Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Tanfelügyelet 2015.

2013. szeptember 1-jétől Magyarországon újra van tanfelügyelet (országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés), amelyet az oktatásért felelős miniszter működtet.

Tudni kell, hogy a „tanfelügyeletet" elsősorban a pedagógusok, pedagógus szakszervezetek, pedagógus szakmai szervezetek tartották szükségesnek (pedagógus vívmány), a különböző oktatási fórumokon felszólaló tanárok, tanítók, óvodapedagógusok közül sokan hiányolták a tanfelügyelet intézményét, ugyanakkor éveken keresztül nyilvánosan bírálták (szidták) „az "átkosban" rájuk telepített” szakfelügyelőket.

A tanfelügyelet intézményének bevezetése elsősorban a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők érdeke, ami csak akkor lehet eredményes, ha jól felkészült, jól fizetett, független szakértők végzik az ellenőrzést, a „felügyeleti jelentéseket” nyilvánosságra hozzák és szankcionálják a jogszabálysértéseket.

Az EMMI Közoktatás-politikai Tanács szülői oldalát delegáló országos szülői egyesületek – közöttük az MSZOE - is támogatták a pedagógiai-szakmai ellenőrzés bevezetését és véleményükkel, javaslataikkal próbálták segíteni a jogszabályi háttér kialakítását.

Kifogásolható, hogy a tervezett tanfelügyeleti rendszer nem szankcionál, az ellenőrzés csak értékeléssel zárul. Akkor minek?

A köznevelési intézmény ellenőrzésének formái

Törvény értelmében a köznevelési intézmény ellenőrzése lehet

a) pedagógiai-szakmai,

b) törvényességi,

c) hatósági

ellenőrzés.

Honlapunkon a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (Nkt.) és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendeletben előírt országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket elemezzük iskolahasználói nézőpontból.

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)

Az ellenőrzés célja

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

Az ellenőrzés módszere

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza.

Az intézmény ellenőrzését legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái

a) a pedagógus ellenőrzése,

b) az intézményvezető ellenőrzése,

c) az intézményellenőrzés.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célja, hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.

Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden iskolára, az óvodákra és kollégiumokra.

Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata, hogy működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, gondoskodik az ebben részt vevő szakértők képzéséről és továbbképzéséről, az ellenőrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról.

 

 

Figyelem! A miniszter gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről is. Mert ilyen is van!

 

 

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a Kormányhivatal közreműködésével. (Ezt nevezzük hatáskörmegosztásnak! Sok bába között elvész a gyermek, közös lónak túrós a háta, stb. Már vannak tapasztalataink a két intézmény közötti felelősség áthárításról, aktatologatásról.)

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak.

Az ellenőrzési eszközöket az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

A köznevelési szakértő

A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében köznevelési szakértő vehet részt, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket az Oktatási  Hivatal által szervezett hatvan órás továbbképzés keretében elsajátította.

Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni.

Szakértő megbízása (összeférhetetlenség)

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőt a megyei Kormányhivatal a szakértővel, mint természetes személlyel kötött megbízási szerződés keretében bízza meg az „illetékességi területén” lévő nevelési-oktatási intézményben ellátandó ellenőrzéssel. Nem rendelhető ki a szakértő abba az intézménybe, ahol őt vagy közvetlen hozzátartozóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy közvetlen hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták. (Illetékességi terület az a megye, ahol a szakértő munkahelye található.)

Munkáltató egyetértése (függőség I.)

A megbízási szerződés aláírása előtt a szakértő beszerzi a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozóan munkáltatója egyetértését. A munkáltató az egyetértést csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a szakértő távolmaradása a nevelési-oktatási intézmény munkatervében tervezett program megvalósulását akadályozza, vagy ha a szakértő helyettesítése az adott napon nem megoldható.

Figyelem! Ilyen nincs! A szakértőnek nevezett „tanfelügyelőt” függetleníteni kell minden külső befolyástól.

A megbízás visszautasítása

A megbízást évente egy alkalommal indokolás nélkül visszautasíthatja, további visszautasítás esetén a visszautasítást indokolnia kell. A megbízás visszautasításának indoka

a) a munkáltatói egyetértés hiánya,

b) a megbízás időpontja előtt az ellenőrzés időtartamára kiadott szabadság,

c) a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint a munkavégzés alóli mentesítés vagy

d) összeférhetetlenség

lehet.

Ha a szakértő a megbízást egy éven belül másodszor utasítja vissza indokolatlanul, a Kormányhivatal a visszautasítások körülményeinek vizsgálata után kérheti az Oktatási Hivataltól a szakértő ellenőrzési szakértői névjegyzékről való törlését. A Kormányhivatal kérésére az Oktatási Hivatal törli a szakértőt az ellenőrzési szakértői névjegyzékből.

Figyelem! Ha a szakértő visszautasítja a megbízást, akkor örökre megbélyegzi saját magát.

Fenntartói vélemény kikérése (függőség II.)

A megbízási szerződés megkötése előtt a Kormányhivatal a szakértő személyére vonatkozóan köteles beszerezni az ellenőrzésben érintett intézmény fenntartójának a véleményét.

Amennyiben a Kormányhivatal nem talál olyan szakértőt, akinek illetékességi területéhez az ellenőrzésben érintett intézmény tartozik, és akinek a személyét egyúttal a fenntartó is elfogadja, a fenntartó egyetértésével olyan szakértőt is felkérhet, akinek illetékességi területén az ellenőrzésben érintett intézmény kívül esik. Az ilyen megbízást a szakértő minden alkalommal indokolás nélkül visszautasíthatja.

A szakértő munkaadójának kötelezettsége

A szakértő a Kormányhivatal által történt felkérését követő munkavégzését az intézményvezető egy tanévben legalább négy alkalommal köteles biztosítani országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében pedagógus vagy intézményvezető ellenőrzésével, és egy alkalommal intézményellenőrzéssel kapcsolatban. A szakértő tehát minimum öt alkalommal maradhat távol a munkahelyétől. A kérdés az, hogy hány napig?

Nyugdíjas szakértő

Nyugdíjas és nem pedagógusként alkalmazott szakértő egy tanévben legfeljebb negyven ellenőrzéssel bízható meg.

A szakértő tiszteletdíja

A szakértő egy pedagógus, intézményvezető ellenőrzéséért járó tiszteletdíja havi alapilletményének tizenöt százaléka. Intézményellenőrzés esetén a szakértő napidíja havi alapilletményének húsz százaléka. Nyugdíjas és nem pedagógusként alkalmazott szakértő esetén a pedagógus-munkakörben történő alkalmazásnak megfelelő besorolás szerinti pedagógusbért kell alapul venni.

Utazási és szállás költség

A szakértő utazási és esetleges szállásköltségeit az ellenőrzés által érintett intézmény fenntartója biztosítja a szakértő által bemutatott számla ellenében. Egyéb esetben a szakértő költségtérítésre nem jogosult.

Tanfelügyelők másodállásban?

(MSZOE vélemény)

Az EMMI elképzelései szerint a tanfelügyelők iskolában dolgozó pedagógusok lesznek, akiket a munkáltató engedélyével egy-két napra kiemelnek a munkahelyükről és mintegy másodállásban végzik „pedagógiai-szakmai ellenőrző” munkájukat.

Egy intézmény vagy egy intézményvezető, vagy napi négy pedagógus ellenőrzésének előkészítéséhez több napos előkészítő munka szükséges.

Elképzelhetetlennek tarjuk, hogy a tanfelügyelő az iskolai munka mellett szabadidejében vagy pihenőnapján készüljön fel ellenőrző feladatainak elvégzésére, és másnap fáradtan menjen be saját iskolájába tanítani.

Véleményünk szerit „tanfelügyelőknek” csak akkor lesz tekintélyük, ha munkájukat köztisztviselőként, főállásban végzik, és a protekció és a korrupció gyanújának elkerülése érdekében, kiemelten magas fizetést kapnak, és megfelelő hatáskörrel rendelkeznek.

Nem tartjuk célszerűnek, hogy a tanfelügyelők közalkalmazotti jogviszonyban legyenek, függjenek saját intézményük vezetőjétől, az intézmény fenntartójától, a pedagógus bértáblától, az ellenőrzöttek véleményétől és más korlátozó intézkedéseitől.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tervezése

A nevelési-oktatási intézmény vezetője minden év augusztus 15-éig megküldi a megyei Kormányhivatalnak a nevelési-oktatási intézményben alkalmazott pedagógusok névsorát és oktatási azonosító számát.

A Kormányhivatal minden év május 31-éig a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet készít az Oktatási Hivatal által megadott szempontok alapján, amelyhez előzetesen kikéri a fenntartók véleményét. A megyei ellenőrzési tervet a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően felülvizsgálja, és szükség szerint augusztus 31-éig korrigálja. A tervet úgy állítja össze, hogy az legalább ötévente egyszer a megye minden intézményének minden pedagógusára kiterjedjen.

A Kormányhivatal az ellenőrzés tervezett időpontja előtt tizenöt nappal elektronikus formában bekéri az ellenőrzéssel érintett intézmény vezetőjétől az intézményben alkalmazott pedagógusok órarendjét, ez alapján megtervezi az ellenőrzés menetét, és erről az ellenőrzést végző szakértőt értesíti.

A megyei Kormányhivatalok az Oktatási Hivatal által meghatározott formai előírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küldenek az Oktatási Hivatalnak az ellenőrzések tapasztalatairól. Ez alapján az Oktatási Hivatal minden év július 31-éig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.

MSZOE észrevétel és javaslat

Ha öt év alatt 150 ezer pedagógust kell ellenőrizni, akkor évente kb. 30 ezer pedagógus ellenőrzésére kerülhet sor, amelynek elvégzéséhez több száz szakképzett tanfelügyelőre van szükség.

A „rossz minősítésű” pedagógus, intézményvezető fejlődésének újabb ellenőrzésére csak öt év eltelte után kerülhet sor, addig az ellenőrzött úgy tevékenykedik, mint az első értékelése előtt, mivel szankcionálásra nincs lehetőség. Ennek így nincs értelme!

Öt év után minden ellenőrzési dokumentum elévül, új jogszabályok készülnek. A munkahelyet változtató pedagógusok kikerülhetnek az ellenőrzésből, ha olyan intézménybe kerülnek, ahol már megtörtént az ellenőrzés.

Javaslat

A pedagógiai-szakmai ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az legalább háromévente egyszer minden pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre kiterjedjen.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szervezése

Előzetes egyeztetések (hét nappal az ellenőrzés előtt)

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Az oktatásért felelős miniszter által szervezett pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.

A megállapítások nyilvánossága

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait (jegyzőkönyv) megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait (értékelést) a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.

MSZOE javaslat a nyilvánosság további biztosításához

Jogszabályban kell előírni, hogy a tanfelügyelő személyesen tájékoztatja a szülői és tanulói közösségek vezetőit a látogatáson tapasztaltakról.

Teljes nyilvánosság nélkül a tanfelügyeleti rendszer hitelét veszti (manipulálható).

A pedagógus ellenőrzés szabályai

A pedagógus ellenőrzés célja

A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése,

Az ellenőrzés módszere

A foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, valamint interjú felvétele.

Az ellenőrzés időszaka

A megyei ellenőrzési tervet a Kormányhivatal úgy állítja össze, hogy az legalább ötévente egyszer a megye minden intézményének minden pedagógusára kiterjedjen.

Az ellenőrzés lebonyolítása, értékelőlap

Egy szakértő egy nap alatt négy pedagógus egy-egy tanítási óráját, foglalkozását látogatja meg. Minden pedagógust egyidejűleg két szakértő látogat meg, akik még a látogatás napján megbeszélik a pedagógussal a látogatás során tapasztaltakat.

A pedagógust látogató két szakértő a látogatás után a pedagógusról értékelőlapot készít, amelynek tartalmáról a pedagógust látogató két szakértő egyeztetést folytat, majd azt aláírja. Az értékelőlapot, amely egyben az ellenőrzés jegyzőkönyve, a szakértő legkésőbb öt munkanapon belül

a) elektronikus formában, továbbá

b) két eredeti, aláírt példányban postai úton is

megküldi az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a pedagógusnak, egyet pedig a pedagógus saját véleményének feltüntetése után a pedagógus minősítési személyi anyagához csatol. Az intézményvezető az értékelőlapot a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül feltölti a pedagógusminősítési informatikai rendszerbe.

MSZOE észrevétel

Ha a két szakértőnek egy intézményben négy pedagógus óráját kell meglátogatnia együtt, és utána még a látogatás napján kell megbeszélni a látogatás során tapasztaltakat a négy pedagógussal külön-külön, az igencsak feszített munkatempót igényel.

Az ellenőrzés minősége érdekében meggondolandó, hogy naponta csak egy-két pedagógus ellenőrzése legyen előírva.

Egy negyvenfős nevelőtestület ellenőrzése két szakértővel tíz napig tart, négy szakértővel öt napig kell megszállni az intézményt. Kérdéses, hogyan viseli ezt el az iskola?

Az intézményvezető ellenőrzése

Az intézményvezető ellenőrzése minden óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium vezetőjére kiterjed.

Intézményvezetői ellenőrzés célja

Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. (Vezetői pályázat)

Az ellenőrzés módszere

A foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, az intézményvezetővel egységes szempontok alapján készített interjú és a dokumentumelemzés.

Az ellenőrzés időszaka

Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha a törvényben előírt kérdőíves felmérést már legalább egyszer lefolytatták.

Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését.

Mellékelendő dokumentumok

Intézményvezető ellenőrzése esetén az adatszolgáltatás során az intézményvezető órarendje mellett meg kell küldeni az intézményvezetői pályázat részeként benyújtott vezetői programot és az előző vezetői ellenőrzés óta lefolytatott kérdőíves felmérések eredményét is.

Az ellenőrzés módszere

Az ellenőrzés során a szakértők meglátogatják az intézményvezető egy óráját, foglalkozását, interjút készítenek az intézményvezetővel vezetői programjának megvalósulásáról, és nyilvános szempontok alapján elemzik a kérdőíves felmérés eredményét.

Értékelőlap (jegyzőkönyv)

Az intézményvezetőt látogató szakértők a látogatás után az intézményvezetőről értékelőlapot készítenek, amelynek tartalmáról az intézményvezetőt látogató szakértők egyeztetést folytatnak, majd azt aláírják. Az értékelőlapot, amely egyben az ellenőrzés jegyzőkönyve, a szakértő legkésőbb öt munkanapon belül

a) elektronikus formában, továbbá

b) két eredeti, aláírt példányban postai úton is

megküldi az intézményvezetőnek. Az intézményvezető az értékelőlapot a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül feltölti a pedagógusminősítési informatikai rendszerbe.

Az eredeti szakértői vélemény sorsa

A két eredeti aláírt példányból egy példány az intézményvezetőnél marad, egyet pedig saját véleményének feltüntetése után csatol minősítési személyi anyagához

Társadalmi kontroll

A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

Figyelem! Az intézményvezetők ellenőrzésének kiemelkedő célja, hogy milyen mértékben teljesítette a vezetői pályázatában vállalt ígéreteit. Ha az igazgató vagy az óvodavezető nem teljesítette vállalásait, akkor felelősségre kell vonni és a kinevezését vissza kell vonni.

Az óvoda, iskola, kollégium intézményellenőrzése

Intézményellenőrzés célja

Az intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.

Az intézményellenőrzést az intézményben nevelt-oktatott gyermekek, tanulók és az intézmény által ellátott feladatok számától függően három–öt szakértő végzi,

Az ellenőrzés módszere

A fenti pedagógus- és intézményvezetői ellenőrzési módszereken túl a kérdőíves felmérés is.

Intézményellenőrzés időszaka (legalább ötévente)

Intézményellenőrzésre minden nevelési-oktatási intézményben legalább ötévente egyszer, a megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor, abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.

Korábbi ellenőrzések dokumentumainak ismerete

A szakértők az intézményvezetőtől vagy az Oktatási Hivatal által vezetett központi nyilvántartásból elektronikus formában megkapják az intézmény és a korábbi ellenőrzések dokumentumait, amelyeket megadott szempontok alapján elemeznek.

Kérdőívek

Az intézményvezetőnek elektronikus formában megküldik a nevelőtestület, az alkalmazottak, a szülők és az egyéb partnerek részére kiosztandó kérdőíveket, amelyeket az intézményvezető eljuttat a címzetteknek.

Önértékelés

Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére.

Az intézményvezető a nyilvános szempontok alapján elkészíti az intézmény – ennek részeként sajátönértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá.

Fenntartói értékelés

A fenntartó értékelőlapon értékeli az intézmény munkáját.

Pedagógusok meghallgatása

A helyszíni ellenőrzés során a szakértők az intézmény pedagógiai eredményességének feltárása érdekében a nevelőtestület tagjainak legalább öt százalékát meghallgatják.

Szakértői összegező dokumentum

Az intézményellenőrzést vezető szakértő legkésőbb egy héten belül eljuttatja az intézményvezetőnek és a fenntartónak az ellenőrzés jegyzőkönyvéül szolgáló szakértői összegző dokumentumot, amelyet az összes szakértő aláír. A dokumentum

a) az intézmény önértékelése,

b) a fenntartó értékelése,

c) a helyszíni ellenőrzés dokumentumai,

d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az előző ellenőrzési ciklusban készült pedagógus-értékelőlapok összegzése,

e) az intézményvezető ellenőrzésének értékelőlapja,

f) az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott országos mérések adatai,

g) a korábbi intézményellenőrzés szakértői összegző dokumentuma,

h) a legutóbbi törvényességi és hatósági ellenőrzések eredményeinek összegzése

alapján készül.

Intézkedési terv (intézményvezető készíti)

Az intézményvezető az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentuma alapján öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet a nevelőtestület az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentumának kézhezvételétől számított harminc napon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet jóváhagyása után meg kell küldeni az intézmény fenntartójának.

A szakértők értékelése (függőség III.)

Az ellenőrzést követően az ellenőrzésben érintett pedagógusok és az intézményvezető értékelőlapot tölt ki a szakértőről. Az értékelőlapot három napon belül elektronikus formában eljuttatja a szakértőnek és a Kormányhivatalnak, és két eredeti, az intézményvezető által aláírt és lebélyegzett példányt megküld a Kormányhivatalnak, aki ebből egyet a szakértőnek ad át.

Figyelem! A szakértők ki vannak szolgáltatva az ellenőrzött pedagógusok véleményének, ami befolyásolhatja tevékenységüket.

Ezért ezt a rendelkezést törölni kell a jogszabályból!

Az ellenőrzés lezárása

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés bármely szintjében részt vevő szakértő az általa végzett ellenőrzések során hozzá eljuttatott és általa készített dokumentumokat a róla szóló értékelőlap számára megküldött példányának kivételével az ellenőrzés befejeztével a Kormányhivatalnak köteles átadni. A Kormányhivatal és az ellenőrzésben érintett intézmény az irattárában az ellenőrzéstől számított húsz évig megőrzi az ellenőrzés dokumentumait.

Az adatok nyilvántartása

Az ellenőrzések eredményéről az érintettek által végzett elektronikus adatszolgáltatás alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás feladata a köznevelés döntés-előkészítési és hatáselemzési feladatainak támogatása.

MSZOE vélemény pedagógiai-szakmai ellenőrzés hatékonyságáról

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésnek nincs semmilyen következménye az ellenőrzöttekre nézve. Vagyis a nagy költséggel és munkával járó ellenőrzés során feltárt szakmai hiányosságok, szabálytalanságok feltárása csak jelzés értékű, utána öt évig minden marad a régiben. Ez önbecsapás!

Értelmezésünk szerint a szakértő (tanfelügyelő) megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv hiába állapítja meg az értékelt személyek pedagógiai alkalmatlanságát, ha annak nincs semmilyen munkajogi következménye, de húsz évig meg kell őrizni az ellenőrzés dokumentumait. Ez porhinés!

Figyelem! A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni. [Nkt. 87. § (6) b bekezdés]

Javaslat munkajogi szankciókra

Az ellenőrzött pedagógusokat, intézményvezetőket és intézményeket minősíteni kell kiváló – jó – kielégítő – nem megfelelő szöveggel.

A „nem megfelelő” minősítésű óvodák, iskolák kollégiumok vezetőit azonnal le kell váltani.

A pedagógiai-szakmai munkára alkalmatlan intézményvezetőket és pedagógusokat el kell távolítani a pályáról.

Hatósági ellenőrzés (készül)

Szülői értékelés a köznevelési jogszabályok szerint (készül)

SZÜLŐI PETÍCIÓ és a pedagógus alkalmassági engedély itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=500&v=marad&fid=169&hol=bal

Pedagógusok Etikai Kódexe: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=182&v=igen&hol=bal

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum