Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja

A szülők tájékozatlanok a szakközépiskola oktatási célját illetően. Az évtizedes „beidegződés” miatt azt hiszik, hogy az érettségivel együtt szakmai vizsgát is tehet gyermekük. Azt gondolják, biztonságba helyezték gyermeküket az iskolaválasztással, nem tudják igazán felfogni, hogy az érettségi után tovább kell tanulnia a gyermeknek a szakképzési évfolyamokon, ha szakképesítéshez akarnak jutni.

1998. óta a szakközépiskolákban folyó oktatást is szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra (közismereti évfolyamok) és a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszra (szakképzési évfolyamok). A szakközépiskoláknak olyan tantervet kell alkalmazni, amely szerint a 9-12. évfolyamon nincs szakképesítésre felkészítő szakképzés.

A szülők a mai napig nem tudják értelmezni az új rendszert, nem értik miért nem lehet a szakközépiskolák 9. évfolyamán megkezdeni a „szakmatanulást”, és miért szűnt meg a technikus képzés Magyarországon. (A technikus szót egyes szakképesítések elnevezésében használják, ezzel megtévesztik a szülőket és a tanulókat.)

Jelenleg a szakközépiskola közismereti évfolyamain a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően a szakképzési évfolyam befejezése után szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - csak szakmai vizsgát tesz. (Vannak olyan szakképesítések, amelyeknek oktatásához elég a középiskola 12. évfolyam sikeres befejezése, vagyis nem szükséges az érettségi vizsga letétele.)

A négy-öt-hat évfolyamos érettségire felkészítő szakközépiskolákban a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat.

A szakközépiskola helyi tantervében meghatározza, hogy a fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül melyik az, amelyiket a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon is kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. Ennek a tantárgynak a követelményei úgy is beépíthetők a helyi tantervbe, hogy azokat az iskola a tizenkettedik évfolyam végéig teljesíti. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon ezekre a tantárgyakra meghatározott órakeretet ennek megfelelően használja fel.

A szakközépiskolában folyó gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés az kettő

A helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, illetve szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon, (nyelvi előkészítő évfolyam esetén a 10-11. évfolyamon) folyó és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett gyakorlati oktatásban részt vevő tanulók után 35 000 forint/fő/év költségvetési támogatás vehető igénybe. A kiegészítő hozzájárulás a szakiskolákban a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás, a szakközépiskolákban a pedagógiai programban meghatározott - a szakmai orientációs gyakorlati oktatás legfeljebb 12 fős csoportban és legalább heti négy órában történő megszervezéséhez igényelhető.

A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében - elméleti és gyakorlati képzés keretében - felkészít szakmai vizsgára.

A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában (tanműhelyben) vagy a szakképző iskolával kötött írásos megállapodás, továbbá tanulószerződés alapján gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető, illetőleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.

A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével:

c) a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei.

Szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervben meghatározott óraszáma évfolyamonként

A helyi pedagógiai programokban a szakközépiskolák meghatározhatják, hogy kívánnak-e szakmacsoportos alapozó oktatást folytatni. Ha pedagógiai programjukba nem építenek be szakmacsoportos alapozó oktatást, akkor megnövelhető a szabadon tervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma.

A szakközépiskolákban 21 szakmacsoportos érettségi tárgyból lehet kötelezően vagy szabadon választható érettségi vizsgát tenni.

Amennyiben a szakközépiskola központi vizsgakövetelményekre épülő szakmacsoportos érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell.

A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalma tulajdonképpen megfelel a szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy követelményeinek.

Ahol szakmacsoportos oktatás folyik ott biztosított az emelt szintű szakmai érettségire való felkészítés óraszáma.

Ha a szakközépiskola pedagógiai programjába nem építettek be szakmacsoportos alapozó oktatás, akkor biztosítani kell az érettség vizsgára történő felkészítéshez az előírt óraszámot.

Sok olyan szakközépiskola van, ahol nem készítik fel a tanulókat a szakmai érettségire, mégis folytatnak szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatást, elsősorban azért, hogy hozzá jussanak a különböző szakképzési támogatásokhoz és a gyakorlati oktatáshoz igényelhető költségvetési támogatáshoz.

Megpróbáljuk felsorolni az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó 4-5-6 évfolyamos érettségire felkészítő és az OKJ szerinti 1-2-3 szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskola „típusait”:

- Tizenkettedik évfolyamon fejeződik be a nevelés és oktatás a négy évfolyamos érettségire felkészítő szakközépiskolában.

- Tizenharmadik (ötödik) évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik.

- Tizenharmadik (ötödik) évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola a tízedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére.

- Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be.

- Ha a két tanítási nyelvű szakközépiskolában nyelvi előkészítő évfolyamot is indítanak, akkor az iskola hat évfolyamos, és csak a tizennegyedik évfolyamon fejeződik be az oktatás. (A gyakorlatban több két tanítási nyelvű iskola fenntartója él ezzel a lehetőséggel, mert nem tiltja jogszabály)

- Lehet olyan négy-öt-hat évfolyamos a szakközépiskola is, ahol nincs szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás, mivel nem kötelező az ilyen oktatás.

- Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára.

Jelenleg nem lehet igazán különbséget tenni a szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás között

- A szakközépiskola elvesztette eredeti funkcióját, az érettségivel egyidejűleg ugyanúgy nem ad szakmai képesítést, mint a gimnázium.

- A kötelező érettségi tantárgyak tartalma és követelményei lényegében azonosak a gimnáziumban meghatározottakkal. A Nemzeti alaptantervben előírt fejlesztési feladatokat a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban is az érettségi követelményekkel összhangban kell teljesíteni.

- A nyelvoktatásban is megszűnt a két iskolatípus közötti különbség, mivel a szakközépiskolában is folyhat két idegen nyelvből az érettségire való felkészítés, mint a gimnáziumban.

- A jelenlegi szakközépiskolában is folyhat (folyik) a gimnáziumokra jellemző emeltszintű matematika történelem, média nyelv, biológia, stb. tantárgyak oktatása. Tehát itt sincs különbség.

- Az érettségi utáni pályaválasztási döntés érdekében nincs szükség a szakmai előkészítő oktatásra és/vagy szakmacsoportos alapozó oktatásra, mivel a jelentkezőket akkor is felveszik a szakképző évfolyamokra, ha más szakmacsoportban kaptak alapozást, vagy gimnáziumban végeztek.

- Bármelyik szakközépiskolában érettségizett tanuló ugyanúgy jelentkezhet bármelyik felsőoktatási intézménybe, bármilyen szakra, mint a gimnáziumban érettségizett társai. A sikeres szakmai érettségi nem kötelező felvételi követelmény a szakirányú felsőoktatási intézményekben sem, többletpont sem jár érte.

- A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja tanulmányait a gimnázium, megfelelő évfolyamán. És így tovább.

A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a szakközépiskolai és a gimnáziumi nevelés, oktatás között nincs olyan tartalmi különbség, amely indokolná a két iskolatípus megkülönböztetését.

Ezért javasoljuk, azokat a szakközépiskolákat ahol nem folyik szakmacsoportos oktatás, át kell minősíteni gimnáziummá, ahol van szakmacsoportos oktatás, és szakmai érettségire való felkészítés, azokat „szakgimnáziummá”.

Csak a szakmai vizsgára felkészítő középiskolákat nevezzék szakközépiskoláknak a következő részben leírt feltételek szerint.

A szakközépiskola négy évfolyamán párhuzamos képzés keretében készítse fel a tanulókat az érettségi vizsgára, és egy államilag elismert szakképesítésből a szakmai vizsgára.
A szakközépiskola ötödik évfolyamán az adott szakképesítésre épülő elméleti és gyakorlati oktatás keretében készítse fel az érettségizett tanulókat a technikusi vizsgára, és adjon ki technikusi oklevelet, amely középszintű vezetői munkakör betöltésére jogosít (FEOR besorolás szerint).
A gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás alapján más jogszabályban meghatározott helyen folyik, pl. TISZK-ben, egyedi munkahelyeken, stb. (Az új típusú szakközépiskolában gyakorlati képzésre nem köthető tanulószerződés!)
Az értelmét vesztett szakmai alapozó érettségi vizsgát, és az oka fogyottá vált szakmacsoportos oktatást meg kell szüntetni.
A kötelező érettségi tárgyak számát háromra kell csökkenteni a szakközépiskolákban. Kettő szabadon választott érettségi tárgy és egy idegen nyelvi érettségi vizsga bármely nyelvből.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga (a százalékos teljesítménytől függetlenül) legyen egyenértékű a középfokú nyelvvizsgával.

Az általános iskolát sikeresen befejező gyermekek szüleinek, azt kell mérlegelni, hogy melyik iskolatípus (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), azon belül milyen szinten oktató iskola felel meg gyermekük képességének, érdeklődésnek. Ha gyermeknek van elképzelése, milyen felsőoktatási szakon kíván majd továbbtanulni, vagy milyen szakképesítéshez szeretne jutni, akkor az igényének megfelelő sajátos tantervű iskola után kell kutatni. Ha a gyermeknek (szülőnek) nincs konkrét elgondolása a továbbtanulásra, vagy a gyermek nem érett meg az önálló választásra, akkor olyan középfokú iskolát kell választani számára, ahol nem érik majd olyan kudarcok, amelyek egész életére kihathatnak.

Szakközépiskolát az válasszon, akinek van valamilyen irányultsága valamelyik szakképesítéshez vagy felsőoktatási szakirányhoz, amelyből az adott iskolában szakmacsoportos alapozó oktatás van, illetve az adott szakmai előkészítő vizsgatárgyból érettségire való felkészítés folyik.

Felhívjuk az szülők figyelmét arra, mielőtt gyermekük jelentkezik valamelyik szakközépiskolába, nézzék meg az iskola nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatóját, és győződjenek meg róla, milyen szakmai képzést tudnak biztosítani a tanulóknak.