Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

„Mindenkinek joga van a megfelelő szakképzéshez.” Az országos szülői szervezetek alkotmányos garanciát kérnek az első szakképesítés ingyenességére


Figyelemmel az országgyűlés által törvényben kihirdetett és megerősített Európai Szociális Karta 1. rész 10. pontjában foglaltakra, amely szerint „Mindenkinek joga van a megfelelő szakképzéshez” az országos szülői szervezetek a Parlament Alkotmány-előkészítő eseti bizottságához fordulnak, hogy kerüljön be az új Alkotmányba, hogy az első szakképesítés ingyenes megszerzése minden állampolgárnak egész életem át tartó joga. A beadvány szövege itt található!

 

Szövegszerű javaslatunk az új Alkotmányba:

X. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Egyén adottságaira építve minden magyar állampolgárnak - életkortól függetlenül - joga van az első szakképesítés ingyenes megszerzésére.

 


Nyilvánvaló nemzeti érdek, hogy a munkavállalók minél magasabb szintű szakképzettséggel rendelkezzenek, amelynek eléréséhez az államnak kell biztosítani a jogi és anyagi feltételeket.

Az új Alkotmány tervezetében nem található garanciális elem a munkához- és a foglalkoztatáshoz való jogról, amelyek meghatároznák a magyar társadalom viszonyát a munkaerőpiachoz. A magyar munkavállalóknak és munkaadóknak elengedhetetlen érdeke, hogy nemzetközi szerződésekben elfogadott foglalkoztatással kapcsolatos tézisek az alkotmányban is megjelenjenek.

Sajnálatos tény, hogy a magyar közoktatás tizenöt év alatt több mint 100 000 fő szakképzetlen munkaerőt „termelt ki”, ami nem könnyíti meg gazdasági és szociális haladásunkat.

 

A tankötelezettség teljesítésének megtagadása

 

Felméréseink és a KSH adatai szerint tanévenként több ezer tanköteles gyemek marad ki az általános és középfokú iskolákból, vagy be sem iratkozik oda, mert nincs megbízható nyilvántartás és nyomonkövetés a tanköteles tanulókról. Az iskolák sokszor örülnek annak, ha a rosszul kezelhető gyermek eltünik a látókörükből. Ki a felelős ezért!

 

A szülői és tanulói felelősség mellett vizsgálni kell a tanköteles tanulókat nyilvántartó jegyzők és a tanulók felügyeletét ellátó iskolák felelősségét is. Helyi szinten van jegyzői és iskolai nyilvántartás a tankötelesekről, de felméréseink szerin nem tudják pontosan követni a tanulókat, ha megváltozik tartózkodási helyük, vagy iskolát váltanak. (Közérdekű adatszolgáltatás címén megkérdeztünk 50 jegyzőt, de nem tudtak pontosan elszámolni a körzetükben élő tankötelesekkel). A fővárosi fenntartású iskolák tekintetében még rosszabb a helyzet, a főjegyzőség szerint semmilyen nyilvántartás nincs a tankötelesekről.

- Tapasztalatok bizonyítják, hogy nincs garancia arrra, hogy április 30-ig minden tanköteles tanulót beírattak az általános iskola első évfolyamára.

- Arra sincs garancia, hogy az általános iskolát sikeresen befejező tanulók, akik eddig nem kaptak felvételi ajánlatot valamelyik középfokú iskolától, szeptemberben egyáltalán tovább fognak-e tanulni (az elmult évben több mint 5000 tanulót nem vettek fel sehová az általános felvételi eljárásban!).

- Évente 3-4 ezer tanuló nem tudja befejezni az általános iskolát 16 éves koráig, de nekik is tovább kell tanulniuk 18 éves korukig. Ezek a fiatalok hol vannak?

- Mi van azokkal a fiatalokkal, akiket az iskola magántanulói státusba helyezett, hogy ne zavarják társaikat?

- Kit érdekel, hogy sok iskola azt mondja a nehezen kezelhető tanulónak: csak egyszer gyere be egy héten, a kettesed úgy is meglesz évvégén, ők is lógnak?

 

Ma senki sem tudja megmondani hány tanköteles gyermek van Magyarországon, és közülük hányan nem járnak valamilyen közoktatási intézménybe.

 

Az MSZOE és az akcióban együttműködő szülői szervezetek kezdeményezik az oktatásirányító szerveknél a tanköteles tanulók megszámlálását, és annak megállapítását hány gyermek nem teljesítette tankötelezettségét tanköteles évek folyamán.

 

A 18 éves korig tartó tankötelezettség leszállításának munkaerő piaci következményei

 

A tankötelezettségi életkor esetleges leszállítása olyan körülményeket hozhat létre, hogy az iskolából végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik. Ezeknek a képzetlen fiataloknak a többsége kiszolgáltatottja lesz a munkaerőpiac könyörtelen racionalitásának (alacsony munkabér, megalázó munkafeltételek, munkanélküliség).

 

Szakképzést irányítók és a gazdasági kamarák célja, hogy az iskolai rendszerben tanuló gyermekeket a felnőttképzés felé terelje. Az ingyenes szakképzésből a fizetős szakképzésbe.

Sokszor előfordul, hogy a szakképző iskolában három évig tanított álamilag elismert szakképesítésből  ugyanaz az iskola a felnőttképzés keretében három hónap alatt ad ki szakmai bizonyítványt a tanulónak, ha jól megfizeti.  

 

Tehát „jól járhat” az a szakiskolai tanuló, aki a tankötelezettség ideje alatt a 9-10. évfolyamon alulteljesít (megbukik), mert utána néhány hónap alatt – „lehagyva évfolyamtársait” – a felnőttképzésben akár több tízezer forintért  államilag elismert szakképesítéshez juthat, elvileg legálisan. Hogy milyen értéke van a munkaerő piacon a gyorstalpaló képzésnek, azt nem tudjuk.

 

A szabad szakmaválasztás akadályozása

 

Az iskolarendszerű szakképzésben a tanuló nem választhat a saját igényeinek és képességeinek megfelelő szakképesítést, mert Regionális Fejlesztési és Képzési Tanács (RFKB) javaslatára az iskolafenntartó önkormányzatok csak olyan szakképesítéseket indítanak, amelyet a gazdaság igényel. A gazdaság által igényelt szakképzés pedig nincs. Nincs olyan gazdálkodó szervezet, amelyik felelősen meg tudná mondani, hogy  3-4 év múlva milyen szakképzett munkaerőre lesz szüksége.

 

A törvényhozók úgy próbálnak nyomást gyakorolni a tanulóra, hogy különböző juttatásokat kínálnak az un. hiány-szakképesítést választók számára. De Magyarországon hiány-szakképesítésre igény csak helyi szinten és időlegesen jelentkezik. A tanulók és szülei nem fognak lakóhelyet változtatni, hogy valamelyik régióban hiány-szakképesítést oktató iskolában tanuljanak. Ráadásul előfordulhat, hogy mire végeznek, a tanult szakképesítésből már túlképzés lesz.

 

Egy szülői nézőpontból készült javaslat a sok közül

 

Az évek folyamán lemorzsolódó fiatalok és az esetlegesen leszállított tankötelezettség miatt utcára kerülő fiatalok társadalmi beilleszkedése érdekében az országos szülői egyesületek javasolják, hogy az új Alkotmány biztosítson lehetőséget, minden szakképzetlen magyar állampolgár számára, hogy életkorától és iskolai végzettségétől függetlenül bármikor bekapcsolódhasson az ingyenes szakképzésbe.

 

Ez a megoldás tartalommal tölti meg az egész életen át tartó tanulásró (Lifelong Learning) szóló sztereotip jelszót is, mert minden korosztály számára biztosítva lesz, hogy részt vegyen szakképzettséget biztosító ingyenes oktatásba,továbbá lehetővé teszi a szbad szakmaválasztást

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754) és Simonné Toldi Ágnes elnök (Szülők Egyesülete a Gyermekekért, 06-30/550-2253)

 

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló koncepcióhoz javaslatot tevő országos szülői egyesületek:

Szülők Egyesülete a Gyermekekért,

Fővárosi Szülői Egyesület,

Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma,

Szülők a Hallássérült Gyermekekért Egyesület,

Magyarországi Szülők Országos Egyesülete

 

Az új magyar alkotmány tartalmához kapcsolódó javaslatot támogatja a NEFMI Közoktatás-politikai Tanács szülői oldala és az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács szülői delegáltjai.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum