Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Az új Alkotmány szövege nem biztosít kellő védelmet a gyermekek számára. Magyarországon nincs igazi gyermekvédelem, csak utógondozás!


Nemzetközi egyezmények szerint: A gyermek, fizikai és szellemi fejletlensége miatt, különös biztosítékokat és gondozást igényel, beleértve a megfelelő jogi védelmet, ezért az elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a „gyermek mindenekfelett álló érdekét”.

 

A Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1.pontja szerint:

 „A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény is bevezeti az ENSZ Gyermekjogi egyezményben meghatározott fogalmat:

 

Kt. 4. § (7) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe.

 

Figyelem!

Olvasói levelek és a médiumokban elhangzott nyilatkozatok és előadásokból kiderült számunkra, hogy a szülők, a pedagógusok, az előadók (szociológusok, politikusok), riporterek egy része nincs tisztában a gyermek szó fogalmával, ezért megpróbáljuk idézni a vonatkozó jogszabályokat:

 

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről I. RÉSZ 1. cikk

 „Az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

 

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

„12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.”

 

 1952. évi IV. törvény

70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

 

Értelmezésünk szerint tehát 18 éves koráig minden személy kiskorú gyermek.

 

Megjegyzés:

A Btk. használja a fiatalkorú megkülönböztetést. A közoktatási törvény gyermeknek nevezi az óvodába járókat, tanulónak nevezi az iskolába járókat. Más jogszabályok és önkormányzati rendeletek különböző életkorig fiataloknak nevezik azokat a személyeket, akire vonatkoztatják a rendelkezéseiket.

Jó lenne egységesíteni ezeket a szabályokat, akkor talán lenne Magyarországon hiteles 18 éves korig tartó gyermekvédelem!

 

A gyermek mindenekfelett álló érdeke az új Alkotmányban

 


Figyelemmel az új alkotmányban meghatározott Nemzeti Nyilatkozat szövegére, amely szerint: „Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot”, minthogy az emberiségnek a legjobbat kell nyújtania a gyermek számára, az országos szülői szervezetek a Magyar Országgyűléshez fordulnak, hogy kerüljön be az új Alkotmányba „a gyermekek mindenekfelet álló érdekének” figyelembe vételére vonatkozó szövegszerű javaslatuk:

 

X. § A Magyar Köztársaság biztosítja, hogy a  szociális védelem, a nevelés, az oktatás köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok, és a törvényhozó szervek, továbbá  a természetes felnőttek személyek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.

vagy

y. § A Magyar Köztársaságban minden olyan természetes és jogi személy, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik, minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelettálló érdekét veszi figyelembe elsősorban.

 

A gyermekek fegyelmezése, büntetése

 

Az elmúlt évben több olyan új törvény és jogszabály került elfogadásra, amelyek szigorú büntetést, és fegyelmező intézkedéseket írnak elő a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermekekkel szemben.

További tervezett intézkedések a gyermekek megrendszabályozása érdekében:

-a gyermekek büntethetősége 14 éves koruk előtt,

-a buktatás intézményének törvényesítése,

-az iskolából való eltávolítás lehetősége 15 éves kortól, és

-a pedagógusok által követelt testi fenyítés bevezetése.

 

A gyermekek sértegetése

A különböző szervezetek, szociális és oktatási szakemberek tanulmányaikban, sajtó és média megnyilvánulásaikban folyamatosan sértegetik a magyar gyermekeket: drogoznak, alkoholizálnak, fiatalon kezdenek szexuális életet, lusták, nem akarnak tanulni, bűnöznek, kövérek,  rossz a fizikai állapotuk, satnyák, agresszívek, stb., stb.

 

Igazolatlan mulasztás

Az iskolák boldogan fogadták, hogy a tanköteles gyermek 50 óra igazolatlan hiányzása esetén a jegyző felfüggesztheti a családi pótlék folyósítását, és védelembe veheti a gyermeket. De azt nem vizsgálja senki, hogy mit jelent az igazolatlan mulasztás, és hogyan tudja bizonyítani az iskola, hogy a mulasztás valóban igazolhatatlan.

 

Büntető törvénykönyv

A pedagógusok és a szülők is megelégedéssel fogadták a Btk. intézkedését, amely szerint, aki a pedagógust jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kérdés csak az, megmeri-e kockáztatni a szülő, hogy fellép gyermeke érdekében, pl. meri-e valaki a szülői értekezleten visszautasítani a pedagógusok indokolatlan anyagi követeléseit, vagy megmeri-e kérdezni, hogy miért kapott gyermeke eggy földrajz órán három egyest? (Szülői panaszok alapján)

 

Óvó, védő intézkedések hiánya

 

A büntető, és fegyelmező intézkedéseket nem követte semmilyen a gyermekek veszélyeztetettségét megakadályozó védő, óvó intézkedés!

 

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

 

Védelem a testi, lelki erőszak ellen

Sajnálatos tény az évtizedek óta változatlan számú tanulói és szülői „agresszió” felnagyítása, propagálása, ugyanakkor a gyermekek ellen alkalmazott testi és lelki erőszak valóban többszörösére emelkedett a nevelési, oktatási intézményekben. Számolta valaki, hány gyermek kísérelt meg öngyilkosságot az iskolai bántalmazások, vagy kudarcok miatt, és hánynak sikerült?

 

Védelem gyermekvédelmi szolgáltatókkal szemben

A magyar gyermekvédelmi szolgáltatások arról szólnak, hogy megvédjék a gyermekeket saját maguktól, a szüleiktől, barátaiktól, de csak akkor, ha már megtörtén a „baj,” sérelem érte őket vagy elkövettek valamit. A gyermekvédelmi szolgáltatásokat felül kellene vizsgálni, hogy megfelelő szakértelemmel valóban a gyermekek mindenekfelett álló érdekét képviselik elsősorban, vagy teljesíteni akarják a büntetési kvótát. (Szülői és tanulói panaszok alapján)

 

Szülő kötelessége gyermeke védelme

Törvény értelmében a szülő kötelessége különösen, hogy „megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében” az óvodában, az iskolában, vagy az intézményfenntartóval, a gyermekvédelmi hatóságokkal, a nevelési tanácsadóval szemben, ha meri.

 

Az évek óta tartó összehangolt „támadás” a védekezésre képtelen gyermekekkel szemben, ami ellentétes a gyermekjogi egyezményekkel és az új Alkotmányban rögzített, fent már említett, Nyilatkozattal.

 

Mivel a gyermekeik felneveléséért elsősorban felelős szülők érdekérvényesítő lehetőségei korlátozottak (tájékozatlanság, felkészületlenség, megfélemlítés), ezért javasoljuk, hogy minden döntési helyzetben levő felnőtt számára alkotmányos kötelesség legyen a gyermek mindenekfelett álló érdekének soron kívüli figyelembevétele.

 

Szóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

 

További linkek a gyermekek kiszolgáltatottságáról:

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum