Szülőpolitika II.
A szülői ház és az iskola kapcsolata
Magyarországon az iskola fokozatosan eltávolodott a családtól. Az egyre brutálisabbá váló iskolai és iskolán kívüli gyermekbántalmazások miatt sürgetővé vált a szülői ház és az iskola közötti kapcsolat újraértékelése, a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, a nevelőpartneri viszony erősítése
Együttműködés a szülői ház és az iskola között hatékonnyá válik, ha a gyermek iránti kötelezettség az elsődlegesen fontos szempont ennek az együttműködésnek a kialakításában.
A szülők befolyása az iskolai teljesítményekre
A szülői támogatás
A gyermekeknek 16-18 éves korukig általában idejük 14-20 %-át kell az iskolába tölteni, ezért nem meglepő, hogy a gyermekek tanulmányi előmenetelére nagy hatással van az, amit a gyermekek szülei gondolnak és mondanak. A szülők (különösen az anyák) kapcsolata a gyermekkel igen erős.
Nem reális az iskolától, hogy azzal kompenzálja az otthoni attitűdöt, hogy harcol ellene, inkább az a reális, hogy ha az iskola támogatást kap a szülőktől, akkor nagyobb hatást tud a gyermekre gyakorolni
Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy a gyermek iskolai teljesítménye szorosan összefügg a családi hátterével, különösen a szülők hozzáállásával, ezért a tanárok professzionális érdeke, hogy az iskolai nevelés, oktatás összhangban legyen a családon belüli neveléssel.
A szülőkkel való együttműködés alapja
Ha a pedagógus hatékonyságát az szabja meg, hogy a család mit gondol, mond és tesz, akkor ez megerősíti a szülőkkel való együttműködés szükségességét.
Nem kétséges, hogy a pedagógus számára könnyebb nem kapcsolatba lépni a szülővel. Ugyanúgy a szülőnek is könnyebb nem kapcsolatba kerülni a pedagógussal. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen tétlenség hátrányos a tanulóra, és megakadályozza a tanulási esélyegyenlőséget, melyet a jelen gyakorlat úgy sem tesz lehetővé.
Sem az iskola sem a család nem tudja saját attitüdjét ráerőltetni a másikra. Mindegyiknek fel kell készülni a bírálatra és fogadnia kell a bírálatot a megegyezés keresése során.
10 pontos javaslat az együttműködés megvalósítása érdekében
A gyermeknevelés a pedagógus és a szülő közös feladata.
- Állandó párbeszéd szükséges.
- Az együttműködés elsődleges színtere az osztály
- A nevelés és az oktatás tartalma és formája a párbeszéd része legyen
- A pedagógusokat fel kell készíteni a kapcsolatra.
- A szülőket fel kell készíteni a kapcsolatra.
- A pedagógusoknak és a szülőknek fel kell készülniük az együttműködésre.
- A pedagógus kompetenciája a kapcsolat során mint szakmai követelmény jelentkezik (pedagógus hivatás része a szülőkkel való kapcsolattartás).
- Az iskolának biztosítani kell, hogy a szülői csoportok (osztályközösségek) minden segítséget megkapjanak az együttműködéshez.
- A hátrányos helyzetű gyermekek szülei különleges bánásmódot igényelnek.
Miért nem akarnak egyes tanárok együttműködni a szülőkkel?
- A tanárok egy része hozzászokott ahhoz, hogy egyedül dolgozik, anélkül, hogy a szülőket fontosnak tartaná munkájához.
- Úgy érzik, hogy eléggé gyermekközpontú munkát végeznek és sok szakmai feszültség van bennük anélkül, hogy további feszültséget vállaljanak azzal, hogy a szülő belép mint partner.
- Egyes tanárok fenyegetőnek találják a szülőket, különösen azok a tanárok, akik még nem szoktak hozzá a szülőkkel végzett munkához.
- A tanárok szerződésébe és kötelező óraszámába nem illik bele a kapcsolattartás a szülőkkel.
- Az oktatásügyi hatóságok nagy része nem veszi komolyan a szülők pedagógiai szempontú fontosságát. A tanárok természetesen munkaadójuk oldalán állnak.
- A pedagógusok állandóan nyomás alatt állnak, hogy változtassák meg az oktatás tartalmát és az oktatási módszereket. A technológiai, gazdasági és ipari elvárások megváltozása a nyilvános vizsgák rendszere, valamint a politikai igények a mai példák. A változás korában meg kell állapítani a prioritásokat a változások bevezetéséhez. A szülők elég alacsony prioritást kapnak.
- Egyes tanárok egyszerűen nem ismerik az okát annak, hogy miért kell bevonni a szülőket az oktatásba.
|
