A tanulói munka díjazása

A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog (pl. valamilyen  termék vagy szellemi alkotás) értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg.

A díjazás kérdésében egyedi megállapodás akkor köthető, ha olyan dologgal kapcsolatos vagyoni jog átruházása után járó díjazásról van szó, amelyet alkalmilag, egyedileg készített a tanuló.

A szülő szerepe a megállapodás megkötésénél

A megállapodás megkötésénél 14 éven aluli tanulók esetében a szülő egyetértését ki kell kérni.

14 életévét betöltött kiskorú tanuló korlátozottan cselekvőképes, ily módon a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja. A közoktatási törvény rendelkezései alapján, ha a tanuló betöltötte a 14. életévét jogosulttá válik arra, hogy megállapodjon a vagyoni jog átruházásával kapcsolatban az iskolával, kollégiummal. Nincs szükség arra, hogy nyilatkozatához beszerezzék a szülő beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását.

Jogutódlás

A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni

Tanítási órák keretében végzett munka díjazása

Más az eljárás abban az esetben, ha, a tanítási folyamat részeként rendszeresen osztály, csoport keretében elkészített dologról van szó. Ebben az esetben a díjazás megállapításának előfeltétele, hogy a teljes oktatási folyamatban részt vevők tevékenységével összefüggésben legyen olyan eredmény (nyereség)), amely terhére díjazást lehet kifizetni.  Minden tanulót díjazásban kell részesíteni, aki részt vett a dolog előállításában. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

A díjazás adóterhet nem viselőjárandóság

A tanuló az iskola, a kollégium között megállapodás speciális, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból eredő kötelezettségekre épülő megállapodás. Törvény értelmében adóterhet nem viselő járandóság, ha a közoktatási törvényben meghatározott nevelési, oktatási intézmény fizet a tanuló részére pénzbeli juttatást. Ebből következik, hogy nem kell megfizetni a társadalombiztosítással és a nyugdíjbiztosítással összefüggő terheket sem.

Összegezve: az iskola, illetve a kollégium által kifizetett díjazás nem tartozik az adóköteles jövedelem körébe, ennek megfelelően nem képezi járulékalap részét sem.

Szellemi alkotás

Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.