Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

A következő tanévben újra 14 éves kortól kezdődhet a szakképzés

Magyarországon, csak a tanulók és a szülők nem tudnak róla!


A közoktatási törvény ez év májusi módosítása után ismét lehetőség van arra, hogy az általános iskola sikeres befejezését követően a tanulók közvetlenül lépjenek be a szakképzésbe, de az adott szakképesítésért felelős miniszterek nem hozzák nyilvánosságra az elkészült tanterveket. Az elfogadott törvény szerint, kizárólag szakképzési évfolyamon is megszervezhető a szakiskolai nevelés és oktatás. Feltétele ennek, hogy a képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges ismeretek is átadásra kerüljenek. Az újfajta megoldás lehetőséget biztosít azok részére, akik nem kívánják igénybe venni a szakiskola kilencedik-tízedik évfolyamán folyó oktatást. A megoldás széleskörű társadalmi igényt elégít ki. A törvénymódosítást a parlamenti képviselők 95 százaléka támogatta, ami ritka dolog a magyar törvényhozásban.   

.

Sürget az idő!

Ahhoz, hogy az általános iskolát ebben a tanévben befejező tanulók az új típusú (előrehozott) szakképzési évfolyamon tudjanak továbbtanulni, a szakképző iskoláknak ez év október 15-ig jelentkezni kell a Felvételi Központ által működtetett felvételi informatikai rendszerbe (KIFIR), és meg kell adni az új tanulmányi terület kódszámát.

Az iskolák által megadott adatok alapján az Oktatási Hivatal (OH) kiadja az „OM azonosítók és tanulmányi területek jegyzéke a középfokú iskolai felvételikhez a 2010/2011. tanévre” című kiadványát, amelyet eljuttat valamennyi  általános iskolaába.

A nyolcadik évfolyamra járó tanulók és szüleik ebből a kiadványból tudhatják meg, melyik szakiskola indít előre hozott szakképzési évfolyamot a kilencedik évolyamon, és milyen szakképesítésből készíti fel a jelentkezőket a szakmai vizsgára.

.

Ha a szakképző iskolák nem közlik időben a Felvételi Központtal  az új tanulmányi terület belső kódját, akkor az nem kerül be az OH kiadványába, ezáltal sem az általános iskolák sem a tanulók nem tudják meg, melyik szakiskola indít új típusú előrehozott szakképzést. Ha az általános iskolák nem ismerik, milyen belső kódszáma van az adott szakképesítésnek, nem tudják kitölteni a Jelentkezési lapokat és a Tanulói adatlapokat.

.

Figyelem!

A szakképző iskola az internetes modulban október 15-e után már nem tud változtatást végrehajtani. Az itt megadott tanulmányi területek leírását kell – a kötelezően nyilvánosságra hozandó egyéb felvételi információk mellett – az intézménynek közzé kell tennie felvételi tájékoztatójában is. A felvételi tájékoztatót az intézménynek 2009. október 31-éig meg kell jelentetnie a közoktatás informatikai rendszerében (KIR).

 


A régi típusú hatékony szakmunkásképzés megszüntetése

 

1998. szeptember 1-jétől csak a 16. életév betöltése után lehetett részt venni szakképzésben. Ettől az időponttól kezdődően a szakképzésben részt vevő iskolákban folyó oktatást szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra (közismereti évfolyamok) és a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszra (szakképzési évfolyamok). A szakképző iskoláknak olyan tantervet kellett alkalmazni, amely szerint szakiskolában a 9-10. évfolyam, szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon nincs szakképesítésre felkészítő szakképzés. Az iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) szakképzést folytató intézményekben is csak 16 éves koron túl lehetett bekapcsolódni a szakképzésbe.

 

Az intézkedés azért történt, hogy az akkori oktatáspolitika meg tudja valósítani egyik irreális elképzelését, az alapműveltségi vizsga bevezetését, ami elsősorban a szakiskolai tanulókat érintette hátrányosan, amikor a 9-10. évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészítés helyett előírták számukra a közismereti tárgyak oktatását. Az alapműveltségi vizsga bevezetésének feltételeit nem sikerült biztosítani, ezért 2006. évben törölték a törvényből.

Az alapműveltségi vizsga törlésével megszűnt az általános műveltséget megalapozó szakasz és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakasz szétválasztásának oka, tehát nincs akadálya annak, hogy a szakképző iskolákban a szakmai vizsgára való felkészítés a 9. évfolyamtól kezdődjön.

 

Ezzel egy időben az oktatásirányítás önkényesen leszűkítette a szakiskolában tanulható szakképesítések számát, amit súlyos diszkriminációnak tartunk. (Jelenleg a 450 államilag elismert szakképesítésből kb. 120 tanulható szakiskolában.)

 

Az európai hírű hároméves magyar szakmunkásképzés megszüntetése után létrehozott szakiskolai képzés jóvátehetetlen károkat okozott az iskolai rendszerű szakképzés területén.

 

Az iskolai rendszerű szakképzés eredménytelensége

 

A szakiskolába jelentkező fiatalok már az általános iskolában kudarcot kudarcra halmoznak, tanulási nehézségekkel küzdenek, alulmotiváltak és sok esetben nehéz a szociális helyzetük is.

A középiskolai szinten továbbtanulni képtelen fiatalokat szakiskolákba zsúfolta az oktatáspolitika, ahol tömeges lett a buktatás, és gyakorlattá vált a nehezebben kezelhető tanulók eltávolítása. Az oktatásirányítás nem vette figyelembe, hogy az általános iskolába járó tanulók egy részének elege van a tanulási kudarcokból, és a nyolcadik évfolyam befejezése után szakmát akarnak tanulni, munkába akarnak állni, pénzt akarnak keresni.

 

A jelenlegi szakiskolai képzésben a 9-10. évfolyamokon a Nemzeti alaptantervre (továbbiakban: Nat) épülő kerettantervek alapján készített helyi tantervek szerint folyik az oktatás, aminek célja ugyan az általános műveltség „megszilárdítása” lenne, de a mintegy tíz éve folyó felmérések országszerte nagyon alacsony eredményekről tanúskodnak (a szakiskolai tanulók 75 százaléka nem érte el a felmérés alsó szintjét). A szakmai képzés csak a 11. évfolyamtól kezdődhet meg. Ez a struktúra a fiatalok nagy részénél további kudarcélményeket okoz, ami magas lemorzsolódást eredményez.

 

Mit jelent a kilencedik évfolyamra előrehozott, új típusú szakképzés?

 

Az új típusú, „előrehozott” un. alternatív szakképzés lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek.

 

A „korai szakképzés” ellenzői arra hivatkoztak, ha a szakiskolai tanulók nem kapnak magas szintű közismereti képzést a 9-10 évfolyamokon, akkor nem tudják megtanulni az általuk választott szakképesítést, nem lesznek művelt szakmunkások.

 

Az „alternatív szakképzés” a Nemzeti alaptantervben a közoktatás céljaként megfogalmazottakat más úton, a tanulókhoz alkalmazkodó módszerekkel éri el. A Nat követelményeinek központi programokba (tantervekbe) történő beépítésével és ez alapján készülő iskolai szakmai programmal az új képzési forma teljes körben eleget tesz annak az elvárásnak, hogy a szakmájukhoz kötődő módon fejlesztik a tanulók általános műveltségét.

 

Az új típusú tanulóbarát szakiskolai képzés bevezetésének akadályozása

 

Információink szerint a szakképzés irányítását ellátó miniszter által működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet (NSZFI) a terveknek megfelelően augusztus hó 15-éig elkészítette az OKJ 31 és 33 szintű szakképesítéseiből válogatott, nagy tanulólétszámmal oktatott 50 szakképesítés központi programját.

 

Ahhoz, hogy a következő tanévtől lehetővé váljon az alternatív szakképzés megkezdése módosítani kell az Országos Képzési Jegyzéket és a szakmai vizsgakövetelményekről (SZVK) szóló miniszteri rendeletet is, amely már csak technikai kérdés.

 

A szakképző iskolákat fenntartó önkormányzatok bizonytalanok, mert a tantervek hiányában a szakiskolák nem tudják időben előkészíteni az előrehozott alternatív szakképzés indításához szükséges szakmai programot, nem tudják meghirdetni az új típusú szakképzést a felvételi informatikai rendszerbe (KIFIR), és az október 31-ig kötelezően elkészítendő felvételi tájékoztatójukban nem tudják tájékoztatni a tanulókat és a szülőket az új típusú képzési formáról.

 

Közérdekű javaslat

 

Kérjük a szakképzés irányítását is ellátó minisztert és a szakképesítésért felelős minisztereket, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a határidőre elkészített központi programokat (tanterveket), készítessék el a szakmai vizsgakövetelményeket, és adjanak ki tájékoztató anyagot a szakképző iskolák, a szülők és a tanulók számára az új típusú előrehozott szakképzésről.

 

Nagyion fontos lenne, hogy az érintett szakminisztériumok szakmai útmutatót készítenének, amely felbátorítaná az önkormányzatokat az új, ugyanakkor hagyományos szakképzési forma indítására.

 

Kérjük, ne tekintsék másodrendű, elhanyagolható tanulóknak a szakiskolába jelentkező kiskorú gyermekeket.

 

Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy az előrehozott szakképzés bevezetése nem teszi lehetetlenné, hogy a már meglévő felkészítéseket tovább folytassák, illetve befejezzék. Az újfajta megoldás további választási lehetőséget biztosít azok részére, akik nem kívánják igénybe venni a szakiskola kilencedik-tízedik évfolyamán folyó oktatást.

 

Azoknak a tanköteles tanulóknak a számára, akiket nem vettek fel valamelyik középfokú iskolába, a kötelező felvételt biztosító szakiskola köteles megszervezni a 9. évfolyamon kezdődő alternatív szakképzést, hogy az általános iskola befejezését követően közvetlenül léphessenek be a szakképzésbe.

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 787-7852)

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum