Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

60 óra önként választott társadalmi munka a középiskolákban


A közösségi nevelés fogalma Magyarországon erős politikai színezetet kapott. A rendszerváltás előtti politikai rendszer neveléselméletében egyértelműen a közösségi nevelés állt a középpontban, melynek célja a közösségi, a közösségért élő ember nevelése volt.

Ennek véget vetett a rendszerváltás és a közösség helyébe az egyén, az egyéni érdekek léptek.

 

Az Új Közoktatási törvény Vitaanyag szerint az új törvénynek szakítania kell a jelenleg hatályos szabályozás „döntően az egyéni jogokra alapuló szemléletével”, és előírja a közösségi nevelés egyik hatékony formáját, a tanuló által önként választott társadalmi tevékenységet. A jogalkotó ezzel a meghatározással is deklarálja, hogy megfelelő mértékben, mind az egyéni, mind a közösségi érdekek figyelembevételére szükség van.

 

A Vitaanyag szerint: „az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy a tanuló 60 óra önként választott, igazolt társadalmi tevékenységet végezzen az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.” 

A középiskolai bizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett. A tanuló addig nem jelentkezhet érettségi vizsgára, ameddig nem igazolja a társadalmi tevékenységet.

 

A vitaanyagban szereplő önként választott kifejezés nem jelent eredeti értelemben vett önkéntes munkát, ezért a társadalmi tevékenység megtagadó vagy igazolását elmulasztó tanulói magatartás szankcionálása nem tekinthető ellentmondásos intézkedésnek

 

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a 60 órás kötelező társadalmi tevékenység négy középiskolai évfolyamra elosztva tanévenként csak 15 óra (3-4 nap) elfoglaltságot jelent, ami nem akadályozza a tanulókat a tanulmányi követelmények teljesítésében.

 

Felmerül a kérdés: tanítási időben (tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében) vagy a tanulók szabadidejében kell a társadalmi munkát végezni?

 

A kötelező társadalmi tevékenység bevezetésének célja

A társadalmi tevékenység célja a tanulók közösségi szocializációja, nevelése.

(Pl. az idős emberek tiszteletben tartása érdekében. Gyakorlatban ez az idősek segítését jelentheti, többek között a nehezebb házi munkák elvégzése, bevásárlás, elkísérés, ügyeik intézése, stb.)

 

A szülők hozzáállása a társadalmi tevékenység bevezetéséhez

 


Eddigi felméréseink szerint a szülőket megosztja kötelező „társadalmi munka” intézményének bevezetése.

 

Sokan egyetértenek azzal, hogy gyermekeik a tanulás mellett olyan önkéntes társadalmi munkát végezzenek, amellyel segíteni tudnak másokon. A szülők fontosnak tartják, hogy gyermekük a társadalmi tevékenység során átélt élményein keresztül olyan tapasztalatokat szerezzen, amelyek nagyban hozzájárulnak érzelmi fejlődésükhöz (együttérzés), szociális érzékenységük („másokért-valóság”) kialakulásához.

 

A szülők ugyanakkor féltik kiskorú gyermekeiket az esetlegesen rájuk leselkedő veszélyektől, ezért fontos, hogy az iskola szervezze a választott társadalmi tevékenységet, és az iskola vállaljon felelősséget a kiskorú gyermekek felügyeletéért az iskolán kívüli társadalmi tevékenység ideje alatt is.

 

A szülők és a megkérdezett tanulók kifogásolják, hogy az önként választott társadalmi tevékenységhez, hogyan kapcsolódik egy olyan súlyos szankció, hogy a tanuló nem jelentkezhet az érettségi vizsgára, ha nem igazolja társadalmi tevékenységét.

 

Veszélyek az iskolán kívüli társadalmi tevékenység során Biztosítás

A szülők jogosan aggódnak, hogy a társadalmi tevékenység során gyermekük különböző veszélyhelyzetekbe kerülhetnek, pl. szóbeli vagy fizikai bántódás, kihasználás (szekálás), valamilyen fertőzés-, baleset érheti a tanulót, stb. Előfordulhat, hogy gondatlansággal vádolják, vagy valamilyen érték eltulajdonításával rágalmazzák a tanulókat.

 

A veszélyforrások megismerése és a veszélyek elkerülése érdekében fontos a tanulók elméleti felkészítése, felügyeletük és védelmük biztosítása.

 

Felelősségbiztosítás

Az iskolán kívüli társadalmi tevékenység során a tanulókat ért vagy a tanulók által okozott károk enyhítése érdekében ki kell dolgozni egy speciális biztosítási formát.

 

Kifogás az iskolában végzett társadalmi tevékenységgel szemben

Nem fogadható el, hogy a társadalmi tevékenység idejébe be lehessen számítani az iskolában végzett társadalmi munkát, pl., tanterem takarítást, udvar-seprést, konyhai munkát, állag megóvás, stb., és az iskola így csökkentse a dologi és személyi kiadásokat (pl. kevesebb kisegítő személyzetet alkalmaz). Ennek a nevelési formának tisztának kell maradni, el kell kerülni annak a gyanúját, hogy az iskola nyomást gyakorol a tanulókra, vagy a fenntartó más célra fordítja az önkéntes munkából keletkezett megtakarítást.

 

A tanulók társadalmi tevékenységéből adódó megtakarítások elszámolása

A tanulói társadalmi tevékenységének fő területe a családsegítés és az idősek gondozása lehet, ami állami, illetve önkormányzati feladat, amelyet képzett szociális munkások végeznek, megfelelő fizetésért vagy magas óradíjért. Kifogásolható, ha pl. családsegítő intézmények fenntartói az ingyenes tanulói munka bevonásával „elspórolt” pénzeket nem az ellátottak számának növelésére vagy a szolgáltatás minőségének emelésére fordítják, hanem, más célra használják.

 

Az igazolás módja

Fontos kérdés, hogyan bizonyítja a tanuló, hogy hol, mikor és milyen társadalmi tevékenységet végzett.  Nem fogadható el, hogy a tanulónak video- és hangfelvételekkel, tanúkkal kell bizonyítania, hogy elvégzett valamilyen önként vállalt feladatot.

 

Az önkéntesen választott társadalmi tevékenység bizalmi elven működik, ezért elegendő egy igazoló adatlap kitöltése, amelynek tartalma: a tanuló neve, a feladatvégzés helyszíne, időpontja, az elvégzett tevékenység rövid leírása, az érintett személy vagy szervezet neve, címe, véleménye és aláírása.

 

Ugyanakkor kérdéses, hogy a társadalmi tevékenységre kötelezett tanuló beszámíthatja-e az idős vagy beteg rokonának vagy ismerősének segítését az önkéntes munkába?

 

A felelősség kérdése

A középiskolának kell biztosítani a tanulók felügyeletét a tanulók által választott iskolán kívüli társadalmi tevékenység ideje alatt is. Az iskolának felelősséget kell vállalnia tanuló testi épségéért, és gondoskodnia kell erkölcsi védelméről a társadalmi tevékenység ideje alatt. Számunkra egyértelmű, hogy vagy egy szociális munkásnak, vagy egy pedagógusnak vagy más hivatalos személynek kell vállalni a társadalmi munkát végző tanulók felügyeletét, és biztosítani olyan állandó elérhetőségeket, ahol hivatalos segítséget kaphatnak, ha valamilyen problémájuk adódna tevékenységük közben (pl. rendőrség). 

 

 

Az önkéntes tanulói tevékenység tantervi alapja és dokumentációja

 

Nemzeti alaptanterv

A tanulók társadalmi tevékenységének tartalmi meghatározása szorosan kapcsolódik a Nemzeti tantervben meghatározott Életvitel és gyakorlat műveltségi terület tartalmához, amelyet ki kell egészíteni a közösségi nevelés fogalmával és az altruizmus értékeinek bemutatásával.

 

Kerettantervek

A kerettantervekben az Életvitel és gyakorlat műveltségi terület konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között, amelynek része a toleranciára és az altruista magatartásra való nevelés. Az Életvitel és gyakorlat műveltségi terület témakörei közé be kell venni a „Közösségi kultúra” meghatározását, az alapkategóriák között ki kell emelni a közösségi nevelést. A fejlesztési feladatok között elő kell írni az önkéntes társadalmi tevékenységgel kapcsolatos konkrét elméleti ismereteket és a gyakorlatban megszerezhető kompetenciákat. 

 

Pedagógiai program

Az önkéntes tanulói tevékenység tantervi dokumentációja a pedagógiai program része.

Az iskola pedagógiai programjába (helyi tantervébe) kell rögzíteni az önkéntes társadalmi tevékenység célját, az elméleti és gyakorlati ismeretek és követelmények leírását a kötelező társadalmi tevékenység elismerésének módját, stb..

 

Házirend

A házirendben kell szabályozni az önként választott társadalmi tevékenységgel kapcsolatos tanulói kötelezettségeket, és azokat a feltételeket, amelyeket az iskola biztosít a kötelezettség teljesítéséhez, továbbá azt a folyamatot, hogyan tudják végrehajtani ezt a kötelezettséget a tanulók.

 

Beírási napló

Hivatalos dokumentumban kell rögzíteni a tanulók társadalmi tevékenységének minden mozzanatát, a tájékoztatás-, a felkészítés-, a balesetoktatás-, a teljesítés idejét, módját, tartalmát helyét, hogy visszakereshető és bizonyítható legyen az társadalmi tevékenységgel kapcsolatos feladatok elvégzése.

 

Év végi bizonyítvány

Záradék formájában a bizonyítványba kell rögzíteni, hogy az adott évfolyamon, hány óra társadalmi tevékenységet teljesített a tanuló.

 

Javaslatok az önkéntes társadalmi tevékenység gyakorlati megvalósításhoz

A központi és az iskolai dokumentumok elkészítése, módosítása és jóváhagyása.

 

A tanulók és a pedagógusok elméleti felkészítése a társadalmi tevékenységre szociális képzettségű szakemberek bevonásával. Tanúsítvány kiadása a képzésről.

 

A szülők tájékoztatása a társadalmi tevékenységről, a veszélyekről, a kiskorú tanulók felügyeletének biztosításáról, a magatartási szabályokról, stb.

 

Szülői nyilatkozat beszerzése, hogy a szülői megkapta a kellő tájékoztatást kiskorú gyermeke iskolán kívüli kötelező társadalmi tevékenységéről, és tudomásul vette a teljesítés elmaradásának következményeit.

 

Az önkénteseknek hivatalos megbízólevelet, esetleg nehezen hamísítható jelvényt kell kiállítani, hogy illetéktelenek (pl. bűnözők) ne tudják kihasználni a segítők szabad bejárását a társadalmi tevékenység helyszíneire, pl. az idős gondozottak vagy fogyatékos személyek otthonába.

 

Meg kell alkotni a Társadalmi Tevékenységek Etikai kódexét, ami előírja a tanulók magatartásának szabályait, pl.

·         elfogadhat-e az tanuló javadalmazást, ajándékot, élelmet az ellátottól;

·         a társadalmi tevékenységet végző tanuló türelmes, udvarias, szolgálatkész, megértő legyen;

·         a tanuló tartózkodik az önkéntes tevékenység helyszínein található értékek, különböző tárgyak eltulajdonításától;

·         ténylegesen elvégzi a társadalmi munkát, az igazoló adatlapon valódi adatokat közöl;

stb.

 

Tanulói nyilatkozat beszerzése a magatartási szabályok elfogadásáról.

 

A társadalmi tevékenység idejére gondoskodni kell a tanulók élelmezéséről, munkaruháról, védőitalról, utazási költségekről.

 

Az iskolának speciális biztosítást kell kötni a tanulók által okozott- vagy a tanulót ért károk megtérítése érdekében.

 

Állásfoglalás

Az Országos Szülői Egyesületek támogatni tudják a közösségi nevelés új formáját az önkéntesen választható közösségi tevékenység intézményének bevezetését, amennyiben gyermek érdekében és védelmében tett észrevételeinket és javaslatainkat az oktatásirányítás figyelembe veszi.

 

A sajtónyilatkozat az MSZOE, a Szülők Egyesülete a Gyermekekért közhasznú szervezet és a Fővárosi Szülők Egyesülete (FŐSZEGY) közös közleménye.

 

Sajtószóvivő: Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253) és Keszei Sándor (06-30/433-87-54)

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum