Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

A javítóvizsgák áldozatai, avagy javítóvizsga magyar módra


Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

 

Meg kell menteni a tanulókat a szabálytalan vagy koncepciós, ezért sikertelen javítóvizsgák súlyos következményeitől, az évfolyamismétléstől vagy az iskolából való eltávolítástól (ha már nem tankötelesek.)

 

A javítóvizsgára való utasítás nem lehet fegyelmező eszköz, vagy pedagógusbosszú, ha nem kedvelik a tanulót vagy a szüleit. Példa erre az a szülői panasz, amikor egy osztályból tíz tanulót utasítottak javító vizsgára testnevelésből és ott sem engedték át őket, vagy amikor az egy tantárgyból javítóvizsgázó tanulókat a javító vizsgán is megbuktatják. Általános szülői és tanulói panasz az is, hogy az év végén olyan érdemjegyek is bekerülnek az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem is tud, és az ellenőrző könyvben sincs benne.

 

Sok pedagógus jóindulatú intézkedésnek tartja, amikor azért minősíti a tanulót év végi egyes osztályzattal, hogy a nyári szünetben kényszerítve legyen az adott tantárgyból való felkészülésre. Ennek a módszernek régen lehetett pedagógiai eredménye egyes tanulóknál, de ma már bizalmatlanságot jelent a tanulóval szemben. Vagy tudja az anyagot vagy nem.

 

Kevés olyan tanuló van, aki nem tud felkészülni a javítóvizsgára a nyári szünetben, főleg, ha csak egy tantárgyból áll elégtelenre. Nincs az a szülő, aki ne fogadna magántanárt vagy más segítséget gyermeke mellé, ha ebbe a helyzetbe kerül gyermeke, mégis megbuktatják a javítóvizsgán.

 

A szabályosan megtartott javító vizsga nem ismételhető!


Azért is súlyos a jelenlegi helyzet, mert ha a középiskolában az érettségi előtt „buktatják” meg a tanulót a javítóvizsgán egy tantárgyból, meg kell ismételnie az utolsó évfolyamot, és csak úgynevezett „előrehozott” érettségi vizsgát tehet a többi tantárgyból. Hiába tett sikeres előrehozott érettségi vizsgát, nem kaphatja meg az érettségi bizonyítványát.

 

Ugyanez a helyzet, ha nem sikerül a javítóvizsga a 10. évfolyamon, mert a szakképzési évfolyamon való továbbtanulást teszik lehetetlenné egy elégtelen minősítéssel, valamelyik közismereti tantárgyból.

 

Természetesen, ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, és a vizsgaelnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére, de arra sem tud elégséges választ adni, akkor megérdemli az évfolyamismétlést.

 

A javítóvizsga tanulmányok alatti vizsga

 

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, szakképző iskolában beszámoltató vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.  A felsorolt vizsgákat együtt „tanulmányok alatti vizsgának" nevezi a jogszabály.

 

Tehát, ha a tanuló nem teljesíti az adott évfolyam tanulmányi követelményeit, az évközi érdemjegyeinek átlaga nem éri el az elégségest (kettes osztályzatot), akkor a nevelő testület javítóvizsgára utasíthatja vagy felülbírálja a pedagógus döntését.

 

A tanulmányok alatti vizsga szabályait a helyi tantervben (értékelési szabályzatban) kell rögzíteni, és az  iskola házirendben kell leírni a szabályok gyakorlásának módját, különös tekintettel a független vizsgabizottság előtt tehető javítóvizsgára.

 

A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a jogszabályban meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt is lehet tenni.

 

A szabályosan javító vizsga nem ismételhető, de a szabálytalan vizsga igen!

 

A javítóvizsga szabályok dokumentálásának hiánya és a tájékoztatása elmaradása elégséges indok lehet a javítóvizsga eredményének megsemmisítéséhez és a javítóvizsga megismétléséhez.  

 

Jogszabály értelmében:

1.      Az iskola helyi tantervében kell rögzíteni az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. Ezek között a tanulmányok alatti vizsga szabályait (pl. a javítóvizsga értékelési rendjét);

 

2.      Az iskola házirendje állapítja meg, hogy a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani.

A házirendben kell betenni, hogyan kell a javító vizsgára jelentkezni, illetve aki független vizsgabizottság előtt akar javítóvizsgát tenni, mikor és hogyan jelentkezhet;

 

3.      A tanulmányok alatti vizsga (köztük a javítóvizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza;

 

4.      A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 11/1994. évi MKM rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire, amely itt található!

 

5.      Nem lehet megakadályozni az év végén elégtelen osztályzatot kapott tanulót, hogy az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt javítóvizsgán tegyen, akkor sem, ha 3-4-5 tantárgyból bukott!

 

A lehetséges szabálytalanságok, amelyek alapján a javító vizsga eredménye megsemmisíthető illetve megismételhető

 

·         A javítóvizsgával kapcsolatos rendelkezések nem szerepelnek az iskola helyi tantervében

·         A házirend nem tartalmaz gyakorlati ismereteket javítóvizsgáról és a független vizsgabizottságról.

·         Az iskola nem hozza nyilvánosságra a javítóvizsga követelményeit és az értékelés rendjét.

·         Nem veszi figyelembe a 11/1994. évi MKM rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseit, többek között:

-          Ha az iskola nem biztosítja az írásbeli vizsgán a maximális negyvenöt percet, szóbeli vizsgán a 20 perc gondolkodási időt;

-          Ha a vizsgázó nem határozhatja meg a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét;

-          Ha nem engedélyezik, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen;

-          Ha a szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait nem foglalják határozatba azonnal csak utólagosan;

-          Ha a vizsgázó a tétel kifejtésében elakad, de a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól nem kap segítséget;

-          Ha a vizsgázót a tétel önálló, folyamatos kifejtése közben indokolatlanul megzavarják (beleszólnak);

-          Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, és az elnök egy alkalommal nem engedi póttételt húzni vagy nem biztosít részére pótfeladatot;

-          Ha az aláírt, lezárt jegyzőkönyvekbe, és a vizsgairatokba az igazgató nem enged betekintést a javító vizsga szabályosságát vitató szülőnek, tanulónak;

 

Véleményünk szerint, ha a vizsgázót nem engedték póttételt húzni, illetve nem biztosítottak számára pótfeladatott (pl. testnevelési tantárgyból), és mégis elégtelen osztályzatot kapott, akkor a javítóvizsga eredménye semmis.

 

A javító vizsga megismétlését akkor lehet kérelmezni, ha a helyi tanterv és a házirend nem tartalmazza javítóvizsgára vonatkozó előírásokat vagy iskola megsérti a tanulmányok alatti vizsga szabályait előíró rendelkezéseket.

 

Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta.

 

A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál!

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor(06-30/433-8754 és Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253)

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum