Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja

Az új közoktatási törvény elfogadásáig el kell halasztani az önkormányzati fenntartású óvodák és iskolák átszervezését, átadását.

Nincs jó kezekben a közoktatási intézmények fenntartása a csőd-közeli önkormányzatoknál.

Sok megszorult önkormányzati fenntartó úgy próbál megtakarításokat elérni, hogy először „leteszik” az önként vállalt közoktatási feladataikat, majd szűkítik a kötelező feladataik körét,végül bezárják az általuk fentartott óvodát iskolát. Tisztelet a kivételnek!

Illegális megtakarítások az oktatási szolgáltatást igénybevevők kárára (szülői panaszok alapján):

Kiveszik az iskolák pedagógiai programjából azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nem akarnak finanszírozni (pl. tanulmányi kirándulás, mindennapos testedzés, emeltszintű oktatás, második nyelvoktatása, stb.),

Megszűntetik a tanulók érdeklődése, igénye szerint szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat (pl. felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából), pedig erre államilag finanszírozott időkeret áll rendelkezésükre (költségvetési normatíva).

Elspórolják az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet, a könnyített- és a gyógytestnevelésre szánt órákat.

Hallani sem akarnak arról, hogy a rendelkezésre álló időkeretből az iskola igénybe vegyen osztályonként heti egy órát az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.

Nem finanszírozzák a tanulók érdeklődése, igényei szerint a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat (pl. a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, iskolai sportkör).

Pénzhiányra hivatkozva megszűntetik a tanórán kívüli ingyenes foglalkozásokat (pl. a tanulmányi-, szakmai-, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, nincs diáknap)

Nem biztosítják az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát, amelyeket a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére kell megszervezni.

Nem biztosítják a kötelező szemléltető eszközöket, elspórolják az ingyenes tankönyvellátáshoz nyújtott állami támogatást. Megszűntetik az osztálybontást, túllépik az előírt maximális osztálylétszámot, a dologi kiadások egy részét áthárítják a szülőkre (pl. kréta, másolópapír, tisztasági eszköz, padjavítás, tanteremfestés, stb.),vagy alapítványi befizetésre, osztálypénz szedésre kényszerítik őket.

Ezekben az önkormányzati fenntartású iskolákban az oktatás, nevelés hatékonysága közeledik a nullához!

Egyes iskolafenntartó önkormányzatok mindent megtesznek azért, hogy teljesen megszabaduljanak kötelező oktatási feladataiktól. Társulásokkal, iskolabezárásokkal, iskola összevonásokkal, iskolaátadásokkal próbálják csökkenteni kiadásaikat, közben a gyermekek a lakóhelyüktől egyre távolabb levő oktatási intézményekbe járnak. A munkavállaló szülőknek vállalni kell az utaztatás, kisgyermekeknél a kíséret költségeit, fizetetlen szabadságot, késést a munkahelyükről, amit nem tolerálnak a munkaadók.

Létre kell hozni a törvényesen működő állami fenntartású iskolahálózatot, ahol maradéktalanul betartják a közoktatási rendszabályokat, nem lesznek indokolatlan pénzkövetelések, és a tanulókat érdeklő tananyagot jólfizetett pedagógusok oktatják, és még nevelik is gyermekeinket.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett az átszervezésre vagy átadásra ítélt közoktatási intézmények száma. Az iskolafenntartó önkormányzatok szeretnék elkerülni az új közoktatási törvény hatálybalépésével kapcsolatos szakmai kihívásokat, a közoktatás megújulásában való részvételt? Miért nem akarják megvárni a helyi önkormányzatok az új közoktatási törvényt, mert valamit el akarnak titkolni, vagy gyorsan akarnak megszabadulni kötelező feladataik egy részétől, esetleg félnek, hogy rosszabb lesz a helyzetük?

Szülői panaszok és bejelentések jelzik, hogy az önkormányzatok egy része nem ismeri az átszervezéssel kapcsolatos „szigorú” korlátozó jogszabályokat, vagy nem akarják betartani azokat.

Döntéseik előtt nem kérik ki a kötelezően előírt véleményeket az iskolahasználóktól (szülők, diákok, pedagógusok). Egy két- héttel a döntés előtt módosítják az intézkedési tervüket, amelyben addig egyáltalán nem szerepelt semmilyen átszervezés. Nincs korrekt hatásvizsgálat, sok helyen azt sem tudják hány tanköteles tanuló él a településen, mert nincs róla semmilyen nyilvántartásuk.

Lehet, hogy az új közoktatási törvény bevezetésével olyan intézkedések lépnek hatályba, amelyek megkönnyítik a tanulók és a pedagógusok helyzetét, kevesebb gyermek lesz az osztályokban, nem kell felesleges tananyagot megtanítani, illetve megtanulni a gyermekeknek. Javulhat a szülők és a tanulók közérzete, csökkenhet a családok és az óvodák, iskolák pedagógusai között a feszültség.

Felhívjuk az átszervezés miatt veszélyeztetett iskolák szülői közösségeinek figyelmét, hogy hívják fel a fenntartók figyelmét arra, hogy az új közoktatási törvény elfogadása előtt nem „ildomos” óvodákat, iskolákat átszervezni. Közérdekű javaslatként kérjék az adott képviselő-testületet, hogy a törvény elfogadásáig halasszák el, az átszervezéssel kapcsolatos döntéseiket, mert visszacsinálni már nem lehet azokat!

Ha a szülők, mint helyi lakosok úgy érzik, hogy az átszervezés indokai nem megalapozottak, kizárólag önkormányzati érdekeket (ésszerűtlen megtakarítás, épületeladás, személyi kifogás, stb.) szolgálnak, nem veszi figyelembe a gyermekek mindenekfelett álló érdekét (aránytalan teherrel járnak, nem biztosított a megfelelő színvonalon való további gondoskodás a gyermekek számára), akkor kötelességük fellépni az önkormányzati döntéssel szemben.

Első lépésként össze kell hívni az iskolai szülői szervezet választmányának ülését, annak érdekében, hogy megtárgyalják és kidolgozzák azt a stratégiát, amelynek alapján eljárnak az iskolaátszervezés megakadályozása vagy/és a törvényesség betartása érdekében. A megbeszélt stratégia alapján vázlatos munkatervet készítenek a törvényes tiltakozás ütemezéséhez. A szülői szervezet elnöke tájékoztatja az iskolavezetést a választmány általhozott döntésről. Az ülésen határozatot kel hozni és jegyzőkönyvet kell vezetni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szülői szervezet ülését a szülői szervezet elnöke hívja össze, az iskolaigazgató meghívott vendég lehet tanácskozási joggal. A eddig és továbbiakban iskolai szülői szervezet alatt az óvodai szülői szervezetet is értjük.

Második lépésben tájékoztatás céljából összehívják az intézménybe járó gyermek szüleit és kérik támogatásukat a stratégia végrehajtásához.

Harmadik lépés, hogy a képviselő testület és a polgármester részére levelet írnak, amelyben kifejezik véleményüket, hogy a „kiszivárogtatott” vagy képviselő testület által szándéknyilatkozatba foglalt átszervezési döntéssel nem értenek egyet, és kérik, hogy részletesen tájékoztassák a szülőket terveikről.

Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az önkormányzat nem veszi figyelembe a szülői véleményeket, akkor igénybe lehet venni azokat a törvényes eszközöket, amely a szülői közösség rendelkezésére állnak: Szülői fórumok szervezése, bejelentett demonstráció a bizottsági-, képviselő-testületi üléseken, az önkormányzat előtt, szórólapok terjesztése, plakát kiragasztása, sajtóközlemények kiadása, népi kezdeményezés, népszavazás kezdeményezése, stb.

Ha az egyeztetések eredménnyel zárulnak, az önkormányzat eláll szándékártól, esetleg elhalasztja az átszervezés idejét, vagy igényeik teljesítése után a szülők is szükségszerűnek és törvényesnek tartják az átszervezést, akkor befejezettnek tekinthető a szülői érdekérvényesítő tevékenység.

Iskola átszervezéssel kapcsolatos tapasztalataink szerint az önkormányzatok többsége szakmailag nincs felkészülve az intézmény átszervezésekre, nem ismerik kellő mértékben a vonatkozó jogszabályokat, vagy visszaélve erőfölényükkel szándékosan megvezetik a jóhiszemű iskolahasználókat (szülők, tanulók pedagógusok).

Szülői bejelentések és panaszok alapján összeállítottuk a gyakran előforduló jogszabálysértő intézkedések listáját:

- Az átszervezéssel kapcsolatos előterjesztések nem illeszkednek a helyi önkormányzat közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és - fejlesztési tervhez (önkormányzati intézkedési terv).

- Nem történik meg a helyi lakosság, illetve a szülők, pedagógusok kötelező és hiteles tájékoztatása.

- Az átszervezéssel kapcsolatos előterjesztésekben a közoktatási rendszabályokban meghatározott paraméterek (gyermeklétszámhoz illeszkedő személyi és tárgyi feltételek, a kötelező pedagógiai szolgáltatások, stb.) és a kapcsolódó finanszírozási adatok hiányosak vagy tévesek.

- Nincs bizonyító értéke, vagy egyáltalán nem készül hatásvizsgálat, amelyben beigazolódik az átszervezés ésszerűsége, gazdasági hatékonysága.

- A döntés előkészítés során nem szerzik be a kötelező véleményeket.

- Nem hozzák nyilvánosságra és nem adják ki azokat a közérdekű adatokat, amelyek ismerete szükséges a véleményalkotáshoz.

- Az érdekegyeztetés során nem tartják be az írott és íratlan eljárási szabályokat, pl. írásos megkeresés esetén nem tartják be a törvényben előírt válaszadási határidőket, nem válaszolnak érdemben, vagy egyáltalán nem válaszolnak szülői szervezet leveleire.

- Gyakori törvénysértés, hogy azok a képviselők is szavaznak, akik érintettek az iskolaátszervezés ügyében (pl. ők maguk vagy közvetlen családtagjaik az adott közoktatási intézmény, tanulói vagy alkalmazottai).

Ha az állampolgárok megsérti a közlekedésivagy az adózási szabályokat sújos pénzbüntetésre számíthatnak, mennyire büntetik azokat az önkormányzatokat, akik törvénysértő határozatokat hoznak?

Nem olyan nehéz szabályos előtejesztéseket írni! Mennyit vonnak le az önkormányzati hivatalnokok fizetéséből, ha rosszul készítik elő az előtejesztéseket?

Az országos szülői egyesületek szakmai tanácsokkal segítik a tájékozatlan szülőket, hogy szülői jogaikat és gyermekeik jogait megismerhessék, megfogalmazhassák és élni tudjanak vele az iskolabezárási kampányban.

Egyesületi szóvivők: Simonné Toldi Ágnes elnök, Szülők egyesülete a Gyermekekért (06-30/550-2253) és Keszei Sándor elnök, MSZOE (06-30/433-8754)