Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Oktatási katasztrófa lenne a tanköteles életkor leszállítása 18. életévről 17. életévre.


Az új közoktatási törvény tervezetének vitaanyagában a „Törvény új vonásai” fejezetben szerepel, hogy „a leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet épít a közoktatás rendszerébe”.  A vitaanyag alapelvei közé tartozik, hogy „A gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 17 éves korig tart.”

 

Álláspontunk szerint a tanköteles életkor csökkentése nemhogy akadályozza a leszakadást, hanem elősegíti a lemorzsolódók számának növekedését.

 

A tankötelezettség a legfontosabb tanulói jog

 

A 6-12 éves korig tartó tankötelezettséget Mária Terézia vezette be Magyarországon 1777-ben (Ratio Educationis)

 

1961-1998-ig a tankötelezettség a tanulók 16 éves koráig tartott (előtte 14 éves korig).

 

1998-tól felmenő rendszerben lett bevezetve a 18. életévig tartó tankötelezettség, amely 2010-2011 tanévben válit teljes körűvé. 

 

A tankötelezettség jelenleg olyan jog, amelynek teljesítéséhez az államnak biztosítani kell az intézményi feltételeket, és védettséget, hogy a kiskorú tanköteles gyermekeket nem tehetik ki az iskolából 18 éves koruk betöltése előtt.

 

12 évig kellett várnunk arra, hogy minden magyar gyermek be tudja fejezni a középfokú iskolai tanulmányait, és ne legyen kiszolgáltatva az oktatási intézmények kényének-kedvének, annak a bizonytalanságnak, hogy 16 éves korukban eltávolíthatják őket az iskolából.

 

Az utóbbi 15 év statisztikai adatai igazolják, hogy 16 éves korig tartó tankötelezettség ideje alatt, évente 7-8 ezer tanuló került ki az oktatási rendszerből befejezett iskolai végzettség nélkül, és kerül ki a munkaerőpiacra a foglalkoztathatóság szintje alatt.

15 év alatt több mint 100 ezer „segédmunkást” termelt ki a magyar közoktatás.

 

Most minden ésszerű indok nélkül 18 éves korig tartó tankötelezettséget 17 évre akarja leszállítani az oktatásirányítás.

 

A 18 éves korig tartó tankötelezettség nemzeti vívmány!

 


Az európai országok közül Magyarország az elsők között vezette be a nagykorúság eléréséig tartó tankötelezettséget. (A magyar jogszabályok szerint nagykorú a 18. életévet betöltött vagy még el nem ért, de házasságot kötött személy.)

 

A 18 éves korig tartó tankötelezettség bevezetésének célja volt, hogy azok a gyermekek, akiknek - családja szociális és foglalkoztatási helyzete miatt - életkörülményeik rosszak esélyt kapjanak arra, hogy középiskolai végzettséghez, és szaktudáshoz jussanak.

 

A tankötelezettség 18 éves korra történő kiterjesztése összhangban van a Gyermek jogairól szóló Egyezménnyel, amelynek vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

 

Ha a tanköteles gyermeket 6 éves korában beíratják az iskolába, akkor 18 éves koráig általában be tudja fejezni szakiskolai vagy középiskolai tanulmányait.

 

Ésszerűtlen, ezért sérti az emberi méltóságot, hogy a nagykorúság elérése előtt az iskola dönthet úgy is, hogy 17 éves korában megszűnteti a gyermek tanulói jogviszonyát.

 

A tankötelezettség tantervi alapja

 

A Nemzeti alaptanterv és a középszintű érettségi vizsgakövetelmények 12 évfolyamra határozzák meg a tankötelezettség várhatóan sikeres teljesítéséhez szükséges minimum követelményeket. (Az érettségi vizsga letétele nem kötelező.)

 

A Nemzeti alaptanterv 12 évfolyamra határozza meg mi az a legmagasabb műveltségi szint, amelynek elérése érdekében minden magyar gyereknek joga van igénybe venni az ingyenes közoktatási szolgáltatást 22 (23) éves koráig.

 

Ésszerűtlen, ezért sérti az emberi méltóságot, ha a Nemzeti alaptantervben meghatározott műveltségi tartalmak elsajátítása érdekében biztosított középfokú iskolák 12. évfolyamának sikeres befejezése előtt a 11. évfolyam végén (17 éves korában) a gyermektől megvonják a tankötelezettség jogát (védettségét).

 

A „szerzett jog” átgondolatlan megváltoztatásának súlyos következményei lesznek

 

1.      Az iskola törvényes indokkal vagy a tankötelezettség megszűnésére való hivatkozással megszüntetheti a tanuló jogviszonyát.

 

A tanulói jogviszony megszűntetésének törvényi lehetőségei a tervezett 17 életév elérése után:

·         Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

·         Megszűnik a tanulói jogviszony - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

·         Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

 

·         Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

 

 

A tanulókat 17. születésnapjukon koncepciós fegyelmi eljárás keretében, vagy minden felelősség nélkül eltávolíthatják az iskolából, ha nem értenek egyet az iskola pedagógiai módszereivel, vagy valamelyik tanár „pikkel” rájuk.  Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy írnak egy levelet a szülőnek, hogy gyermeke már nem tanköteles, vigye, ahová akarja.

 

2.      A kiskorú tanulók dönthetnek úgy, hogy kimaradnak az iskolából.

Törvény értelmében megszűnik a tanulói jogviszony a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni és írásban bejelenti, hogy kimarad.

 

A tanköteles életkor csökkentésének következménye lesz, hogy az iskolai igazságtalanságokat megelégelő, jövőkép nélküli tanulók 17 éves korukban otthagyják az iskolát, és iskolai végzettség nélkül nehezednek rá a társadalomra.

 

3.      A szülői felelősség oldása.

Az alkotmány értelmében a szülő köteles gyermeke tanítatásról gondoskodni! A tankötelezettségi életkor leszállítása felmenti a szülőt e kötelezettsége alól, és indok lehet egyes szülők számára, hogy 17 éves korában „kivegye” kiskorú gyermekét az iskolából, és dolgozni küldje!

 

A tanköteles életkor csökkentésének hivatalos okai

 

1.      A nehezen kezelhető tanulókat 17 éves koruk elérése után minden következmény nélkül el lehet távolítani az iskolákból.

Az oktatásirányítás elsősorban a pedagógus szakszervezetek követelésének akar eleget tenni, amikor korábbi lehetőséget akar biztosítani a „nehezen kezelhető” tanulók iskolából való eltávolítására. 800 000 kötelességét teljesítő tanulót fosztanak meg a 18 éves tankötelezettség jogától, néhány száz renitens tanulótól való megszabadulás érdekében.

A szakma az iskolai erőszakra való hivatkozással akarja palástolni a pedagógusok felkészületlenségét, hogy nincsenek pedagógiai eszközeik az iskolai fegyelem fenntartásához a gyermekek neveléséhez, megneveléséhez. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy évtizedeken keresztül állandó évi 4-5 pedagógus bántalmazás elenyésző szám a tanulókkal szemben elkövetett testi és lelki pedagógus erőszak számadataival szemben.

 

2.      A szakképzés irányítói a tankötelezettségi életkor leszállításával, akarja a hároméves szakiskolai képzés felé terelni a tanulókat.

A jogalkotók azzal érvelnek, hogy csak akkor lehet bevezetni a 3 éves szakmunkás képzést, ha a tankötelezettség 17 éves korig tart és nem kell még egy évig az iskolarendszerben maradni a gyermeknek.

Az érvelés azért is hibás, mert jelenleg is előírja a törvény, hogy tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett.

 

3.      Költségvetési megtakarítás

A költségvetésnek jól fog jönni a tanulói létszám csökkenése miatt bekövetkező pedagógus elbocsátás és iskolabezárási hullám, de sokkal többe fog kerülni az adófizetőknek az iskolából kimaradó, végzettség nélküli munkanélküli fiatalok eltartása.

 

4.      Az EU-ban velünk együtt csak négy országban van 18 életévig tartó tankötelezettség.

Ez a legrondább érv. Miért nem vagyunk büszkék rá, hogy valamiben élenjárunk Európában? Miért megyünk visszafelé? A 18 éves korig tartó tankötelezettség akadályozza a tanulók idő előtti lemorzsolódását, miért nem védjük meg gyermekeinket a korai leszakadástól?

 

5.      Felmerül a gyanú, hogy szándékos degradálásról van szó.

Az EU támogatások általában felzárkóztató programokra irányulnak az oktatásban. Azért kell minél hátrább végeznünk a különböző felmérésekben, hogy legyen okunk a felzárkózásra (PISA)?  Ha bevezetjük a 17 éves korig tartó tankötelezettséget, lehet pályázni lemorzsolódók számának csökkentésére?

 

Állami garancia kell a tankötelezettségüket teljesítő 18 éven felüli tanulók számára is

 

Nincs törvényi biztosíték arra, hogy akár a tanköteles, akár a nem tanköteles tanulók középfokú iskolai végzettséghez jussanak, és képességeik alapján tovább tudjanak tanulni a felsőoktatásban.

 

Az állam a helyi önkormányzatok és az állami szervek intézményfenntartói és tevékenysége keretében köteles gondoskodni az ingyenes kötelező általános iskoláról, a törvény szerint ingyenes továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás a tanuló 22 éves koráig, évvesztés esetén 23 éves koráig.

 

Nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a tankötelezettségüket teljesítő 17 éven felüli tanulók megkezdett tanulmányaikat tovább tudják folytatni, és be tudják fejezni a középfokú iskolai tanulmányaikat.

 

Nincs semmilyen biztosíték arra sem, hogy a már nem tanköteles, 17 évet betöltött tanulók, 22 (23) éves korukig igénybe tudják venni az ingyenes közoktatási közszolgáltatásokat.

 

A tankötelezettség biztosítása 18 éves korig nemzeti érdek

 

Javasoljuk a jogalkotóknak, hogy vizsgálják felül elképzeléseiket, és ne változtassanak a nemzeti vívmánynak tekinthető 18 éves korig tartó tankötelezettségen.

 

Javasoljuk, hogy biztosítsanak „védettséget” (törvényi garanciát) a tankötelezettségüket már teljesítő fiataloknak, hogy az iskola ne tudja minden következmény nélkül megszüntetni tanulói jogviszonyukat.

 

A kezdeményezést támogatja a Szülők Egyesülete a Gyermekekért közhasznú szervezet, az Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma (OSZSZEF) és a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért egyesület (FŐSZEGY)

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/ 433-87-54)

 

További információ a tankötelezettségről itt található!

Gyermek munka és kizsákmányolás!

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum