Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Tankönyvrendelés 2019.

Tankönyv használata nem kötelező!

A tankönyvet nem kötelező bevinni az iskolába

Nem a tankönyvet kell megtanítani, hanem az iskola helyi tantervében előírt tananyagot

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)



Nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy a tanulóknak minden nap be kell vinni az iskolába a számára ingyenesen biztosított tankönyveket.

A kártérítési felelősséggel kölcsönzött tankönyvekbe nem lehet széljegyzetet készíteni, szöveget kiemelni, aláhúzni, nem lehet belőle „puskázni”! Akkor minek kell becipelni az iskolába? 

Miért kapnak elégtelen érdemjegyet a tanulók az adott tantárgyakból, ha nem viszik magukkal vagy otthon felejtik tankönyveiket?

Az érthető, hogy a munkatankönyv, a függvénytáblázat, a térkép, a szöveggyűjtemény használata kötelező a tanórai foglalkozásokon. De a többi tankönyvet minek kell bevinni az iskolába, ha ki sem szabad nyitni?

Sérti a pedagógusok módszertani szabadságát a kötelező tankönyvhasználat

Vajon miért követelnek még több tankönyvkiadót és nagyobb tankönyvválasztékot a pedagógusok? Talán azért, mert könnyű azt mondani az óra végén, hogy tanuljátok meg a tankönyvből a 25-35. oldalt otthon

Törvény értelmében a pedagógus joga és feladata, hogy az adott iskola pedagógiai programja alapján a tananyagot és a nevelés-oktatás „módszereit” megválassza, tanmenetet, óravázlatot készítsen és meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tanulónak teljesítenie kell, hogy a magasabb évfolyamba léphessen.

Nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy tankönyvírók által alkalmazott módszertan alapján összeállított tananyag tudását kell megkövetelni a tanulóktól.

Akkor miért a tankönyvkiadók által szerkesztett tankönyvekből tanítják a rájuk bízott gyermekeket a tanárok?

Miért akarják saját elhatározásból követni a tankönyvszerkesztők módszertani utasításait?

Miért a tankönyvekhez kiadók által mellékelt tanmenetet, óravázlatot használják? Nem tudnak tanmenetet írni a helyi tanterv alapján?

Sérti a pedagógusok módszertani szabadságát, ha a tankönyvekben előírt megtaníthatatlan mennyiségű ismeretanyagot akarják megtanítani diákjaikkal.

Módszertani hibák

Szülői és tanulói panaszok is jelzik, hogy a rendelkezésre álló tanítási időben a pedagógusok nem tudják megtanítani a tankönyvekben előírt ismeretanyagot.

Egy 45 perces tanórai foglalkozás nem elegendő arra, hogy a pedagógus időt fordítson arra, hogy megtanítsa az iskola helyi tantervében vagy a tankönyvekben előírt ismeretanyagot.

Egy átlagos tanórai foglalkozás menete: ha a tanár 3-4 perc késéssel megy be az osztályba, 10 percet fegyelmez, 15 percet feleltet, majd azt mondja, hogy írom a táblára, jegyzeteljetek és tanuljátok meg a tankönyvből a 25-35 oldalon található anyagot.

Idő hiányában nincs magyarázat, nincs szemléltetés, nincs elemzés, nincs bizonyítás. A magára maradó tanulók nem értik a képleteket, az egyenleteket, a szöveget csak magolnak.

Ráadásul egyes tanárok a beszámoltatáskor többet követelnek a tanterv, ill. a tankönyv anyagánál.

Pedagógiai módszerek (forrás ismeretlen)

MAXIMALIZMUS

Szakmailag jól felkészült tanárok hibája, többet akarnak tanítani a tanterv ill. a tankönyv anyagánál.

Másik válfaja, amikor a tanítás során nem „válogatják le” a lényeges elemeket, hanem mindent egyforma súlyozással tanítanak.

DOGMATIZMUS

Annak a tanárnak a hibája, aki nem szemléltet, elegendő tényanyag és magyarázat, elemzés, bizonyítás nélkül általánosít, mond ki törvényeket, tételeket.

VULGARIZÁLÁS

Túlzott egyszerűsítésre törekvés miatt magyarázatunk tudománytalanná válik.

Szakkifejezések helytelen használata, köznapi kifejezésekkel helyettesítése.

FORMALIZMUS

A tanulók a képleteket, egyenleteket nem értik, csak magolják.

A tantervkészítés hierarchiája

Nemzeti Alaptanterv (NAT)

Ingyenes tankönyvellátásról itt találhatnak tájékoztatást

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum