„Igazgatóválasztás” véleményezése

Jogszabály számos kérdésben biztosít a szülői szervezet számára kötelező érvényű jogosítványokat, melyek közül legfontosabb a véleményezési jog.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 102. § (3) bekezdése szerint a fenntartó számára kötelező a szülői szervezet véleményét kikérni a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt.

Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a szülői szervezet részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

A szülők számára nem mindegy, hogy milyen mértékű beleszólási vehetnek részt az oktatási intézmény vezetőjének „kiválasztásában”.

A továbbiakban a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő fenntartói döntéssel kapcsolatos rendelkezéseket elemezzük, és ajánlásokat fogalmazunk meg a szülői szervezetek számára, az alábbi jogszabályok figyelembevételével:

-      1993.évi LXXIX. törvény közoktatásról (Kt.),

-      1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

-      11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (MKMr.),

-      138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kormr.)

I. rész

Közoktatási intézmény vezetőjének törvényben előírt felelőssége és feladatai

A közoktatási intézmény vezetőjének felelőssége

A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.

Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

 A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatköre

 A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

 a) a nevelőtestület vezetése;

b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;

d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;

e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;

f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;

g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;

h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

II.

Vezetőválasztás a nevelési, oktatási intézményben

A nevelési-oktatási intézményekben óvoda élén óvodavezető, iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató áll

A továbbiakban igazgatóválasztás alatt óvodavezető választást, kollégiumigazgató választást is értünk.

 Értelmező rendelkezések:

 Pályáztató:

A pályázati eljárás előkészítésével összefüggő előkészítő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más fenntartó esetén a munkáltató megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.

 Pályáztató feladatai:

A pályáztató a munkáltatói jog gyakorlójának a pályázattal együtt megküldi az elkészült véleményeket, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése alapján készített nyilatkozatát, illetve tájékoztatja a munkáltatót, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési, nyilatkozattételi jogukkal.

 Megbízó, munkáltató, a pályázat elbírálása:

A közoktatási intézményben magasabb vezető beosztásnak minősül a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, oktatási bizottsága, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás.

 A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni, illetve, ha a munkáltatói jogot a képviselő-testület (közgyűlés) gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

 Pályázó:

Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele: megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat.

Másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség.

A megbízás további feltételeit az 1. számú mellékletben közöljük.

 Összeférhetetlenség

 Nem lehet pályázó, illetve vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira.

Ez nagy hiba, mert a pályázó  saját magára ad ja le szavazatát és befolyásolhatja a képviselő testületet, illetve a oktatási bizottságot, hogy rá szavazzanak.

 Véleményezők köre:

-      alkalmazotti közösség

-      nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet)

-      szakmai munkaközösség

-      szakszervezet munkahelyi szerve,

-      pedagógus szakmai szervezet (intézményen kívüli)

-      az iskolaszék,

-      az iskolai szülői szervezet (közösség),

-      az iskolai diákönkormányzat, továbbá

-      ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat (a kisebbség helyi szószólója, egyesülete),

-      szakközépiskola, szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara

  A pályázat felhívás tartalma

 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a)   a munkahely és a beosztás megjelölését,

b)   a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás - (2) bekezdésben meghatározott keretek közötti - időtartamát,

c)   a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját,

d)   a megbízás feltételeit (pl. iskolai végzettség, ha a beosztás több iskolai végzettséggel ellátható),

e)   a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket kiegészítő feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat),

f)    a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat (pl. pótlék, szolgálati lakás),

g)   a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó esetleges igényeket,

h)   a pályázat elbírálásának határidejét

A pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala

A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit

a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenően, ha a fenntartó

aa) önkormányzat, a székhelyén,

ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított tizenöt nap lehet.

A pályázati felhívást a fent meghatározottakon túl - az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

A pályázati kiírás feltételeinek való megfeleltetés megállapítása

A pályáztató a pályázatok benyújtási határidejének lejártakor – a döntés előkészítő munka keretében – átvizsgálja a beérkezett pályázatokat abból a szempontból, hogy azok a jogszabályi eljárásoknak, illetve a pályázati kiírás feltételeinek (képesítés feltételek, szakmai gyakorlat, stb.) megfelelnek-e, valamint a pályázók betartották-e az előírt formai követelményeket.

 A pályázat tartalma, a vezetési program

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményeket (a továbbiakban: vezetési program).

A pályázat szakértői

 A pályáztató a vezetési programokat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetheti. Ha a nevelési-oktatási intézmény a Kt. 121. §-ának (6) bekezdése alapján kisebbségi intézményként működik, a vezetési programot az Országos szakértői névjegyzékben szereplő kisebbségi szakértő véleményezheti.

  Előkészítő bizottság

A nevelőtestület - a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig - elnökből és két tagból álló bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ. Az előkészítő bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestület értekezletét (értekezlet helyének kijelölése, időpontjának meghatározása, meghívók szétküldése, pályázatok ismertetése stb.). Ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének a létszáma nem haladja meg a tíz főt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestület tagjai közül választott megbízott is elláthatja.

A fenntartó dönthet úgy is, hogy a pályázati felhívással egy időben hozza létre az előkészítő bizottságot, hogy

 Az előkészítő bizottság elnökének feladata

 Az elnök a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati eljárás előkészítőjétől (pályáztató) a nevelési-oktatási intézményben véleményezési joggal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.

 A pályáztató átadja az előkészítő bizottság elnökének a pályázat elbírálási rendet (szempontrendszer), amelyet a véleményezők rendelkezésére kell bocsátani.

 Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvételekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bizottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véleményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek.

 A pályáztató a vélemények kialakításához - a pályázatok átvételétől számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani.

A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.

III. rész

A véleményezők közösségének jogosítványai és feladatai

Törvény értelmében a vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

 Véleményezési határidő

A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).

 Figyelem!

A véleményező a véleményezési határidőn belül élhet jogával, a vélemény elmulasztása jogvesztő

 Nyilvános adat

A pályázattal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

 Alkalmazotti közösség értekezlete

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a közoktatási törvény 102. §-ának (3) bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség) gyakorolja.

Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét

Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van.

Az alkalmazotti közösség értekezletre meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit.

A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.

 Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék) és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.

 Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.

 Nevelőtestület (szakalkalmazotti) értekezlet

-     A nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni.

-     A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; a véleményezési határidőn belül.

-     A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a megkötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. (A pályázó nem vehet részt a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.)

-     A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.

-     A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit.

-     A pályázó nem vehet részt a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.

-     A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is.

-     A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén - a döntéshozatalt megelőzően - ismertetni kell.

Szakmai munkaközösség

A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösség(ek) részére is, amely írásban véleményezi(k) a vezetési programot.

Szakszervezet munkahelyi szerve

A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület mellett a vezetési programról véleményt nyilvánítson a szakszervezet munkahelyi szerve (ha egyáltalán van ilyen).

Pedagógus szakmai szervezet

Ha igényli, az intézményen kívüli pedagógus szakmai szervezet is véleményt nyilváníthat a szakmai programról.

A pedagógus szakmai szervezet a pályázati határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, ha élni kíván véleményezési jogával.

E bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályával és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a közoktatási intézmény fenntartójánál - legkésőbb a pályázat benyújtására meghatározott határidő utolsó napja előtt - bejelentkezett.

Más véleményezők

-     Ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat (a kisebbség helyi szószólója, egyesülete).

-     Szakközépiskola, szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara

Figyelem!

A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, illetőleg véleményüket közös okiratba foglalhatják.

IV. rész

Az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a szülői szervezet (közösség), az iskolai diákönkormányzat véleménye

 Vezetői program

Jogszabály értelmében az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról. (A továbbiakban szülői szervezeten az összes véleményezőt értjük)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a pályázó személyéről kell nyilatkozni ezeknek a szervezeteknek, hanem a vezetői programról!

 Véleménynyilvánítási jog

A véleményezési jogot sokszor összekeverik a véleménynyilvánítási joggal, pedig a kettő között nagy a különbség. Amíg a véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a szülő vagy a szülői szervezet szabadon előadhatja az álláspontját egy kérdést illetően, addig a véleményezési jog azt jelenti, hogy bizonyos döntések meghozatala során kötelező beszerezni a véleményezésre jogosultálláspontját, véleményét.

A véleménynyilvánítás egyik módja a szavazás. A szülői közösségek maguk döntik el, hogy milyen szavazati arányokat vesznek figyelembe, és a hitelesség érdekében ezt a saját szervezeti és működési szabályza­tukban rögzítik.  A határozatképesség megállapításának szabályát is le kell szögezni az SZMSZ-ben. A szülői szervezet ülése például akkor határozatképes, ha a véleményalkotás mód­jának meghatározására jogosult, részvételi joggal rendelkező választmányi tagok többsége (50%-a + 1 fő) jelen van. A véleményezési mechanizmus akkor demokratikus, ha a kisebbségi vé­lemények is hangot kapnak. Ha ez nem következik be, akkor az ellenvélemé­nyen lévők előbb-utóbb el sem mennek az ülésekre.

 A véleményezés írott és íratlan szabályai

A véleményezési jog valójában a döntéshozónak jelent kötelezettséget - és egyben ez az alapvető különbség a véleménynyilvánítási joghoz képest – a tekintetben, hogy a döntéshozó köteles megkérdezni az adott kérdésben a véleményezési jog gyakorlójának álláspontját az adott kérdésről.

Tehát a fenntartó (mint a döntési jog birtokosa) köteles megkérdezni az iskolai (kollégiumi szülői szervezet, a diákönkormányzat és az óvodaszék, iskolaszék (mint a véleményezési jog birtokosának) véleményét a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt.

A véleményének megismerését követően a fenntartó önállóan dönt, azaz a véleményezési jog birtokosának álláspontját csak megkérdezni köteles, és mérlegelheti, hogy elfogadja, vagy figyelmen kívül hagyja minden jogkövetkezmény nélkül.

Ugyanakkor a vélemények kötelező begyűjtéséből a fenntartó fontos szakmai információkhoz juthat, amelyet felhasználhat annak érdekében, hogy megelőzze, vagy kijavítsa az intézkedése során esetlegesen elkövetett hibákat 

A döntéshozó érdeke az is, hogy tudomást szerezzen a véleményezők igényeiről, hozzáállásától a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, ezáltal tisztában lesz az erőviszonyokkal, és törekedhet konszenzusos megállapodásra.

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Lásd a semmiségről szóló fejezetet.

Ha a véleményezésre jogosult nem kívánja álláspontját nyilvánosságra hozni, mert pl. tart a megtorlástól, vagy nem akarja kiadni elképzeléseit, akkor megteheti, hogy nem él véleményezési jogával.

 Figyelem!

A véleményezési jog gyakorlásához meg­felelő információra (írásos anyagok, dokumentumok, értekezletek) és megfelelő időre (minimum 15-30 napra) van szükség, hogy az érdekeltek méltó módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra.

V. rész

A szülői szervezet (közösség) véleményalkotása

 A véleményezési eljárás menete intézmény vezetői megbízás esetén

-      A fentebb tárgyalt előkészítő bizottság elnöke vagy a pályáztató a véleménynyilvánítás előtt legalább 30 nappal átadja a szülői szervezet képviselőjének a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.

-      Az előkészítő bizottság elnöke a szülői szervezet rendelkezésére bocsátja azt a szempontrendszert is, amelynek alapján a fenntartó elbírálta a pályázatókat (pályázat elbírálási rend)

-      A szülői szervezet nem a pályázó személyéről nyilvánít támogató véleményt, hanem a pályázók által beadott vezetői programról.

-      A vezetői programokat a szülői szervezet az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetheti, amelynek költségeit az oktatási intézmény költségvetésében kell tervezni.

-      A szülői szervezet értekezletet hív össze, amelyre meg lehet hívni azokat a jelölteket, akik pályázatot nyújtottak be, hogy a pályázatukkal kapcsolatos szülői állásfoglalás előtt ismertessék elképzeléseiket, terveiket az iskola vezetéséről.

 A szülői szervezet értekezlete, álláspontjának kialakítása

-      A szülői szervezet elnöke felkéri az osztályszintű szülői szervezetek vezetőit (választmányi tagokat), hogy tájékoztassák az osztályok szülői közösségeit az intézményvezetői megbízásról vagy a megbízás visszavonásáról, és kérjék ki a szülők véleményét a vezetői programról, programokról.

-      Az osztályszintű értekezletek megtartása után az intézményi szülői szervezet elnöke összehívja az osztályok képviselőiből álló választmányt, a „szülői szervezet értekezletét”. 

-      A választmányi ülés tagjai megvitatják a vezetői programot (programokat), a vezetői megbízásával kapcsolatos eljárás törvényességét, meghallgatják a meghívott pályázókat.

-      A szülői szervezet értekezlete az írásos szakértői vélemény és az osztályközösségek véleményének figyelembe vételével állást foglal a vezetői programokról.

-      A szülői szervezet szabályos körülmények között hozott álláspontját (szavazási arány, határozatképesség, jegyzőkönyv) írásba foglalják, és megküldik az előkészítő bizottság elnökének. 

-      A szülői szervezet a helyben szokásos módón nyilvánosságra hozza álláspontját a vezetői programról, hogy minden szülő tudomást szerezzen róla.

 Figyelem!

Nem felel meg a demokratikus szabályoknak, ha

-     a szülői szervezet elnöke a szülőkkel történő egyeztetés nélkül aláírja az elnökség vagy a saját „mélyen egyetértő” véleményét, és azt adja át az előkészítő bizottságnak (kollaborálnak);

-     a szülői szervezet nem fejti ki véleményét a vezetői program(ok)ról, indoklás nélkül csak néhány mondatban támogatja, vagy utasítja  el a pályázatot;

-     egyáltalán nem kérik ki a szülők véleményét;

-     nem véleményezik a vezetői programot és erről nincs megfelelő határozat.

Ha a szülői szervezet nem kéri ki az összes szülő véleményét, akkor csak egy szűk kör érdekeit szolgálja.

VI. rész

Jogorvoslati lehetőség törvénysértő pályázati eljárás esetén

 Törvénysértő intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén a jegyzőhöz kell benyújtani törvényességi észrevételt

Ha a jegyző nem intézkedik a törvénysértés ügyében, akkor a területileg illetékes Államháztartási Hivatal (közigazgatási hivatal) vezetőjéhez kell fordulni beadvánnyal.

Ha a hivatal eljárása nem kielégítő, akkor a bírósághoz lehet fordulni.

 Mikor lehet jogorvoslattal élni?

Megszegik vezetői az eljárással kapcsolatos eljárási szabályokat, pl.:

-      Nem tartják be az előírt határidőket.

-      Nem biztosítják a véleményalkotáshoz szükséges dokumentumokat (pályázatok, önkormányzati előterjesztések, szempontrendszer, jegyzőkönyvek, stb.)

-      Nem kérik ki a szülői szervezet és más arra jogosult véleményét (semmisség)

 Semmisség

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

 A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.