az oktatást valamilyen indokkal.

 

Mi lesz azokkal a gyermekekkel, akik az iskolában étkeznek, akiknek otthonában korlátozott a fűtési lehetőség?

Nem lehet arra kényszeríteni a szülőket, hogy szabadságot vegyenek ki azért, hogy gondoskodjanak gyermekükről, ameddig az iskola zárva tart.

A szülők előzetes megkérdezése nélkül nem lehet tanítási szünetet elrendelni.


Fordítva kell csinálni!

Jól befűtött közösségi tereket, délutáni foglalkozásokat, meleg ételt kell biztosítani, azoknak tanulóknak, akiknek az otthoni körülményei nem megfelelőek

Álláspontunk szerint az iskolának minden szülőt egyenként kell megkérdezni, hogy tudja-e vállalni szorgalmi időben hazaküldött gyermeke felügyeletét, étkeztetését és a fűtött lakást. 

 

Törvény értelmében rendkívüli szünetet a főjegyző, a jegyző és az intézményvezető rendelhet el, de csak akkor, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.

Rendkívüli szünetet elrendelni csak elháríthatatlan ok miatt lehet, ha a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges.

A főjegyző vagy a jegyző köteles értesíteni az oktatási ágazatért felelős minisztert, ha rendkívüli szünetet rendel el.

 

Hogyan pótolják az elmaradt órákat az iskolák?

Ha rendkívüli szünetet jogosan rendelik el, akkor elsősorban a tanév helyi rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapokat használhatja fel az iskola a kieső napok pótlására.

.

Törvény szerint csak az iskolaszék és a diákönkormányzat kezdeményezésére lehet szombaton tanítást szervezni, abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok egy vagy több összefüggő tanítási szünetként a tanítási félév során biztosítható.

 

A tanév első féléve 2009. január 16-ig tart. Nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a tanulók, akik szeretnének javítani félévi jegyeiken, a rendkívüli szünet miatt nem marad elég idő a feleltetésekre, beszámolókra. 

 

MSZOE álláspont

  1. Törvénysértést követ el az önkormányzati fenntartó, ha a kötelező feladatait hiányosan látja el, amikor a dologi kiadásainak csökkentése érdekében rendkívüli fűtési szünetet rendel el.
  2. Nem lehet indokolatlan spórolás miatt lerövidíteni a tanulók felkészülési idejét közvetlenül a félévi értékelés előtt.
  3. Értelmezésünk szerint, ha az iskolaszék és a diákönkormányzat nem kezdeményezi a szombati tanítást, akkor sem a fenntartó, sem az igazgató nem rendelheti el az elmaradt órák pótlását.
  4. Véleményünk szerint az oktatásét felelős miniszter jogosítványa eldönteni, hogy a szünetet elrendelő intézményfenntartók valóban helyesen jártak-e el, amikor bezárták az adott iskolát.
  5. Az oktatásért felelős miniszter feladata felelősségre vonni azokat az iskolafenntartókat, akik nem gondoskodtak kellő időben az iskolák fűtési rendszerének működőképességéről, vagy el akarják spórolni a fűtési kiadásokat.
  6. A szülők számára nehéz feladat a reformokkal terhelt közoktatás áttekintése, felesleges őket belezavarni egy újabb mondvacsinált helyzetbe.

 Sajtószóvivő: Simonné Toldi Ágnes 06-30/550-2253 vagy Keszei Sándor

(1) 787-7852 vagy 06-30/433-7854

 

 

Jogszabályi háttér

 

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.  törvény

 

52. § (16) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.

 

Intézményvezető joga

54. § (1)  …A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

 

Főjegyző kötelessége

91. § (1) A főjegyző

az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.

 

(8) A jegyző - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével - a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.

 

 Félévi értesítő

2. §  (7) A szorgalmi idő első féléve 2009. január 16-ig tart. Az iskolák 2009. január 23-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

 

(8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak.

 

Tanítás nélküli munkanap

3. §  A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

 

Tanítás heti pihenőnapon

4. § (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

 

Tanulók felügyelete

(6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum