Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja

Törvény értelmében a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.

A gyermek születéstől az iskolakezdésig az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelési költségeihez, akár jár óvodába, akár nem!

Az iskolába történő beiratkozástól 20 éves koráig az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek iskoláztatási költségeihez!

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében az iskoláztatás támogatás annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a 23 életévét betölti.

"Új" Ha a tanuló betölti a 20. (23.) életévét, akkor is megszűnik az iskoláztatási támogatás folyósítása, ha nem fejezte be a középiskolai vagy szakiskolai tanulmányait.

"Új" Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.

A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül – elsősorban a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.

A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családi pótlék összege differenciált.

Nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek születésétől a tankötelessé válása évének október 31-éig.

Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Iskoláztatási támogatásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára.

A tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. életévét betölti.

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy aki a szüleivel nem él egy háztartásban,

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A. §] szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a szorgalmi idő utolsó napján vagy az első vizsgaidőszak utolsó napján (érettségi) megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, (a nyári szünetre), amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani. Ez a lehetőség csak az akkor biztosított, ha a tanuló a tanév megkezdésekor még nem töltötte be a 20. életévét!

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek

Beszámít a gyermekszámba, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

- Ha a családban az egyik gyermek még nem iskoláskorú, egy nagyobb gyermek tanul a közoktatásban, egy gyermek pedig felsőoktatási intézmény hallgatója, akkor ez a család három gyermekes családnak minősül a családi pótlék havi összegének megállapításánál (16 000 Ft/gyermek), de csak két gyermek után jár a támogatás (összesen 32 0000 Ft), a hallgatói jogviszonyban tanuló gyermek után nem.

- Ha a közoktatásban tanuló gyermek betölti a 20. életévét, és már nem folyósítanak utána a családi pótlékot, akkor a példa szerint a család továbbra is háromgyerekes családnak számít, de csak egy gyermek után jogosult a három vagy többgyermekesek számára előírt 16 000 Ft támogatásra.

Ez fontos információ lehet az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára is!

Sok három gyermekes szülő panaszolja, hogy az iskola kizárja őket az ingyenes tankönyvellátásból, mondván, mivel csak egy gyermek után kapnak családi pótlékot, nem számítanak háromgyermekes családnak. A családi pótlék összege (16 000 Ft) egyértelműen bizonyítja, hogy hivatalosan is háromgyermekes családról van szó, akkor is, ha csak egy gyermek után folyósítják a családi pótlékot

A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében az ellátás igénylésekor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig - az igényelbíráló szerv felhívására - igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.

A családi pótlék igénylése még nem tanköteles és a tankköteles gyermek után

A családi pótlékot a gyermek születésétől kezdődően kell igényelni a jogszabályban előírt igazolások egyidejű bemutatása mellett az erre rendszeresített formanyomtatványon a Területi Államháztartási Hivatalnál.

A bejelentés után közoktatási intézménybe (óvodába, iskolába) járó gyermekek esetén a családi pótlék a tankötelezettség végéig folyamatosan minden külön bejelentés nélkül jár.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.

Amikor a gyermek életkora szerint már nem tanköteles (elmúlt 18 éves), a közoktatási intézmény vezetője a családi pótlékra való jogosultság megállapításához „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-áig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját.

A formanyomtatványt az igényelbíráló szerv küldi meg közvetlenül a családi pótlékra jogosult személynek, egyúttal felhívja a figyelmét az igazolás benyújtásával kapcsolatos kötelezettségre is.

A családi pótlékra jogosult személynek a közoktatási intézmény által kiállított igazolást soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtania az igényelbíráló szervhez.

A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló* esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló* esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló* esetén gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos** gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos** gyermeket nevelő egyedülálló* esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Családi pótlék tekintetében egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

a) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

c) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának vagy járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, illetve a rehabilitációs járadék legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

d) nyugellátásban - ide nem értve a c) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

e) időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,

f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

A családok támogatásáról szóló törvény alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A családi pótlékra való jogosultság kötelezettséget is von maga után. Az ellátásra jogosult személy a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni:

· a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

· a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

· a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

· az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

· a Cst. 13 §-a alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

· az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték.

A jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.

a) az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;

b) az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye.

Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.

Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

Ha az ellátást igénylő az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést, az intézkedést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani. Az igényelbíráló szerv a fellebbezést és az elbíráláshoz szükséges iratokat a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a fellebbezést elbíráló szervhez.

Az Igazgatóság intézkedése, határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz, a családtámogatási kifizetőhely intézkedése, határozata ellen a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni.

A Regionális Igazgatóságnak a családi pótlék igénylésére jogosult személy által benyújtott fellebbezés elbírálása során hozott határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni.

A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti - a határozat kézbesítését követő 30 napon belül - az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti.

A megtérítésre kötelezett szerv (amelyik hibázott) az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van (addig nem fizeti vissza).

"Új" A tankötelezettség mulasztásával (igazolatlan óra) összefüggő rendelkezések

Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kőtelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva

a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,

b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.