Országos képzési jegyzék

Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos képzési jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza.

A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 420 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást, ráépülő szakképesítést is találhatunk. Ha ezeket összeszámoljuk, akkor - az eddiginél több - 1000 fölötti megszerezhető szakmát kapunk.

Az Országos képzési jegyzékben található táblázatból ismerhetik meg a szülők és a tanulók - többek között:

• az államilag elismert szakképesítések körét,
• a szakképzés szintjét, amely szorosan kötődik az iskolai és a szakmai előképzettséghez.
• a szakmacsoportok és a tanulmányi területek elnevezését,
• a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),
• milyen munkakörök tölthetők be az adott szakképesítéssel (FEOR szám)
• a szakképesítések 15 számjegyből álló azonosító számát

MSZOE vélemény

Persze csak akkor juthatnak információkhoz a szakképző iskolákba jelentkező tanulók és szüleik, ha értelmezni tudják a jegyzékben foglaltakat, ami nem könnyű dolog. Lehet, hogy nem is nekik szól az OKJ? De akkor minek készítették?

Íme az Országos Képzési Jegyzék

Az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben meghatározott új Országos Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozik. Az eddig 8 számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító veszi át, ami maga is leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám is tükrözi ezentúl az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát.

Pl.:

52 223 01 0000 00 00 = Jelnyelvi tolmács

52 223 01 0100 31 01 = Rész-szakképesítés: Relé jelnyelvi tolmács

52 223 01 0100 31 02 = Rész-szakképesítés: Társalgási jelnyelvi tolmács

Részlet az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 1. számú mellékletéből itt!

A következőkben bemutatjuk a képzési jegyzék jelmagyarázatát:

 Az OKJ szakképesítéseinek azonosító száma 15 számjegyből áll, amely az 1. és 3. oszlop számjegyeiből áll össze: 1-2. szint, 3-5. tanulmányi terület, 8-11. szakképesítés köre (alap-, rész-, elágazó, ráépülő), 12-13. rész-, elágazás, ráépülés szintje, 14-15 sorszám.

Pl.:

54 761 02 0010            = Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 = Elágazás: Gyermekotthoni asszisztens

54 761 02 0010 54 02 = Elágazás: Kisgyermekgondozó, -nevelő

54 761 02 0100 33 01 = Rész-szakképesítés: Gyermek- és ifjúsági felügyelő

A jegyzék kilenc oszlopból áll.  Az egyes oszlopok értelmezése a következő:

1. oszlop - A szakképesítés azonosító száma

A szakképes szintjét jelzi, a meghatározások után a megfelelő ISCED szintek kerültek megjelölésre. (Az ICED rendszer magyarázatát lásd itt!)

A szakképzési törvény szerint az Országos Képzési Jegyzékben kell meghatározni többek között a szakképzés szintjét, amely szorosan kötődik az iskolai és a szakmai előképzettséghez.

Alapszintű szakképesítés

21 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító alapszintű szakképesítés, amely nem igényel befejezett általános iskolai végzettséget. (2CV)

Középszintű szakképesítés

31 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) vagy a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül. (3CV)

33 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül. (3CV)

51 Jellemzően fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy a középiskola befejező évfolyamának elvégzésére épül. (4CV)

52 Fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV)

Emelt színtű szakképesítések

54 Jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító emelt szintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV)

Felsőfokú szakképesítések

55 Érettségi vizsgára épülő felsőfokú szakképesítések. (5BCV)

Egyetemi főiskolai végzettséghez kötött szakképesítés

61 Felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések. (5ACV)

II. Az azonosító következő 3-5. számjegye szakképesítés nyolc tanulmányi területe (régen négy szakterület volt)

1 Oktatás

140 Általános oktatási ismeretek

2 Humán tudományok és művészetek

211 Képző- és iparművészet

212 Zene- és előadó-művészet

213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek

215 Kézművesség

223 Anyanyelvi képzés

3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések

313 Politikai és civil társadalmi tudományok

321 Újságíró- és riporterképzés

322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés

340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok)

341 Nagy- és kiskereskedelem

342 Marketing és reklám

343 Pénzügy, bank és biztosítás

344 Könyvelés és adózás

345 Menedzsment és igazgatás

346 Titkársági és irodai munka

347 Munkahelyi ismeretek

4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések

462 Statisztika

481 Számítástechnikai képzések

482 Számítástechnikai alkalmazások

5 Műszaki, ipari és építőipari képzések

520 Általános műszaki képzés

521 Gépgyártás, műszer- és fémipar

522 Energetika, elektromosság

523 Elektronika és automatizálás

524 Vegyipar

525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása

541 Élelmiszergyártás

542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések

543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás

544 Bányászat és kitermelőipar

581 Építészet és várostervezés

582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés

6 Mezőgazdaság

621 Növénytermesztés és állattenyésztés

622 Kertészet

623 Erdőgazdálkodás

624 Halgazdálkodás

625 Vadgazdálkodás

641 Állatorvosi kisegítők képzése

7 Egészségügy és szociális gondoskodás

720 Egészségügy (általános programok)

723 Ápolás, gondozás

724 Fogászati laboratóriumi technológia

725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák

726 Terápia és rehabilitáció

761 Gyermek- és ifjúságvédelem

762 Szociális munka és tanácsadás

8 Szolgáltatások

810 Személyi szolgáltatások (általános programok)

811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás

812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás

813 Sportok

814 Háztartási szolgáltatások

815 Fodrászat és szépségápolás

841 Szállítási szolgáltatások

850 Környezetvédelem (általános programok)

851 Környezetvédelmi technológiák

852 Természeti környezet és élővilág

853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások

861 Személyi és vagyonvédelem

862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem

863 Honvédelem

III. Az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma

Az azonosító 6-7. számjegye az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma = 01…

Pl. 54 723 01 = Ápoló

2. oszlop - Szakképesítés megnevezése

A megnevezések mellett felsőindexbe került számok jelentése:

1: A szakképzés megkezdésének feltétele hatósági képzés és vizsga során megszerzett vezetői engedély (közúti jármű kategóriára), illetőleg gépkezelői jogosítvány (meghatározott géptípusra).

2: Művészeti szak: párhuzamos oktatás, a szakmai évfolyamok számozása megegyezik az általános műveltséget megalapozó, illetve az érettségire felkészítő ismereteket nyújtó évfolyamok számozásával; a 7. oszlopban az első évfolyamszám a az érettségire épülő szakképző évfolyamok számát, a második évfolyamszám a párhuzamos oktatás évfolyamainak számát jelenti; az adott szakképesítésnél az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó, a szakképesítés sajátosságait figyelembe vevő további feltételeket, illetve az egyéni felkészülés lehetőségét a szakmai és vizsgakövetelmény határozza meg.

3: Az adott szakképzés megkezdésének feltétele: középfokú (középszintű) szakmai képzettség vagy felsőfokú iskolai végzettség.

4: Azon szakképesítéseket jelöli, amelyekre ráépülnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felelősségi körébe tartozó mester szakmák.

5: Azon szakképesítéseket jelöli, amelyekre ráépülnek a Magyar Agrárkamara felelősségi körébe tartozó mester szakmák.

Pl. 54 140 01 0000 = Egészségügyi gyakorlatvezető ³

3. oszlop - A szakképesítés köre

Az azonosító szám 8-15 számjegye a következőket mutatja:

- 8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem

- 9. számjegy a rész-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem

- 10. számjegy az elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem

- 11. számjegy a ráépülést jelzi: 1 = igen, 0 = nem

- 12-13. számjegy a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21-61 (amennyiben a 9-11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.)

- 14-15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01 .. (amennyiben a 9-11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.)

Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.

Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/ szakképesítés/ rész-szakképesítés/ elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

4. oszlop – Szakmacsoport

A számok jelentése 1-21-ig a szakmacsoportok sorszáma és elnevezése:

1. Egészségügy

2. Szociális szolgáltatások

3. Oktatás

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

5. Gépészet

6. Elektrotechnika-elektronika

7. Informatika

8. Vegyipar

9. Építészet

10. Könnyűipar

11. Faipar

12. Nyomdaipar

13. Közlekedés

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

15. Közgazdaság

16. Ügyvitel

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

18. Vendéglátás-idegenforgalom

19. Egyéb szolgáltatások

20. Mezőgazdaság

21. Élelmiszeripar

5. oszlop - Jegyzékbe kerülés éve

6. oszlop - Kizárólag iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések

7. oszlop - A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama

Az év és az óraszám együttes feltüntetése azt jelzi, hogy az adott szakképesítés iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül is oktatható. Ahol csak az óraszám adott ott kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés kivéve, ha a központi program az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével kiadásra került. A kizárólag iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a maximális képzési idő évben van megadva.

8. oszlop a FEOR szám

.

A FEOR szám a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréből.

FEOR információ a itt található!

9. oszlop - A szakképesítésért felelős miniszter

Rövidítések jelmagyarázata

i = kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés; EüM = egészségügyi miniszter; FVM = földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; GKM = gazdasági és közlekedési miniszter; HM = honvédelmi miniszter; IRM = igazságügyi és rendészeti miniszter; KSH = Központi Statisztikai Hivatal elnöke; KT = Közbeszerzések Tanácsa elnöke, KvVM = környezetvédelmi és vízügyi miniszter; OKM = oktatási és kulturális miniszter; ÖTM = önkormányzati és területfejlesztési miniszter; PM = pénzügyminiszter; SZMM = szociális és munkaügyi miniszter.

Megjegyzés

Amint látható vannak olyan szakmák is, amelyek megszerzéséhez nem szükséges még a nyolc évfolyam elvégzése sem (2CV). Ezek kevés elméleti ismeretet, inkább gyakorlati készségeket biztosítanak és szakképzettséget igénylő, elsősorban fizikai erőkifejtést, kézügyességet (manuális kézséget) kívánó, meghatározott munkakörök, foglalkozások ellátására jogosítanak.

Természetesen ezek a szakmák is csak tizenhat éves kortól sajátíthatók el.

·        Az alapfokú iskolai végzettség az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzését jelenti.

·        Az új rendelkezések szerint az alapfokú iskolai végtettséghez kötött szakmák többsége a tizedik évfolyam befejezéséhez lett kötve.

·        A tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettséghez kötött szakképesítések szöveg hibás, mivel ilyen iskolai végzettség nincs. A helyes szöveg így hangzana: „a tizedik évfolyam sikeres elvégzését tanúsító bizonyítványhoz kötött szakképesítés”.

·        2006-ban ugyanis megszűnt az soha nem működő „Alapműveltségi vizsga” intézménye, amely iskolai végzettséget jelentett volna.

·        Azok a középiskolába járó tanulóknak, akik nem akarnak, vagy nem tudnak érettségi vizsga. lehetőségük van a 12. vagy 13. évfolyam sikeres befejezése után olyan számukra kijelölt szakképesítéseket tanulni, amelyeknek nem feltétele az érettségi. Ezeknek a tanulóknak tulajdonképpen nincs középiskolai végzettségük.

·        Középiskolai végzettségen az érettségit kell érteni.

·        Sok olyan szakképesítés van, ahol a beiskolázáshoz szakmai előképzettség szükséges, ennek a második „ráépülő szakképesítésnek” a megszerzése is ingyenes.

·        A „szakmunkás képzés”, „szakmunkás bizonyítvány” elnevezéseket törölték a jogszabályokból, helyette „szakképzés” szót, illetve „szakképesítést igazoló bizonyítvány” kifejezést kell használni.

·        Kitalálták, hogy legyen emelt színtű szakképzés  is.

  ·        A felsőfokú szakképesítés (FSZ) a közoktatás és a felsőoktatás határán lévő szakképzést jelent. Ennek a kevésbé ismert képzési formának magyarázatával külön fejezetrészben foglalkoztunk.

·        Arról volt szó, hogy csökkentik az államilag elismert szakképesítések számát (800 volt).  Az Országos Képzési Jegyzék, több mint 1000 szakképesítést tartalmaz, illetve rendszerez (alap-, rész-, elágazó, ráépülő szakképesítésekkel együtt). A jegyzéket évente aktualizálják, és a módosítást a Magyar Közlönyben megjelentetik.

MSZOE állásfoglalás

A jelenlegi OKJ a szülők, és a tanulók számára nehezen használható információs eszköz, pedig szükségük lenne rá, amikor szakképző iskolát választanak.

Javaslat

Az adatokat különböző táblázatokba kell rendezni, hogy minden érdekelt számára egyértelmű és célszerű legyen a képzési jegyzék, pl.:

• az alap-szakképesítéseket a szakképesítés szintje szerint, abc sorrendben;
• a rész-szakképesítéseket, a ráépülő szakképesítéseket és az elágazásokat külön-külön táblázatba szintek szerint, abc sorrendben
• a szakképesítések hozzárendelt FEOR szám szerint,
• szakmacsoport szerint
• stb.  

Az OKJ-ben szereplő szakképesítések szintek szerinti listáját megkaptuk a Nemzeté szakképzési és Felnőtképzési Intézettől (NSZFI), amely itt található!