Óvoda, iskola, kollégium átadása egyházaknak

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény és a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján az egyház elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet a törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv (intézmény) számára.

Az utóbbi években, az egyházak szerepvállalása erősödött az oktatás területén, nőtt az ezzel kapcsolatos társadalmi igény is. Az egyházak oktatási szerepvállalását társadalmi és történelmi szükségszerűségnek tartjuk.

Tavaly júniusban döntött arról az Országgyűlés, hogy az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését megszünteti. A közoktatási törvény módosításával az átvételt követő öt évben esedékes kiegészítő támogatást nem az önkormányzatnak kell fizetnie, azt ugyanis központi forrásból finanszírozhatják. 

A nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a különböző vallási gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át oktatási és szociális intézményeket.

Az önkormányzatok szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, az egyházi fenntartók és intézményvezetők azonban nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak. Vallási gyülekezetek jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy fenntartói, finanszírozási felelősséget vállaljon.

A szabad iskolaválasztás joga

A tanuló joga, hogy nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, a szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak. A tanulói és szülői jogok érvényesülése érdekében  szükséges, hogy a szülők és a tanulók szélesebb intézményfenntartói körből választhassanak nevelési-oktatási intézményt, különös tekintettel az egyházi fenntartású óvodákra, iskolákra.

Az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket. Korlátozhatja a pedagógus autonómiát, kizárhatja, hogy a pedagógus saját világnézete és értékrendje szerint tanítson. A házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.

Önkormányzati fenntartói jog átadása, az ingó és ingatlan vagyon eladása, átengedése

 A helyi önkormányzatok újabban tömegesen adják át az általuk fenntartott óvodákat, iskolákat, a különböző egyházi jogi személyeknek, annak érdekében, hogy megszabaduljanak az intézményfenntartással járó költségek finanszírozásától.

A helyi önkormányzatok és az egyházi fenntartók adják-veszik az önkormányzati feladat-ellátást szolgáló ingó és ingatlan vagyont, csak az a baj, hogy a gyermekekkel, tanulókkal együtt teszi ezt. (Egy adásvételi szerződés itt található majd!)

Ha az önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége vizsgálni kell (kellene), hogy az új – egyházi - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket.

Szülői panaszok és bejelentések alapján megállapítható, hogy nem átgondolt, sokszor jogszabálysértő intézkedésekről van szó, amit az átadással kapcsolatos eljárások és a hiányos önkormányzati előterjesztések is bizonyítanak.

Szülői ellenállás az óvoda, iskola átadásokkal szemben

Az önkormányzati feladatok ellátásban való közreműködés szabályait és az épületek és ingóságok átadását eladását törvények szabályozzák.

A szülők akkor lépnek fel a fenntartóváltással szemben, ha az önkormányzati fenntartó önkényesen, a jogszabályi előírások megkerülésével, legtöbbször anyagi érdekből kíván megszabadulni valamelyik oktatási intézményétől.

Ugyanakkor az egyházak jogos igénye, hogy azokon a területeken, ahol lakossági igény van rá, vallásilag elkötelezett óvodát, iskolát tartson fenn a hívők számra.

Fontos még, hogy sok egyházi nevelési, oktatási intézmény karitatív tevékenységet is folytat, befogadja a hátrányos helyzetű gyermekeket, és minőségi szolgáltatást biztosít számukra.

Ha közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.

Abban az esetben, ha a szülő nem akarja egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét a helyi önkormányzat a megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő - a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

Csak olyan nevelési-oktatási intézményt lehet megjelölni, amelyikben biztosított, hogy az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is a megszűnt intézmény színvonalán gondoskodik a fenntartó, oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.

Szándéknyilatkozat, egyoldalú nyilatkozat, közoktatási megállapodás

Valahogyan el kell kezdeni!

Elvárható, hogy az egyházi jogi személy szándéknyilatkozatot nyújt be az iskolafenntartó önkormány által felkínált vagy az egyház általa kiválasztott közoktatási intézmény fenntartói jogának átvételére. Az önkormányzati fenntartó dönt, hogy elfogadja vagy elutasítja a szándéknyilatkozatot. sok előterjesztéshez csatolják ezt a nyilatkozatot, ami nem téveszthető össze az egyoldalú nyilatkozattal.

Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy átadja a kiszemelt intézmény fenntartói jogát, akkor az egyház „egyoldalú nyilatkozatot” tesz, hogy vállalja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, amelyet „közoktatási megállapodásban” rögzítenek.

Az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozata

Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult.

Ha az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladat-ellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

A nyilatkozat tartalma

A nyilatkozatnak a tartalmaznia kell,

-   a vállalt nevelési és oktatási feladatokat,

-   átvehető gyermekek, tanulók számát,

-   az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását;

-   azt az időszakot, amelyre a közoktatási megállapodást kötnének;

A nyilatkozatban biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat be tudják fejezni.

A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fővárosi, megyei önkormányzat részére. Ellenőrizni kell, hogy mikor küldték el, ha egyáltalán elküldik!

Törvénysértés, ha az egyházi nyilatkozatot nem csatolják az előterjesztéshez, nem küldik el a fővárosi, illetve megyei önkormányzatnak, és nem biztosítják a véleményező szülői közösségeknek a betekintést.

A feladatellátással kapcsolatos közreműködést Közoktatási megállapodásban kell rögzíteni.

A közoktatási megállapodás

A nevelési-oktatási intézmény – az egyházi fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (közoktatási megállapodás) keretei között – részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak.

A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a nevelési és oktatási feladatokat;

- a gyermekek, tanulók számát;

- az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását;

- azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték;

- a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.

Figyelem!

Ha a közoktatási megállapodásban nem rögzítik pontosan az ingyenes és térítési díjas szolgáltatások körét, akkor az egyházi iskola nem köteles biztosítani az ingyenes tankönyvellátást csak a költségvetési támogatás mértékéig, a kedvezményes étkeztetést, a napközit, tanulószobát, a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat, stb.

Az általunk vizsgált közoktatási megállapodások között voltak olyan szerződések, amelyek két-három oldalból álltak és volta ötvenoldalasak is. 

Mivel az egyes szülők nem ismerik a közoktatási megállapodásokat, és legtöbbször a véleményező szülői szervezetek kollaboráns vezetői olvasatlanul aláírják az átadási dokumentumokat (amelyek között van a közoktatási megállapodás is), a nem önkormányzati, nem állami iskolafenntartók hamarosan rendszeres pénzkövetelésekkel zaklatják a szülőket, vagy megszűntetik az ingyenes szolgáltatások egy részét. 

Figyelem!

A közoktatási megállapodás megkötése előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét is.

A közoktatási megállapodás érvényességének ideje

Ha a közoktatási megállapodásban meghatározott időszak letelik, akkor az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban – a törvényi előírásoktól ellehet térni.

Figyelem!

Az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozata és a közoktatási megállapodás közötti összefüggés a kiegészítő normatíva tekintetésben olyan zűrzavarosan van kodifikálva, hogy jutalmat adunk annak, aki érthetően elemzi a kiegészítő normatívára való jogosultságot, és mikor kell kérelmezni a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy egyoldalú nyilatkozatot tehessen.

Az fenntartói jog átadással és átvétellel kapcsolatos jogszabálysértések és hiányosságok, többek között

-   Az intézmény átadás nem szerepel a helyi önkormányzat feladat intézkedési tervben, amelyet kétévenként értékelni és felül kell vizsgálni;

-   Az intézkedési terv érvénytelen, mert az elfogadása előtt nem csatolták vagy egyáltalán nem kérték ki a kötelező véleményeket a jogosultaktól (szülői szervezet, diákönkormányzat, iskolaszék, alkalmazotti közösség, stb.);

-  Az intézkedési tervet az előterjesztés tárgyalás előtt közvetlenül vagy az elfogadása után rendkívüli napirendi pont keretében módosítják (akkor minek a terv?);

-   Az egyházi fenntartó nem kezdeményezte szándéknyilatkozattal az egyoldalú nyilatkozattal a  közoktatási megállapodást;

-   Az egyoldalú nyilatkozat nem tartalmazza a kötelező elemeket;

-   Az egyházi fenntartóval kötött Közoktatási megállapodás nem tartalmazza a kötelező és a szükséges tartalmakat;

-   A szülőket nem kérdezték meg egyenként, hogy akarják-e egyházi fenntartású nevelési, oktatási intézménybe járatni gyermeküket;

-   A szülőket félretájékoztatják szülői fórumokon az önkormányzati emberek nyomást gyakorolnak a szülőkre, diákokra, pedagógusokra, pedig nincs előírva tájékoztatási kötelezettség;

-   A tájékoztató manőverrel letudják a kötelező írásos vélemények beszerzését, de elmulasztják megkérdezni a szülőket (egyenként), hogy akarják-e gyermeküket egyházi iskolába járatni;

-   A tájékoztató fórumokon az önkormányzati képviselők és szakemberek ülnek a pulpituson, szakmai sztereotípiákkal hengerlik le a laikus szülőket, addig húzzák az időt, amíg a szülők egyenként elmennek, és az ottmaradottakkal szóban elfogadtatják saját iskolájuk bezárását.

-   A döntés előtt beszerzett véleményalkotáshoz nem biztosítják a véleményezéshez elengedhetetlenül szükséges dokumentumokat, pl. az előterjesztés tervezetet, egyházi szándéknyilatkozatot, közoktatási megállapodás tervezetet, az új intézmény alapító okiratát;

-   A kötelező véleményeket a döntés után kérik ki, vállalva, hogy az előterjesztésben szereplő határozatok megtámadhatók (érvénytelenítés, semmisség), tudva tudják, hogy szülők nincsenek felkészülve arra, hogy a Kormányhivatalhoz vagy a Bírósághoz forduljanak jogaik megsértése ügyében;                                                                           

-   A szülők közérdekű bejelentéseire, közérdekű adatigénylésre vonatkozó leveleire nem válaszolnak, kikerülik az érdemi választ, vagy az előírt határidő (5-15-30 nap) lejárta után válaszolnak;

-   Ha a szülők egyénileg vagy csoportosan kifogásolják az előterjesztéseket vagy az eljárási rendet, személyes fenyegetéseket kapnak, vagy megtorló intézkedéseket helyeznek kilátásba ellenük.

A legtöbb jól felkészült önkormányzati apparátus - a fenti visszásságokat kikerülve- törvényes eljárás keretében próbálja ésszerűen lebonyolítani az intézményátszervezést, nem élnek vissza hatalmi pozíciójukkal.

.