Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

A felsőoktatási törvény koncepciójának szülőközpontú véleményezése (részlet az oktatási államtitkárságra beadott véleménynyilvánító dokumentumból)


A NEFMI konzultációra felhívó kezdeményezésére az új felsőoktatási törvény koncepciójához - a gyermekeik érdekében eljáró szülők nézőpontjából - az alábbi észrevételeket és javaslatokat ajánljuk a felsőoktatás irányítóinak szíves figyelmébe. 

 

A vitaanyagban megfogalmazott tézissekkel, az alapelvekkel és a tervezett módosítások többségével egyetértünk.

 

Üdvözöljük azt a kormányzati szándékot, hogy a törvénytervezettel egy időben kerülnek a Parlament elé a felsőoktatási törvényt végrehajtási rendeletei.

 

A koncepciótervezet alkotói magas szakmai szinten és meglepően világosan határozták meg azokat a pontokat, amelyek a jelenlegi felsőoktatási törvényben az oktatási államtitkárság szerint kiigazításra szorulnak, és amelyek nagy részét támogatjuk.

·         Ugyanakkor hiányoljuk azt a látásmódot, hogy a hallgatók többsége jövedelemnélküli eltartott.

·         Kifogásoljuk a - véleményünk szerint – rendszeridegen, középfokú végzettséget adó, megtévesztő módon „felsőfokúnak” nevezett szakképesítések hallgatói jogviszonyban történő oktatásának erőltetését.

·         Úgy érezzük nem sikerült módosítani olyan rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a hallgatókat képességeik kibontakozásában.

·         Véleményünk szerint kifogásolható, hogy az állami irányítás és az egyetemi autonómia összehangolására irányuló törekvések mellet nem kerül sor olyan korrekciókra, amelyek a hallgatókat kényszer nélkül motiválja a jobb teljesítményre.

·         A felvétel tisztasága miatt nem támogatható semmilyen retróintézkedés, amely a jelentkezők és a felsőoktatási alkalmazottak között „újra” személyes kapcsolatot igényel.

 

Észrevételek vitaanyaghoz

 

A felelősség áthárítása

.

A felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani.  Az egyetemek, főiskolák reprezentánsai nyilvánosan sértegetik a magyar fiatalokat, azt mondják: „rossz a gyermek anyag”, „nem tanulnak megfelelően”, „silány a felhozatal” „nem szorgalmasak”, „elhalasztják vizsgáikat”, stb..

Nem a jelentkező tanulókat és a hallgatókat kell okolni az oktatás minőségének romlásáért, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket, oktatókat kell lecserélni, akik felelősek az felsőoktatás színvonalának folyamatos csökkenéséért.

Azokat kell felelősségre vonni, akik visszaélve az intézményi autonómiával nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra, és - saját bevallásuk szerint – teljesítmény nélkül osztogatták a diplomákat (a normatíva megtartása miatt nem „buktatnak”).  

Azoknak a felsőoktatási szakembereknek kell mea culpát gyakorolni, akik intézményi érdekből gátlástalanul támogatták a tandíj bevezetését, és a jelenlegi formájába terelték (torzították) a Bologna-folyamatot.

 

Álláspontunk szerint az érettségi után felsőoktatási intézményekbe jelentkező tanulók képességei semmivel sem rosszabbak, mint a 10-20 évvel korábban, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy nem romlott jelentősen az egyetemi oktatók felkészültségének színvonala az utóbbi évtizedben. Nehezen elképzelhető, hogy ugyanazok felsőoktatási vezetők és s oktatók fogják megújítani a felsőoktatást, akik ilyen mélyre süllyesztették.

 

Javaslat

Le kell állítani azt a tendenciát, hogy a felsőoktatás szereplői áthárítják a felelősséget a közoktatásra, és sértegessék a tanulókat és hallgatókat.

Javasoljuk az főiskolai és egyetemi oktatók pályaalkalmasságának vizsgálatát.

 

Hatályba léptetés

 

A 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.

Az új felsőoktatási törvény rendelkezéseinek többsége nem fogja érinteni a jelenleg hallgatói jogviszonyban levő diákokat, mivel az módosításokat csak felmenő rendszerben lehet bevezetni, ezért túlzónak tartjuk a hallgatók képviselőivel történő sorozatos egyeztetéseket.

 

Javaslat

Az egyeztetéseket ki kell terjeszteni a közoktatás szereplőire, közöttük az érettségi előtt álló tanulókra és az általános iskola nyolcadik évfolyamának befejezése után iskolaváltó kiskorú diákokra és szüleikre is.

 

Az új felvételi rendszerre való átálláshoz megfelelő időt kell biztosítani a közoktatásban tanulók és szüleik részére, hogy megismerhessék, megértsék az új rendszerre történő átállást. Az új törvény fokozatos hatályba léptetése elengedhetetlen feltétele a tervezet intézkedések sikeres bevezetésének.

 

A jelenlegi szabályozás és a vitaanyag szerint „az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által az esedékesség évét legalább két évvel megelőzően kell nyilvánosságra hozni az érettségi vizsgatárgyakat”.

 

Javaslat

Az ésszerűség azt diktálja, hogy a felvételi követelményeket öt évvel korábban kell megmondani, hogy a nyolcadik évfolyamot befejező tanulók olyan középiskolát tudjanak választani, ahol felkészítik őket a felsőoktatási intézmény által előírt érettségi tárgyból, akkor nem kell két év múlva – a felsőoktatási intézmények által meghatározott új követelmények miatt - iskolát váltaniuk vagy magántanárt fogadniuk a felkészülés érdekében.

 

 

A felsőoktatás finanszírozása szülői nézőpontból

 

Véleményünk szerint a felsőoktatási közszolgáltatás megrendelője a helyi lakosság. Az állampolgároknak mindennapi életük szervezéséhez szükségük van közép szintű és magasabb végzettségű szakemberekre, villanyszerelőkre, buszvezetőkre, eladókra, orvosokra, pedagógusokra, ügyvédekre, köztisztviselőkre, művészekre, akiknek a képzése az oktatási rendszer feladata. A felsőoktatást az adófizetők - közöttük a legaktívabb adófizető szülők és a tanulmányaikat diákmunka mellett végző hallgatók - finanszírozzák nem az állam. Az állam csak felügyeli, és ellenőrzi a pénzfelhasználást és az oktatás színvonalát. A költségvetés évi 200 milliárdot oszt fel a felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők ennek többszörösét fordítják gyermekük eltartására egyetemi, főiskolai tanulmányaik során.

 

A szülők gyermekeik társadalmi mobilitása érdekében befektetnek az oktatásba, amikor gondoskodnak gyermekük iskoláztatásáról. A szülőknek kell vállalni a kockázatot, ha az oktatási rendszer gyermekeiket nem készíti fel megfelelő szinten, és a megszerzett tudást nem tudják alkalmazni a munkaerőpiacon. Szülői befolyás nélkül a felsőoktatás merev didaktikai központ!

 

Javaslat

A szülői felelősség és a nagymértékű szülői finanszírozás azt az intézkedést indukálja, hogy a hallgatók szüleinek képviselői részt vegyenek a felsőoktatási intézmények irányításában, pl. jelen legyenek a szenátusban legalább öt százalékos arányban. 

 

 

További észrevételek és konkrét javaslatok vitaanyaghoz

 


1.      Indokolatlan a szóbeli felvételi „vizsga” újbóli bevezetése

A csak a felsőoktatási intézmények érdekét szolgálja a szóbeli vizsga, vagy a szóbeli meghallgatás lehetőségének biztosítása, mert az megint alkalmat ad a korrupcióra. (pl. évtizedeken keresztül előnybe részesítették a felvételnél azokat, akik részt vettek a drága egyetemi előszítőkön vagy valamilyen „magas beosztású” személy szólt a felvétel érdekében).

A jelenlegi felvételi rendszer lényege, hogy kiküszöbölte a protekció lehetőségét, mivel a jelentkező nem találkozik személyesen a felsőoktatási intézmény embereivel.

Javaslat

A felsőoktatási felvételi tisztasága érdekében kerülni kell a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetését, továbbá bármilyen kontaktust a felsőoktatási intézmények dolgozóival. Vagy érettségi vizsga, vagy felvételi vizsga!

(Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat és a központilag szabályozott pályaalkalmassági vizsgálat természetesen elfogadható, nem vizsgálhatják a jelentkező tanuló adatait, érettségi teljesítményét, és azt hányadik helyen jelölte meg az adott intézményt. Nem bízunk semmilyen felvételi bizottság pártatlanságában.))

 

2.      A jelentkezési lap árusítása

Nem lehet úgy indítani a jövedelem nélküli hallgató kapcsolatát a felsőoktatással, hogy aránytalanul magas összeget kérnek a jelentkezésekért. Etikátlan a befolyt összeg felosztása is.

Javaslat

Javasoljuk, hogy három jelentkezés ingyenes legyen, és csak az ennél több jelentkezést korlátozza valamilyen anyagi követelés. Jelenleg hátrányban vannak azok a jelentkezők, akiknek nincs pénzük több helyre jelentkezni.

 

3.      A „nulladik” év indítása

Nem támogatjuk a nulladik év indításának lehetőségének törvényi legalizálását, mert újabb bevételi forráshoz juttatja a felsőoktatási intézményeket, és anyagilag megvágják a kiszolgáltatott hallgató jelölteket. Ismerjük az évekkel ezelőtt okafogyottá váló un. egyetemi előkészítők minőségét és árát.

Javaslat

Javasoljuk, hogy a középiskolák 13 évfolyamán tanulói jogviszonyban kerüljön sor nyelvi és más tantárgyi előkészítésre (szinten tartásra), amihez a közoktatási törvény 28. és 29. paragrafusai most is biztosítják a jogszabályi hátteret és finanszírozási lehetőséget.

 

4.      Kötelező nyelvvizsga bizonyítvány

A nyelvoktatás fontosságának sztereotip érvei mellett inkább az nyelvoktatás célját és hatékonyságát kell vizsgálni.

Ha a felsőoktatás célja, hogy a szakirodalmat idegen nyelven tanulmányozassák a hallgatók, akkor vagy a közoktatásban folyó nyelvoktatás szintjét kell emelni, vagy főiskolai, egyetemi nyelvoktatást kell biztosítani

A kötelező emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga bemeneti követelmény lesz minden felsőoktatási intézményben. Véleményünk szerint nyelvvizsga bizonyítványt általános kimeneti követelményként csak akkor lehet megkövetelni, ha a felsőoktatási intézmény felkészíti a hallgatókat a középfokú nyelvvizsgára.

A koncepció előírja a szaknyelv oktatását, de nem ír elő creditet és vizsgáztatási kötelezettséget, akkor mikor tanuljanak idegen nyelvet a hallgatók, és mi alapján értékelhető az szaknyelvi oktatás minősége.

Javaslat

Javasoljuk a térítésmentes szaknyelvi nyelvvizsga lehetőségének biztosítását, és a szaknyelvi vizsga elfogadását kimeneti követelményként.

 

5.      A jövedelem nélküli hallgatók kártérítési felelősség

A jövedelem nélküli hallgatóktól véletlen vagy gondatlan károkozás esetén sem lehet kártérítést követelni, nem lehet a kedvezményeket és juttatásokat csökkenteni, illetőleg megvonni, nem lehet alkalmazni a határozott időre szóló eltiltást a tanulmányok folytatásától, és a kizárást a felsőoktatási intézményből fegyelmi büntetéseket.

Az okozott kárt megtérítését csak akkor lehet megkövetelni, ha a károkozó munkába áll és levonható a fizetéséből. a kártérítéssel kapcsolatos szankciókat újra kell gondolni.

Javaslat

-          A kártérítéssel kapcsolatos szankciókat újra kell gondolni.

-          Törölni kell a törvényből, hogy nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

-          A hallgató kártérítési felelőssége mellet kerüljön be a kerettörvénybe is a felsőoktatási intézmény kártérítési felelőssége.

 

 

6.      A diploma visszatartása (diszkrimináció)

A végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadását nem lehet megtagadni végzett hallgatóktól, ha valamilyen tartozásuk van, akkor sem, ha nem tudnak bemutatni valamilyen nyelvvizsgapapírt.

Javaslat

Elő kell írni, hogy a sikeres záróvizsgát tett hallgatók oklevelét semmilyen indokkal nem lehet visszatartani!

 

7.      Hallgatói hitel

A pályakezdő fiatalokra nem lehet alkalmazni a szokásos banki eljárásokat. Nem lehet kamatos kamattal számolni, nem lehet a pályakezdőktől a néhány száz ezres hitel után rövid idő után milliós összegeket követelni (behajtani).  Az önhibájukon kívül bedőlt hitelesek (munkanélküliek) fél életükön keresztül törleszthetik a felhalmozódó adóságot.

Javaslat

Újra kell gondolni a „diákhitel” konstrukcióját. A hitel visszafizetését és a kamatok törlesztést csak akkor lehet megkövetelni, ha a végzett hallgató munkába állt és a törvényben előírt mértékű részlet levonható a fizetéséből (33 százalék).

 

8.      Felsőfokú szakképzés (FSZ)

A szülőket megvezeti, hogy gyermekük beiratkozáskor hallgatói jogviszonyba kerül, és csak később jönnek rá, milyen hátrányba kerülnek gyermekeik a szakképző iskolákban tanulói jogviszonyban levőkkel szemben. Pl. hallgatói jogviszonyban levő fiatal után nem jár a családi pótlék, nem jár az ingyenes tankönyvellátás, a közoktatási diákigazolvány térítési díja jóval magasabb, mint a hallgatói diákigazolványé stb. Legsúlyosabb megkülöböztetés, hogy a felsőoktatási intézmények költségtérítést kérnek az FSZ hallgatóktól, amikor a közoktatásban tanuló fiatalok számára az első szakképesítés ingyenes.

Javaslat

-          A diszkriminatív jellegű, normatíva lenyúló, indokolatlanul felsőfokúnak nevezett, de középfokú végzettséget adó szakképesítést kizárólag tanulói jogviszonyban lehet indítani.

-          Javasoljuk, hogy a középfokú végzettséget adó felsőfokú szakképesítések oktatására kizárólag tanulói jogviszonyban kerüljön sor, és ne vonatkozzon rá a felsőoktatási férőhellyel kapcsolatos meghatározások. Természetesen az intézmény fenntartója lehet felsőoktatási intézmény is, hasonlóan az általuk fenntartott gyakorló iskolákhoz.

 

9.      Többletpontok megszüntetése

Az emeltszintű érettségi vizsgáért járó többletpontok intézménye automatikusan megszűnik.

Javaslat

A jelentkező anyagi helyzetétől vagy a középiskolai nyelvoktatás szintjétől függő nyelvvizsgáért járó többletpontokat meg kell szüntetni.

 

10.  A szakmai alapozó érettségi vizsga elismerése

Az új felvételi eljárásban a jelentkezés feltétele egy kötelezően előírt és egy választható tantárgyból, tett emelt szintű érettségi.

Javaslat

A jelentkezés feltételekén előírt kötelezően előírt tantárgyból tett emelt szintű érettségi vizsgatárgyak között alternatív felvételi követelményként kell meghatározni a szakközépiskolákban letett szakirányú szakmai alapozó érettségi vizsgát.

 

11.  Szociálisan hátrányos helyzetű hallgató

A törvényben pontosan meg kell határozni (definiálni kell), hogy a felsőoktatásban mit jelent a „szociálisan” hátrányos helyzetű fogalom (ahány törvény annyi féle meghatározás van életben, de nem azokhoz kell viszonyítani).

A jövedelem nélküli hallgatókat vagy a különböző anyagi szinten élő szüleik tartják el, vagy a tanulás mellett „éhbérért” dolgoznak valahol, ezért minden hallgató egyformán hátrányos helyzetű.

Javaslat

A juttatások és kedvezmények biztosításánál nem a családok vagyoni és jövedelmi helyzetét, hanem a hallgató effektív rászorultságának (kiszolgáltatottságának) mértékét kell vizsgálni. Az alkotmány tiltja a vagyoni és más helyzet alapján történő megkülönböztetést.

 

Szülői és hallgatói észrevételek figyelembe vételével összeállította:

 

Simonné Toldi Ágnes

(Szülők Egyesülete a Gyermekekért országos hatókörű közhasznú szervezet)

 

Keszei Sándor (06-30/433-8754)

 (Magyarországi Szülők Országos Egyesülete,)

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum