Tankötelezettség

A Magyar Köztársaságban - törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti, tankötelessé válik.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

A 18 éves korig tartó tankötelezettség bevezetése felmenő rendszerben történik.

Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a 16. életévét betölti.

Az a gyermek, akit szülei 1998/99. tanévben vagy utána írattak be az általános iskola 1. évfolyamára, már 18 éves koráig köteles iskolába járni.

Azok a tanulók, akiket 1998/99. tanévben 6 éves korukban írattak be az 1. évfolyamra, jelenleg a középfokú iskola 12. évfolyamra járnak, ha nem ismételtek évfolyamot.

A tankötelezettség megszűnése idő előtt

16. életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.

Az általános iskolában csak 16 éves koráig járhat a tanuló

Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti 8 évfolyamos általános iskola esetén a 16. életévét.

Az a tanuló kinek tankötelezettsége 18 éves koráig tart, de 16 éves koráig nem tudja befejezni az általános iskolát, köteles továbbtanulni, vagyis köteles jelentkezni a kötelező felvételt biztosító szakiskolába vagy a felzárkóztató oktatásba vagy a felnőttoktatásba.

Felzárkóztató oktatás

A szakiskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét.

Ha a szülő úgy látja jónak, hogy betegség, bukás vagy más okból év vesztes gyermeke, ne az általános iskolába szerezze meg alapfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványát, akkor jelentkezhet a felzárkóztató oktatásba.

(Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba.)

Ha a tanuló az általános iskola 7. évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos), aki csak a 6. évfolyamát tudta sikeresen befejezni, a kétéves (húsz hónapos), felzárkóztató oktatásba szerezhet alapfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt.

Ha a tanuló az általános iskola 6. évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább 350 órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.

Ha a tanuló nem szerezhet, vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.

Kötelező felvételt biztosító szakiskola

A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást.

Ha a tanuló betöltötte a 16. életévét, és nem végezte el az általános iskola 6. évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.

Felnőttoktatás

Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a 16. életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.

A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.

Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló 8 évfolyamos általános iskola esetén 17. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható

A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.

.

'ÚJ" A tanköteles életkor leszállítása 2010.!

A tankötelezettség kezdete 1777 Mária Terézia

Gyermekmunka cikk