Iskolaotthonos oktatás vagy egész napos iskola?

2011. évben a Köznevelési törvényjavaslat vitáin „nagy port vert fel” az egész napos iskola gondolatának felvetése (beharangozása).  A Fidesz oktatási munkacsoportja és a NEFMI Oktatási Államtitkárság végül egyetértésre jutott az egész napos iskola ügyében, amelynek értelmezése végül bekerült az új törvénybe.

Állítólag a 2013/2014. évtől kezdve lép életbe az „egész napos iskola”, mint új iskolaszervezési forma, működését, feltételrendszerét kormányrendelet fogja meghatározni.

Az új Köznevelési törvény (a továbbiakban: Ktv.) már nem ismeri az iskolaotthonos oktatás fogalmát, de a költségvetési törvény a 2012/2013. tanévre megerősíti az iskolaotthonos oktatás finanszírozási paramétereit, tehát minden marad a régiben (a költségvetés vonatkozó pontját lásd a lap végén)!

Figyelem!

Az általános iskola első évfolyamokra áprilisban beiratkozó tanköteles gyermekekre, még az iskolaotthonos oktatás alábbiakban elemzett szabályai vonatkoznak.

Iskolaotthonos oktatás 2012/2013. tanév

A dolgozó szülők késére egész napos un. „iskolaotthonos” osztályokat lehet indítani az általános iskola 1-4. évfolyamain.

Az egész napos „iskolaotthonos” nevelést és oktatást oly módon kell megszervezni, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés - a tanulók arányos terhelését figyelembe véve.

A délelőtt és a délután folyamán két –két tanítási órát kell tartani, s a közötte lévő szabadidő idő eltöltésének számtalan lehetősége biztosított a gyerekeknek. Nyilvánvaló, hogy legalább két pedagógus foglalkoztatása szükséges a feladat elvégzéséhez.

Az iskolaotthonos forma megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését az iskolába, a délutáni szabadidőprogramokat a gyermekek és a szülők időbeosztásához, igényéhez igazítják, a szakkörök is szerves részét képezik a délutáni foglalkozásoknak.

Ez az oktatási forma kevésbé megterhelő a gyerekek számára, mint a hagyományos délelőtti oktatás.

Jogszabály értelmében az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.

Az „iskolaotthonos” felkészítés keretei között otthoni tanulásra sincs szükség, házi feladat adásának nincs helye, tekintettel arra, hogy a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra.

A gyermek hét közben nem viszi haza a táskáját, ami igencsak kedvező.

A munkavállaló szülők szánára nagy segítséget jelenthet, ha gyermekeik – hasonlóan az óvodához - egész nap a biztonságos iskolában maradatnak.

Figyelem!

Amikor a szülő beíratja gyermekét az iskolaotthonos osztályba, akkor vállalja, hogy gyermekének a délelőtti és a délutáni órákban is iskolába kell járnia, nincs mód a tanulók foglalkozások alóli felmentésére, az esetleges hiányzásokat igazolni kell.

Felvétel az iskolaotthonos osztályokba

Az első évfolyamra beiratkozott gyermekek szüleinek kérelmezni kell, hogy egész napos, un. „iskolaotthonos” osztályba kerüljenek, de a szülők többsége nem tud róla!

A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni az „iskolaotthonos” foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elveit.

Az iskola nem teheti kötelezővé az iskolaotthonos osztályba történő beiratkozást. Ha az iskolában „iskolaotthonos” nevelést és oktatást szerveznek - szükség esetén - másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni.

Ingyenes tankönyvellátás és étkeztetés

Az „iskolaotthonos” nevelésben és oktatásban biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az „iskolaotthonos” nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.

Játékos, egészségfejlesztő testmozgás

Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az „iskolaotthonos” nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.

A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.

Az „iskolaotthonos” oktatás finanszírozása

Az „iskolaotthonos „nevelést és oktatást a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében kell megszervezni oly módon, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés. (A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon az iskolaotthonos oktatásban sem lehet több öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon).

A 2011/2012. és a 2012/2013. nevelési évre - a költségvetési törvény szerint - a közoktatási alap-hozzájárulás jár helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolában, ha tanulók számára a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett „egész napos iskolaotthonos oktatást”, nevelést biztosítanak.

Az „iskolaotthonos” nevelés és oktatás esetében is ugyanúgy tanórai, tanórán kívüli foglalkozások folynak, mint a „normál" általános iskolai oktatás keretei között. Ez azt jelenti, hogy iskolaotthonos nevelésben és oktatásban tanító pedagógus számára is ugyanazokat a foglalkozásokat lehet külön díjazás nélkül elrendelni, mint a nem iskolaotthonos oktatást folytató iskolákban.

Az „ebédeltetés" ebédügyelet azonban semmiképpen sem tartozik a külön díjazás nélkül elrendelhető körbe, mivel a tanulók felügyelete a pedagógus munkaidejének tanítással, foglalkozásokkal le nem kötött részébe tartozik, amelyet a Kt. 1. számú melléklet II/9. pontja szabályoz.

Az iskolaotthonos nevelés, oktatás kerettanterve

A NAT 2007. évi módosítása a kulcskompetenciák fejlesztését az oktató-nevelő munka alapfeladataként határozta meg. Azonban a tradicionális tantárgyszerkezetben, az évszázados iskolai munkarendben, a tanulói aktivitást nélkülöző tanulásszervezési eljárásokkal működő iskola nem kedvez a NAT implementációjának, a szemlélet­váltásnak. Azok az oktatási intézmények, amelyek igyekeznek a XXI. század kihívásainak megfelelni, a NAT új előírásait érvényesíteni, számos nehézséggel küzdenek, s viszonylag kevés közvetlen támogatást kapnak a változtatáshoz.

Az új kerettanterv – a jogi és tartalmi szabályozó eszközök biztosította keretek között – javaslatot tesz az iskola hagyományos működési mechanizmusainak átalakítására, a differenciáltabb – s reményeink szerint – hatékonyabb tanulásszervezésre, az eredményesebb nevelésre.

A közoktatási törvény vonatkozó passzusainak alkalmazásával a kerettanterv kiterjesztett iskolafunkciót ajánl a felhasználónak. A hagyományos gyakorlattól eltérően az egyéni tanulást, illetve a gyakorlást is az iskolai oktatás-nevelés részének tekinti. Ezért – az 1–10. évfolyamon – a tanulók egész napos ellátásban részesülnek, ami egyben azt is jelenti, hogy az iskolai feladatellátás részének tekinti a napközi otthonos, illetve tanulószobai időszakot is, ezzel lehetővé teszi – a munkarend rugalmas, differenciált alakítását.

A kerettanterv – az iskola szocializációs funkciójának növelését – kiemelt célként kezeli; az iskolát a felnövekvő generációk szociális tereként tételezi, az étkezés, a pihenés, a sport, a játék, a művészet színtereként értelmezi. Ezek a feladatok feltételezik a nyitott, helyi társadalomba illeszkedő intézményt, a szoros kapcsolatot a szülőkkel, a civil társadalmi szervezetekkel. A közösségi funkció egyben a település kulturális életében való közvetlen részvételt „365 napos nyitva tartást” is feltételez.

KERETTANTERV AZ egységes, ISKOLAOTTHONOS, szakaszos (epochális) OKTATÁSHOZ itt található!

.

3. melléklet a 2011. évi CLXXXVIII. törvényhez (2012. évi költségvetés)

A települési önkormányzatok normatív hozzájárulásai

15. Közoktatási alap-hozzájárulás

A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9-10. évfolyamán oktatásban, továbbá a szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után jár a 2012/2013. nevelési évre, tanévre a következő feltételek szerint:

g) Az általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, akik számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozást, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos oktatást, nevelést biztosítanak.

Kiegészítő szabályok

A fenntartók saját számításaikhoz, a tervezéshez, illetve az év végi elszámoláshoz a központi számításokat megalapozó alábbi paraméter-rendszert alkalmazzák a 2012. költségvetési évben (megegyezik a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja alatti paraméter-rendszerrel):

Az iskolaotthonos oktatás nem szerepel az új Köznevelési törvényben, ezért továbbra is a fenti költségvetési paraméterek érvényesek a 2012/2013. tanévre is. Ezek alapján kell elszámolni a normatív támogatással.

A mindennapos testnevelés bevezetésének ürügyén a köznevelési törvény megemelte a tanuló heti terhelését 2,5 órával, de ez nem vonatkozik az iskolaotthonos oktatásra.

Az egész napos iskoláról itt található bővebb információ!