Különórák

Több milliárd forint kiadás a szülőknek

Az iskolarendszerben való továbbhaladás sikerességét nagyban befolyásolja, hogy a tanulónak a kötelező tanórákon kívül van-e lehetősége (ideje, pénze, kedve), hogy különböző különórákon fejleszthesse képességeit. A tanulás mellett különórára jár a tanulók 54 százaléka.

A tanórákon kívüli tanulás bizonyos rétegeknél már olyan intenzív, hogy joggal beszélhetünk egy árnyékiskola- rendszer kialakulásáról.  Ugyanakkor a különórára járás terén még inkább szembeötlőek azok az egyenlőtlenségek, amelyek a családok különböző jövedelmi helyzetéből és lakóhelyéből erednek.

A tanórákon kívüli tanulás lehet ingyenes vagy fizetős, mind a két forma történhet az oktatási intézményben, amelyikkel a diák tanulói jogviszonyban van és történhet az iskolán kívül.

A különórára járás célja

• Az iskolarendszer hiányosságainak pótlása
• A tanuló továbbtanulási „versenypozíciójának” javítása
• Az iskola által nem megfelelően fejlesztett készségek javítása

A fentiek miatt különórára járó – sokszor oda kényszerült - tanulók igényeinek kiszolgálására kialakult egy olyan több milliárdos nagyságrendű oktatási piac, ami egyénileg vagy szervezett formában biztos jövedelemhez juttatja a pedagógusok egy részét és más szakembereket.

Különórákra (tanfolyamokra) járás okai

A tanulók felzárkóztatása egyes tantárgyakból, mert az iskolában nincs idő az előírt tananyag megtanítására, gyakorlásra

A tömegesen megbuktatott tanulók felkészítése a javítóvizsgára.

Az iskola nem készíti fel a tanulót az érettségi vizsgára minden igényelt tárgyból, ezért külön órán kell felkészülnie a felsőoktatási intézmény által előírt felvételi érettségi tárgyra

Középiskolai előkészítő tanfolyamok a nyolcadik évfolyamra járó tanulók részére, mert nem mindig elég az általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, illetve előnybe részesítik az előkészítős tanulót a rangsorolásnál.

Egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamok, mert a tanulók nem bíznak a középiskolai oktatás minőségében

Intenzív nyelvtanfolyamok a lemaradás kiküszöbölése vagy a nyelvi érettségi vizsga sikere érdekébe

Logopédus, (dyslexia megelőzés), gyógytorna, informatikaoktatás, stb.

Személyiségfejlesztő foglalkozások

A tanulók iskolán kívüli terhelése

Ha az iskola sok felesleges ismeretet követel meg a tanulótól, ráadásul rosszul vagy kevés óraszámban tanítja, akkor a tanuló szabad idejében kényszerül nem formális úton tanulni, hogy teljesíteni tudja az iskolai (tantárgyi) követelményeket.

A szülők elképzelései gyermekük jövőjéről is befolyásolja a gyermek tanulási igényét. A szülői ambíció oka lehet a gyermekek túlterhelésének, amikor - jelentős anyagi áldozatok árán is - biztosítani akarják számukra a sokszor indokolatlan különórákat, ezzel elveszik tőlük a szabadidejüket, az informális tanulás lehetőségét, a játszás örömét. A kis iskolás gyermekek egy része nyolc-tíz órán keresztül vesz részt valamilyen oktatásban, ami egy felnőttnek is sok lenne.

A tanulási lehetőséghez való hozzáférés legfontosabb akadályai

Az óvodáztatás a későbbi tanulási siker szempontjából leginkább rászoruló gyermekcsoportok esetében a legalacsonyabb arányú.

A későbbi sikeres tanulást lehetővé tevő alapkompetenciák fejletlensége a tanulók igen nagy hányada esetében. (Az általános iskolai oktatás hiányosságai?)

A város és a falu közötti hozzáférési egyenlőtlenség (Nagyok az iskolák közötti különbségek. A kisebb településeken a gyengébb eszköz- és a szakos pedagógusellátottság miatt éri a legsúlyosabb hátrány a tanulót).

A családok gazdasági státusa és a szülők iskolai végzettsége is összefüggésben áll a lakóhellyel, hogy a kisebb település iskolája helyett távolabbi településre utaztatják-e a gyereket a minőségi oktatás érdekében.

A különórák és az otthoni számítógép-használat nagy szerepe a nyelvi és az IKT-kompetenciák megszerzésében rontja a hátrányos helyzetű tanulók későbbi tanulási esélyeit (nincs otthon számítógépük, nincs anyagi lehetőségük a különórára járásra) .

Szűkül az általános iskolai készségfejlesztési célú szakköri tevékenység kínálata.

Az iskolarendszerű oktatásban a szülői-tanulói igények kevéssé érvényesülnek a kínálattervezés során.

A korszerű szakmákat oktató, a lakóhelytől való távolság miatt a hozzáférést korlátozó hatásokat kollégiumi férőhelyekkel és egyéb támogatásokkal ellensúlyozni képes szakképzési kínálat elégtelensége.

Ki lehet mondani, hogy a közoktatásban tanuló gyermekek nagy része tanulásban akadályozott, különösen kistelepüléseken az anyagilag rászoruló családokban élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei? Ki lehet mondani, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetű gyermek „tanulásban hátráltatott” is?

Irodalom: Schmidt Andrea (OKI KK) „A tanulók tanórán kívüli rendszeres terhei” itt található!