A térségi integrált szakképző központ (TISZK)
A szakképző iskolák fenntartói, valamint a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények megállapodása alapján térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) hozható létre.
A TISZK a központi képzőhelyből és a tanácsadó testületből álló szervezeti forma.
Tanácsadó testület szerepe
A TISZK tanácsadó testülete a szakképzésben érdekeltek jogszabályban meghatározott képviselőiből áll. A tanácsadó testület jogszabályban meghatározottak szerint döntéseket hozhat, ellenőrizheti azok végrehajtását.
A központi képzőhely feladatai (gyanús)
A különböző törvények változásai nem érintették a központi képzőhely fogalmát, és a központi képzőhely feladatait meghatározó rendelkezéseket. A szakképzésről szóló törvény 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja a szakképzés intézményei között sorolja fel a központi képzőhelyeket. Ez az intézményi forma egyébként nem jelenik meg a közoktatásról szóló törvény rendelkezései között. Hogy milyen feladatokat láthat el, arra a választ a szakképzésről szóló törvény 2. §-ának (4) bekezdése adja meg. A központi képzőhely az iskolai rendszerű gyakorlati képzés feladataiban vesz részt, illetőleg részt vehet az iskolarendszeren kívüli képzés megszervezésében is. A központi képzőhely közreműködhet a pályaválasztási tanácsadás és a pályakövetés feladatainak a végrehajtásában.
Figyelem!
A térségi integrált szakképző központ nem tekinthető a közoktatás intézményrendszere
részének. Ilyen közoktatási intézmény nem létezik, szakképzés igazodni tud a munkaerő-piac elvárásaihoz. jogilag nem jön létre, és ilyen szakképző intézmény sem létesíthető. Ezért a térségi integrált szakképző központ saját nevében jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet. A jogosult és a kötelezett a fenntartó, a felsőoktatási intézmény, a központi képzőhely, ha költségvetési szervként működik, vagy a központi műhelyet működtető közhasznú szervezet lehet.
A TISZK létrehozásának célja (forrás: OKM tájékoztató)
A közoktatásról szóló törvény a térségi integrált szakképző központot szervezési megoldásként szabályozza, amelynek célja és lényege a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a Ehhez bármilyen, a törvényekből levezethető megoldást választhatnak az intézményfenntartók. Minden megoldás elfogadható, minden megoldás azonos értékű, egyenrangú. A törvénymódosítással bevezetett új megoldások megfelelnek a térségi integrált szakképző központ új típusú szervezési elvének.
Ebből következik, hogy a szakképző iskola fenntartója bármelyik megoldás választásával megkapja a lehetőséget ahhoz, hogy hozzáférjen azokhoz a külön forrásokhoz, amelyek az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatívák és támogatások mellett nyújtanak segítséget a szakképzésben részt vevő iskolák fejlesztéséhez.
MSZOE vélemény
Tehát a TISZK egy olyan szervezési forma, amely jogilag nem jöhet létre, saját nevében jogokat nem és kötelezettségeket nem szerezhet. Akkor minek szervezik? Azért, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, és elköltsék azokat saját fenntartásukra, személyi kifizetésekre, vagy rövid idő alatt amortizálódó eszközökre?
MSZOE állásfoglalás
A TISZK létrehozása rossz befektetés („nyugaton” régen megbukott), nem a szakképzés megszervezésének hatékonyságát növeli, hanem zűr-zavart okoz. Szó sincs arról, hogy a TISZK rendszere garanciát nyújthat arra, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerő-piac elvárásaihoz.
Számunkra egyértelmű, hogy a gazdaság nem tudja megmondani milyen szakképzett munkaerőre lesz szüksége egy, kettő vagy öt év távlatában, hiszen azt sem tudják megmondani a munkaadók, hogy holnap milyen szakemberekre lesz szükségük.
Álláspontunk szerint az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló joga (kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen), hogy megválassza, milyen szakképesítést akar szerezni. A szakképzés irányítóinak és a szakiskolák fenntartóinak elsősorban a szülői és tanulói igényeket kell figyelembe venni a szakképesítések indításánál.
A TISZK szerepe a tanulók gyakorlati képzésében
Az új megoldás alkalmazása esetén a szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megszervezésére kerül sor, amelyben a részt vevő iskoláknak eltérő a funkciója. Ez a baj!
Küldő iskola, felkészítő iskola
Az a szakiskola, illetve az a szakközépiskola, amely nem vagy csak részben készít fel a szakmai vizsgára, a tanulóit továbbküldi abba az iskolába, amelyben a szakmai vizsgára történő felkészülés befejeződik, illetőleg amelyben a szakmai vizsgára történő felkészítés folyik.
- A szakképzési feladatait nem vagy csak részben ellátó iskola az úgynevezett küldő iskola,
- míg a szakképzés feladatait folytató vagy ellátó iskola az úgynevezett szakmai vizsgára felkészítő iskola.
A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet. Nyilvánvalóan a szakképzési évfolyamok számát ahhoz kell igazítani, hogy a szakmai vizsgára felkészítő iskola milyen mértékben veszi át a szakképzési feladatok végrehajtását az úgynevezett küldő iskolától. Amennyiben teljes egészében, abban az esetben a küldő iskolának nincs szüksége szakképzési évfolyamra.
MSZOE vélemény
Ha a nyolcadik évfolyamot végző tanuló szakiskolában akar továbbtanulni, lehet, hogy mikor befejezi a tizedik évfolyamot, elküldik egy másik „fogadó” iskolába.
Lehet, hogy sem a saját iskolája, sem a fogadó iskola nem indítja azt a szakképesítést, amivel a kilencedik évfolyamra történő beiratkozáskor még hitegették, akkor mehet világgá.
Nem biztos, hogy a tanuló bekerül a választott szakképzési évfolyamra, mivel a felvételi létszám meghatározása a rendelkezésre álló gyakorlati oktatási férőhelyek számától függ, ismételten szelektál az iskola közöttük, hogy milyen szakképzési évfolyamon tanulhatnak tovább, vagy kizárja őket az adott szakképesítés tanulásából.
MSZOE állásfoglalás
A tanulók többségének több tíz kilométert kell utaznia, a központi műhelybe, ami aránytalan terhet jelent számukra időben és utazási költség tekintetében
Az új rendszer a tanulókat kötelezik az iskolaváltásra, sérül a szabad iskolaválasztás joga.
Azok a tanulók, aki tanulószerződés alapján vesznek részt a szakképzésben, ki vannak zárva a TISZK szolgáltatásaiból, ez súlyos diszkrimináció.
Az átadó és a fogadó iskola intézménye azt jelenti, hogy létre jött egy új iskola típus - a tíz évfolyamos szakképzési évfolyam nélküli szakiskola -, ami törvénytelen iskolaszerkezet váltást jelent.
| 
