A gyermekek védelmének rendszere
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény vagy Gyvt.) nem más, mint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye.
A gyermekek védelme során, a Gyermekvédelmi törvény a lehető legszélesebben értelmezi elsősorban a szolgáltatást és az önkéntességet, ami feltételezi a szolgáltató és ügyfélbarát megoldások lehetőségét, az információk és lehetőségek ismeretét, a választás szabadságát is.
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének* megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
*veszélyeztetettség:
Szülői panaszok a gyermekvédelmi intézmények működésével kapcsolatosan
Szülői panaszok százai érkeznek hozzánk az úgynevezett gyermekjóléti szolgáltatók hatósági eljárásai miatt. amelyek sokszor a szülővel vagy a gyermekével szemben lépnek fel, az úgynevezett szolgáltatásaikkal, nem éppen ügyfélbarát módon!
Sok szülő nem tudja, hogy kivel áll szemben, amikor a gyermekvédelmi intézménybe (pl. gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal) vagy nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézménybe (pl. családsegítő szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, vagy nevelési tanácsadó) küldik kiskorú gyermekével együtt.
Persze, ha szükséges önként is igénybe vehetik a szolgáltatók vagy szolgálatok szolgáltatásait, amelyek sajnálatosan legtöbbször a munkavállaló szülők munkaidejében tartanak nyitva (nyáron szabadságolások miatt zárva tartanak, esetleg ügyeletet biztosítanak)
Az alábbiakban megpróbáljuk értelmezni a gyermekvédelmi intézményrendszer egyes egységeinek feladatait, a szülőket és kiskorú gyermekeiket érintő védő és szankcionáló intézkedések sokaságát.
A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat
Pénzbeli és természetbeni ellátások:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,
d) az otthonteremtési támogatás,
e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása,
c) a gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő).
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:
a) az otthont nyújtó ellátás,
b) az utógondozói ellátás,
c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:
a) a védelembe vétel,
b) a családbafogadás,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,
d) az átmeneti nevelésbe vétel,
e) a tartós nevelésbe vétel,
f) a nevelési felügyelet elrendelése,
g) az utógondozás elrendelése,
h) az utógondozói ellátás elrendelése.
A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik.
Költségvetési hozzájárulás a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg.
A gyermekvédelmi rendszer intézményei
A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében
a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a pártfogó felügyelői szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
Együttműködési kötelezettség
A gyermekvédelmi intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Jelzőrendszer működtetése
A fenti intézmények és személyek kötelesek
a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
A szolgáltatók felelősségre vonása
Ha az illetékes személy vagy alkalmazott a jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.
A gyámhivatal ezzel egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.
A szociális és gyámhivatalok jogállása
Törvény értelmében gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal
A gyámhatóság feladat- és hatáskörét
a települési önkormányzat jegyzője,
a városi gyámhivatal,
a szociális és gyámhivatal
gyakorolja.
Részletes információ itt található!
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai
- a Szoctv.* 64. §-ában meghatározott családsegítés,
- a Gyvt.** 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás,
- a Gyvt. 40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgálat,
- a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti napközbeni ellátás, valamint
- a Gyvt. 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint.
Szoctv. =
Gvt. =
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység
A gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.
Gyermekjóléti szolgáltató vagy szolgáltatás
Ha egy vagy két, a képesítési előírásoknak megfelelő önálló családgondozó foglalkoztatásával (akkor önálló gyermekjóléti szolgáltató);
Ha három vagy több, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával, önálló intézményi keretben (önálló gyermekjóléti szolgálat);
A gyermekjóléti szolgáltatásról itt található majd részletes információ! (elég nehéz összehozni, ami szét van!)
Iskolai szociális munka tanulmány
Gyermekvédelmi ellátások listája
Családsegítő szolgáltatások
Caládipótlék-Védelembe vétel
| 
