Az igazolatlan mulasztás következményei
A 11/1994. évi MKM rendelet rendelkezése szerint:
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell (jogszabály értelmében a házirendben vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon).
Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
A törvényhozók 2010. májusában úgy döntöttek, hogy megfegyelmezik a tanulókat és a szülőket és törvénybe iktatják, „ha a tanuló) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott az ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
A probléma csak az, hogy ez a szankció már több éve bent volt a Gyermekvédelmi törvényben, és sokkal szigorúbban, mivel már 10 óra igazolatlan mulasztás után életbe kellett léptetni a fenti rendelkezéseket. A védelembe vételről bővebb információ itt található!
A jogalkotó tulajdonképpen enyhítette a szankciót, amikor 10 óra igazolatlan mulasztás helyett, 50 órára emelte a védelembe vétel határát, de akkor még nem fogták fel ezt a „tévedést”! Mi nem világosítottuk fel jogalkotót arról, hogy ez pozitív szankció az eredetihez képest!
Mikor rájöttek, hogy az 50 óra tulajdonképpen kedvezőbb a „lógósok” számára, gyorsan módosították a 11/1994. évi MKM rendeletet, és - tiltakozásunk ellenére - mindenféle felesleges, véleményük szerint a törvénnyel ellentétes, ésszerűtlen meghatározást írtak be a jogszabályba.
Figyelem!
Megszűnik a nagykorú tanuló tanulói jogviszonya ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
A tankötelezettség mulasztásával összefüggő jegyzői intézkedések
(A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény „új” rendelkezése szerint)
Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kőtelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva
a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,
b) az adott tanévben - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
Megjegyzés:
Az igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után jegyző köteles elrendelni a tanköteles tanuló védelembe vételét és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. Ez a törvény 2010. májusától hatályos. Szerintünk, ha az iskolák minden igazolatlanul mulasztó tanulót bejelentettek volna a jegyzőnél, és a jegyző mérlegelés nélkül eljárt volna, akkor már több ezer védelembevételről tudnánk.
A védelembe vételről bővebb információt itt találnak!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az MKM rendelet és a törvény nem harmonizál egymással.
Az iskola intézkedései a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén
(A 11/1994. évi MKM rendelet „új” módosítása szerint)
Ezeket az intézkedéseket az iskola a gyakorlatban nem teszi meg, illetve szelektíven alkalmazza, mert akkor jóformán minden középfokú iskolába járó tanulóval szemben fel kellene lépnie.
1. Első alkalom
„Az iskola köteles a szülőt a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás alábbi következményeire.”
Megjegyzés:
Az első alkalom lehet egy óra, de lehet 1- 2 nap is. Az egyik tanulóval szemben egy óra igazolatlan késés után is felléphet az iskola, a másik igazolatlanul mulasztóval szemben két nap után. Ide nem alkalmat kell írni, hanem meghatározott időt. A szülőt minden igazolatlan óráról azonnal értesíteni kell!
2. Ismételt hiányzás
„Ha az iskola első értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.”
Megjegyzés:
Az ismételt mulasztás is lehet egy óra vagy 2 nap.
Törvény értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.
Nincs az a szakember, aki egy óra vagy 1-2 nap igazolatlan hiányzásból a gyermek veszélyeztetésére vonatkozó következtetéseket tudna levonni. Ez nem prevenció, hanem indokolatlanul túlzó ésszerűtlen intézkedés, ami sérti a tanulók és a szülők emberi méltóságát!
3. Tíz óra hiányzás
„Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot.”
"Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat."
Megjegyzés:
A szülőt is illene értesíteni, nem etikus a háta mögött feljelenteni! A szülő csak a jegyzőtől és a gyermekvédelmi szolgálattól tudja meg, hogy gyermeke igazolatlan mulasztása elérte a tíz órát. Mi van akkor, ha a tanulói gazolatlan mulasztása az „első alkalommal” eléri a tíz órát (két-három napot), akkor kimarad az első két figyelmeztető fokozat?
10 óra igazolatlan hiányzás miért veszélyezteti a gyermek előrehaladását, amikor a jogszabály 250 óra igazolatlan és igazolt óra hiányzást még megenged a tanulóknak.
Az idézett második bekezdés olyan indokolatlan szankció, amely súlyosan veszélyezteti az iskola és a szülők partneri kapcsolatát
4. Harminc óra igazolatlan hiányzás
„Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.”
Megjegyzés:
30 óra igazolatlan hiányzás jelzésének (kb. 5 nap! ) közbeiktatása számunkra azért is értelmetlen, mert a szülőt gyermeke minden óra igazolatlan hiányzásáról értesíteni kell. Súlyos hiba, ha az iskola megvárja, ameddig összegyűlik a harminc óra!
5. Ötven óra igazolatlan hiányzás
„Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát (kb. 10 nap), az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.”
Megjegyzés:
Ha az iskola dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a tanulónak 50 óra (kb. 10 nap) igazolatlan mulasztása van és az előzetes figyelmeztetések hatástalanok voltak, akkora törvény szövege szerint a jegyzőnek minden esetben védelembe kell venni a tanulót. Lásd a törvény szövegét fentebb.
Ez a rendelet betarthatatlan, a törvénnyel ellentétes adminisztratív jellegű intézkedéseket ír elő. Az iskola inkább eltusolja az igazolatlan mulasztásokat, hogy megkímélje a pedagógusokat a sorozatos feljelentések benyújtása alól. A gyermekjóléti szolgálatok nem rendelkeznek, olyan apparátussal, hogy - akár egy óra - ismételt igazolatlan mulasztása esetén felkeressenek minden szülőt. A törvény (Gyvt.) pontosan szabályozza az igazolatlan mulasztással kapcsolatos intézkedéseket, ezért felesleges volt a rendelet módosítása.
Szülői panaszok alapján folytatott vizsgálataink a jegyzői intézkedésekkel kapcsolatban
10 óra mulasztás után
A jelenlegi gyakorlat szerin az iskola igazgatója, egy nyomtatványon – minden indoklás nélkül - jelzi a jegyző felé, hogy a tanuló igazolatlan mulasztása elérte a tíz órát. Jegyző tárgyalás kertében szabálysértési eljárás indít a tanköteles tanulóval szemben. A szabálysértési eljárás szabályait törvény határozza meg.
Az általunk vizsgált esetekben az önkormányzatok szabálysértési előadói vagy nem ismerték az eljárási szabályokat, vagy szándékosan nem tartották be azokat (például nem közölték a szülővel, hogy védőt kérhet, vagy/és egyáltalán nem bizonyították, hogy valóban igazolatlan mulasztás történt). A szülők hiába kérték az igazolatlan órákat bizonyító iskolai dokumentumokat, az eljárás során csak az iskolaigazgató bejelentését vették alapul.
Ha a szülők követelték igazukat, olyan tanügy-igazgatási nyomás alá kerültek, hogy gyermeküket egy másik település vagy kerület iskolájába kellett átíratni.
A jegyzői határozatban vagy figyelmeztették a szülőt, vagy pénzbeli bírságot vetette ki rá. Ha a szülő nem tudott fizetni, akkor a jegyző bírósághoz fordult. A bíróság a szülő meghallgatása nélkül helyben hagyta, mérsékelte, illetve elengedte a pénzbírságot vagy elzárásra változtatta át. A bíróság mindent megtett csak éppen nem került bizonyításra, hogy valóban igazolatlan mulasztás történt és az valóban elérte a tíz órát.
Mikor igazolatlan a tanuló az iskolából való távolmaradása?
Készül!
| 
