Semmisség 2011.

Semmisség megállapítása a Közoktatási törvény 84. §-a alapján

A semmisség lényege, hogy a meghozott döntést, intézkedést, rendelkezést úgy kell tekinteni, mintha meg sem született volna. A közoktatási törvényben meghatározott alapelvekre hivatkozásra nyílik lehetőség arra, hogy a szülők fellépjenek valamely döntés ellen azon az alapon, hogy az az egyenlő bánásmód követelményét sérti, illetőleg ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével.

Ha valamely kérdésben a döntéshozatalhoz alternatívák állnak rendelkezésre, mérlegelni kell, hogy melyik jobb egy gyermeknek, tanulónak, illetve azok csoportjainak.

A gyermek érdekei mögött háttérbe szorulnak a gazdasági érdekek is. Ennek megfelelően az intézményrendszert érintő döntéshozatalnál is (átszervezés, átadás) elsődlegesnek kell lenniük a szakmai kérdéseknek és minden más szempontnak csak ezt követően lehet befolyása a döntéshozóra.

A semmisség megállapításával kapcsolatos eljárás megindításánál különbséget kell tenni azon az alapon, hogy ki volt a döntéshozó:

1.      Ha a döntést a nevelési, oktatási intézmény hozta a fenntartóhoz kell fordulni törvényességi kérelemmel, kérve a semmisség megállapítását. A fenntartói döntés ellen a bírósághoz lehet fordulni, mivel a semmisségre való hivatkozás a közoktatási törvényben meghatározott alapelvekre épül.

2.      Ha a döntést nem a nevelési, oktatási intézmény hozta. hanem az intézmény fenntartója, akkor közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni, kérve, annak megállapítását, hogy a hozott döntés az egyenlő bánásmód követelményét sérti, illetve ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével.

3.      Ha a döntést hozó a helyi önkormányzat, illetve szervei, akkor nem lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni. Törvény értelmében a Kormányhivatal vezetője jogosult a törvényességi ellenőrzésre, ennek keretei között a helyi önkormányzati döntések jogszerűségének vizsgálata, indokolt esetben a döntés megtámadása (bíróság).

Figyelem!

Helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények esetén nehéz megállapítani, hogy a fenntartói döntés és az önkormányzati döntés között mi a különbség. Értelmezésünk szerint az önkormányzati fenntartó maga a képviselő-testület, tehát a fenntartói döntés is önkormányzati döntés. Ez azt jelenti, hogy a törvénysértő fenntartói döntésekkel szemben csak a Kormányhivatalhoz lehet fordulni közvetlenül a bírósághoz nem. Lehet, hogy csak a nem állami nem önkormányzati iskolafenntartókra vonatkozik az fenti első két pont? Utána nézünk!

Semmisségi eljárás kezdeményezése a nevelési, oktatási intézmény vagy a fenntartó döntésével szemben

A fenti 1. és 2. pont esetén a fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

A semmiség megállapítását, ha a döntés megtámadására más lehetőség nincs, a bíróságtól lehet kérni.

Előzetes egyeztetés

A bírósági eljárás megindítása attól a feltételtől függ, hogy az érdekeltek előzőleg egyeztessék a vitás ügyet. Az előzetes egyeztetési eljárás elmaradása azzal a következménnyel járhat, hogy a bíróság elutasítja az ügy érdemi tárgyalását. A közoktatási törvény nem szabályozza, hogy milyen előzetes egyeztetési eljárást kell kezdeményezni, ezért ennek módjában a felek szabadon állapodhatnak meg.

Lényeges, hogy ennek megtörténtét, az elért eredményeket, a feltárt vitákat, a megoldási javaslatokat írásban rögzítsék, oly módon, hogy indokolt esetben azt a bíróság elé lehessen bocsájtani.

Kötelező vélemények beszerzése fenntartói döntés előtt

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

Semmiség kezdeményezése a helyi önkormányzat döntésével szemben a Kormányhivatalnál

Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv (Kormányhivatal) a törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság előtt. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és a törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

A Kormányhivatal látja el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

 A törvény nem biztosítja a közvetlen bírói úton történő megtámadást azokban az esetekben, amikor a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a Kormányhivatal vezetője gyakorolja a törvényességi eljárást. Tehát csak a kormányhivatal vezetője támadhatja meg a bíróság előtt az önkormányzati döntést, ha eljárása nem vezetett eredményre!

A Kormányhivatal jogállásáról itt található információ!

A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

A védelem nem a semmis vagy érvénytelen döntés meghozóját illeti meg, hanem azt, aki kellő indokkal bízott abban a döntésben, amely utóbb érvénytelenné vagy semmissé vált. Így

például, ha a fenntartó elmulasztotta a Kt. 102. § (3) bekezdésében megállapított eljárási szabályok megtartását és anélkül hajtotta végre a közoktatási intézmény átszervezését, hogy döntése előtt beszerezte volna az érintetek véleményét, a döntés érvénytelenné válik, ha sikerrel megtámadták. Ennek következtében elrendelik az átszervezés előtti állapot helyreállítását.

Jogszabályi háttér

Az egyenlő bánásmód követelménye

Kt. 84. § (7) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

A semmisség definíciója (előzetes egyeztetés, bíróság)

Kt. 84. § (8) A semmisség megállapítását a 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetőség - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie.

83. § (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést

a) a törvényességi kérelem; továbbá

b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.

(8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.

Az előzetes eljárást a jogosultnak a döntéshozónál kell kezdeményezni.

Ki kérheti a semmisség megállapítását?

Kt. 84. § (9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

Bizonyítási kényszer

Kt. 84. § (11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.

Annak kell bizonyítania, aki ellen az eljárást megindították.

A fenntartói döntést megalapozó vélemények, egyetértő nyilatkozatok, szakvélemények beszerzése nélkülözhetetlen a jogszerű döntéshez.

A véleménykikérés hiánya ugyanakkor sérti azoknak a törvénybe biztosított jogosítványait, akik véleménynyilvánításra lennének jogosultak. Amennyiben döntéseinek meghozatala során a fenntartó elmulasztja az előírt eljárási rendelkezéseket, a törvény lehetővé teszi a fenntartói döntés érvénytelenség jogcímén történő megtámadását.

Jóhiszeműség

Kt. 84. § (13) A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.

Szankciók

Kt. 84. § (14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság

a) elrendelheti

aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,

ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,

ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését,

b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen a törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak,

Semmiség okának megszűntetése

Kt. 84. § (15) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető.

Ez azt jelenti, hogy ha a jogsértő döntés érvényessé nyilvánítató, ha az elmulasztott vélemény beszerezhető, és a döntéshozatali eljárás megismételhető.