A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények

A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben

kedvezményes étkeztetés,

munkaruha,

egyéni védőfelszerelés (védőruha),

tisztálkodási eszköz,

útiköltség-térítés,

a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.

A tanulószerződés résztvevő tanulót, más kedvezmények és juttatások is megilletik.

Ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, akkor a gyakorlati képzést szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni.

A tanulókat megillető kedvezmények a tanulószerződés alapján

Oktatási szünet

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet illeti meg.

Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni.

Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Felkészülési idő

A tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő jár minden tanulónak akár tanulónak azoknak is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik.

A felkészülési idő - függetlenül a szakmai vizsga sikerétől - egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni.

Betegszabadság

A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár.

Szülési szabadság

A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.

Táppénz

A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

A tanuló pénzbeli juttatása tanulószerződés alapján

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

A tanulószerződésnek tartalmaznia kell a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét,  a gazdálkodó szervezet által - a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.

Figyelem!

A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult.

A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka adható.  A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell.

A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.

A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.

A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót az oktatási szünet időtartama alatt is megilleti.

Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

Levonások a juttatásból

A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. Levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.

Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.

A kedvezmények, juttatások megvonása

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet a meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása.

Figyelem!

A fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

Kiegészítő juttatás

Hiány-szakképzés tanulószerződés esetén kiegészítő juttatás

Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a fent meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként - havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).

A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján a miniszter - a szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében, amely itt található

A tanulói juttatások ellenőrzése a gyakorlati képzőhelyeken

A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.

A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.

A együttműködési megállapodás alapján a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara - a feltételek biztosítása mellett - a szakképző iskola közreműködésével látja el.

Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.

Kártérítési felelősség

A kártérítés mértéke

A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.

A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

Természetesen nem csak a tanulónak kell felelnie, ha kárt okoz. A gyakorlati képzés szervezője, illetve az iskola vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a tanulónak okozott minden olyan kárért, amely összefügg a gyakorlati képzéssel. A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

Figyelem!

Törvény értelmében: „A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni” , amelyről részletes információ itt található.