Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Sokba kerül az államnak és a szülőknek, ha 3-5-6 év kemény tanulás után felsőfokú végzettség nélkül kerül ki a felsőoktatásból a fiatalok egy része, mert nincs középfokú nyelvvizsgájuk.

 


Diplomás segédmunkásokat "termel" a magyar felsőoktatás, mivel a diplomához való eljutást jelentősen korlátozzák a nyelvvizsgához kötött adminisztratív követelmények.

 

Sikeres záróvizsga letétele után sem kaphat végzettségének megfelelő állást a hallgató, mert a felsőoktatási intézmény nem ad ki végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet annak, aki nem tud bemutatni egy saját költségén megszerzett „C1 típusú” (már B2)középfokú nyelvvizsga bizonyítványt, annak ellenére, hogy az intézmények nem készítették fel a hallgatókat nyelvvizsgára. Mehet a főiskolát, egyetemet sikeresen elvégzett fiatal segédmunkásnak vagy betanított munkásnak.

 

Nem hisszük, hogy ez volt a „Bolognai folyamat” célja, és nem szorgalmazzák ezt az adminisztratív gyakorlatot az OECD jelentések sem!

 

Az országos szülői egyesületek közérdekű bejelentéssel és javaslattal fordulnak Dr. Réthelyi Miklós miniszter úrhoz (Nemzeti Erőforrás Minisztérium), többek között:

 

  1. A diszkrimináció megszűntetése érdekében javasoljuk, hogy minden olyan fiatalnak, aki „nyelvvizsgapapír” hiánya miatt eddig nem kapta meg oklevelét, azonnal küldjenek el lakcímére egy olyan végzettséget és szakképzettséget bizonyító - az oklevéllel egyenértékű- igazolást, amellyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.

 

  1. Vizsgálják felül az felsőoktatási intézményi nyelvi képzés rendszerét, és hozzanak intézkedést a hatékony nyelvi képzés és vizsgáztatás bevezetésére, - megfelelő kredit biztosításával - és csak utána írják elő kimeneti követelményként a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatását

 


Véleményünk szerint a jogalkotó úgy akarta csökkenteni a felsőoktatási intézmények nyelvoktatással kapcsolatos költségeit, hogy jogi és adminisztratív úton gyakorol nyomást a jövedelem nélküli hallgatókra, illetve a szülőkre, hogy saját költségükön szerezzenek általános nyelvvizsga bizonyítványt, valamelyik nyelviskolában különben nem kapják meg a munkába álláshoz szükséges oklevelüket.

  

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet szerint az alapképzési szakok többségnél az alábbi rendelkezés található:

 

  "10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges."

 

Mutatja a fenti intézkedés adminisztratív jellegét, hogy a felsőoktatási intézmények többsége nem határozza meg, milyen nyelvből kell bemutatni nyelvvizsga bizonyítványt az oklevél kiadásához.  A nyelvvizsga lehet finn, lehet román vagy valamelyik afrikai élő idegen nyelv, ezért álságos az a hivatkozás, hogy a nyelvvizsga bizonyítvány, később piacképesebb végzettséget jelent a hallgatónak. Ráadásul már nincs C típusú középfokú nyelvvizsga, már régen B2 az elnevezése.

 

Nem fogadható el az a hivatalos álláspont, hogy a munkahelyek úgy is megkövetelik a nyelvvizsga bizonyítványt.

Azokban a felsőoktatási intézményekben és munkahelyeken, ahol az adott szakma nyelvét követelik meg, úgysem kérik senkitől, hogy mutassa meg a C típusú „hottentotta” nyelvvizsgabizonyítványát. Vagy tud megfelelő szinten kommunikálni az igényelt idegennyelven vagy nem!

 

Természetesen mindenki tudja, milyen előnnyel jár valamelyik preferált nyelvből szerzett nyelvvizsga bizonyítvány a munkaerőpiacon, sőt még nyelvpótlékot is adnak érte, de ez a munkavállaló magánügye!

 

A nyelvi követelmények előírásait az a koncepció motiválja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők idegen nyelvtudással is rendelkezzenek, amely elengedhetetlen a tanulmányok során az idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozása szempontjából. Akkor miért nem bemeneti követelmény a nyelvvizsga bizonyítvány, és miért nem készítik fel a hallgatókat a szakmai nyelvvizsgára? Miért hárítják át a felelősséget a hallgatókra, a költségeket a szülőkre?

 

 Minek az idegen nyelv érettségi vizsga?

 

A Nemzeti alaptanterv szerint: „Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.” Heti két-három nyelvórával és tanévenként 36 héttel számolva, kilenc tanévév alatt a tanulók számára 648-972 nyelvórát finanszíroz az állam.

 

A sikeresen letett kötelező idegen nyelv érettségi vizsga egyértelműen bizonyítja, hogy a tanulók egyéni nyelvtudásának szintje megfelel az előírt követelményeknek, és az adófizetők pénze nem veszett kárba. Ha az oktatáspolitika adminisztratív eszközökkel akar nyomást gyakorolni a felsőoktatási hallgatók nyelvi felkészültségének fokozására, akkor lealacsonyítja a közoktatás teljesítményét, megcáfolja kötelező nyelvi érettségi létjogosultságát és leértékeli az érettségizett tanulók teljesítményét.

 

 

Szülői és hallgatói panaszok alapján kezdeményezzük az Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkárságán, vizsgálják felül az intézményi nyelvi képzés rendszerét, és hozzanak intézkedést a hatékony felsőoktatási nyelvoktatás bevezetésére.

 

MSZOE javaslatok

Javasoljuk, hogy a szülők pénztárcáját megterhelő állami nyelvvizsgák helyett a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el az idegen nyelv tárgyból tett kétszintű érettségi vizsga eredményét tartalmazó érettségi bizonyítványt bemeneti és kimeneti követelményként.

 

Az oklevél (diploma) kiadásának feltételeként nyelvvizsga meglétét csak akkor lehet előírni kimeneti követelményként, ha a felsőoktatási intézmény felkészíti a hallgatót a megfelelő nyelvvizsgára, és félévenként min. 3 kreditet biztosít hozzá.

 

Javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézmények az alaptevékenységükhöz igazodóan, biztosítsák idegen nyelven a szakterület műveléséhez szükséges szaknyelvi ismeretek oktatását, fejlesztését, és erről adjanak ki államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsga bizonyítványt.

 

A diszkrimináció megszűntetése érdekében javasoljuk, hogy minden olyan fiatalnak, aki „nyelvvizsgapapír” hiánya miatt eddig nem kapta meg oklevelét, - sűrű bocsánatkérés mellett - azonnal küldjenek el lakcímére, vagy tartózkodási helyére egy olyan oklevéllel egyenértékű, végzettséget és szakképzettséget bizonyító igazolást, amellyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.

 

 Bizonyítványok visszatartása a közoktatási intézményekben is!

 

Általános gyakorlat, hogy az iskolák visszatartják a tanuló bizonyítványát, ha a valamilyen fizetési hátraléka van (pl. könyvtári kölcsönzési díj, osztálypénz elmaradás, étkezési térítési díj hátralék), pedig a közoktatási törvény  hatályos végrehajtási rendelete (11/1994. MKM rendelet) egyértelműen előírja:  „A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg."

 A bizonyítvány visszatartása olyan jogszabálysértő cselekedet az iskolák részéről, amely minden képzeletet felülmúló visszáság a közoktatásban.

Senki sem védi meg a tanulókat és a hallgatókat a jogsértő magatartástól és az emberi méltóságot sértő önkényes intézkedésektől?

 

 

 A hallgatók emberi méltóságnak sérelme

(Diszkrimináció)

 

A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok szempontjait meghatározni.

 

Az Alkotmány 70. § (1) bekezdés szerint:

„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”

 

1964. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről 3. Cikk szerint:

„A jelen egyezmény értelmében vett minden megkülönböztetés kiküszöbölése és megakadályozása érdekében a részes államok kötelezik magukat, hogy:

a) eltörölnek minden olyan törvényhozási és adminisztratív rendelkezést, és megszüntetnek minden olyan adminisztratív gyakorlatot, amely megkülönböztetést von maga után az oktatás terén;”

 

2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Oktatás és képzés

„27. § (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása során”

Jogszabály értelmében a sikeres záróvizsgát tett hallgatók közül csak az a hallgató kaphatja meg a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet, aki kimeneti követelményként bemutat egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.

A "szakma" azzal érvel, hogy a hallgatók már a jelentkezésük előtt is tudták, milyen követelményeket támaszt  velük szemben a választott  felsőoktatási intézmény.Ez igaz, a bibi csak ott van, hogy - véleményünk szerint - maga a követelmény az alkotmánysértő. 

 

Súlyosan sérti az egyenlő bánásmód elvét az olyan intézkedés, amely indokolatlanul megkülönbözteti a hallgatókat egymástól az alábbiak alapján:

Megkülönböztetés a hallgató anyagi helyzete alapján, amikor hátrányos helyzetbe kerülnek azok a hallgatók, akik nem tudják ki fizetni a ma már több tízezer ezer forintba kerülő nyelvtanfolyamokat.

Megkülönböztetés a nyelv alapján, amikor a hallgatók egy csoportjának egy előre meghatározott nyelvből kell vizsgabizonyítványt szerezni, másoknak bármilyen nyelvből.

Megkülönböztetés az előírt évfolyamok alapján, amikor az alapképzésben részt vevőknek a nyelvvizsgára való felkészülésre három év áll rendelkezésre, míg az osztatlan képzésben részt vevőknek öt-hat év.

Megkülönböztetés a szakok száma alapján, amikor, pl a kétszakos tanárképzésben a hallgatóknak két nyelvből kell nyelvvizsgát tennie ugyanannyi idő alatt, mint az egyszakosoknak egy nyelvből.

Megkülönböztetés a nyelvvizga után járó többletpontok alapján. 

 

Számunkra egyértelmű, hogy a végzettséget igazoló diplomát visszatartó rendelkezés olyan esélyegyenlőséget rontó szabályozás, amelynek nincsenek tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indokai.

Ha a megkülönböztetés - az Alkotmánybíróság által alkalmazott ismérvek szerint - „önkényes”, azaz „indokolatlan”, vagyis nincs ésszerű oka, akkor sérti az emberi méltósághoz való jogot, mert az ilyen esetben bizonyosan nem kezelték az érintetteket egyenlő méltóságú személyként, s nem értékelték mindegyikük szempontjait hasonló figyelemmel és méltányossággal.

 

Amennyiben az indoklásban foglaltakat is figyelembe véve a felsőoktatási szakállamtitkárság nem tesz lépéseket a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevéllel egyenértékű dokumentum kiadása érdekében, akkor az országos szülői egyesületek az Alkotmánybírósághoz fordulnak esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó alkotmányossági észrevétellel.

 

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

 

A nyelvvizsga akcióban részt vevő országos szülői egyesületek:

Szülők Egyesülete a Gyermekekért közhasznú szervezet

Szülők a Hallássérült Gyermekekért Egyesület

Fővárosi Szülők Országos Egyesülete

Szülői Szervezetek Országos Egyeztető Fóruma

Magyarországi Szülők Országos Egyesülete

 

Álláspontunk szerint a sikeres záróvizsgát tett hallgatók végzettséget és szakképzettséget bizonyító oklevelét semilyen indokkal sem lehet visszatartani! 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum