Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja

A 9. évfolyamon kezdődő új típusú „előrehozott” szakképzés 2010-2011. tanév

A közoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Kt.) hatályos rendelkezései szerint a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődhet, szakiskolában a 10. évfolyam, szakközépiskolában a 12-13. évfolyam után. A Kt. módosítása ezt a szabályozást feloldja, új megoldásként lehetővé teszi, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskola elvégzése után bekapcsolódjanak a szakképzésbe.

A törvény értelmében a szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A teljes képzési idő legalább egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épül. [Kt. 27. § (4) bekezdés]

Az előrehozott szakképzés a Nemzeti alaptantervben (Nat) a közoktatás céljaként megfogalmazottakat a tanulókhoz alkalmazkodó módszerekkel éri el. A Nat a helyes követelményeinek központi programokba (tantervekbe) történő beépítésével és ez alapján készülő iskolai szakmai programmal az új képzési forma teljes körben eleget tesz annak az elvárásnak, hogy a szakmájukhoz kötődő módon fejlődjön a tanulók általános műveltsége.

A szakiskolán múlik, hogy szakmai programját hogyan alakítja ki: az ajánlásként kiadott előrehozott szakiskolai képzés kerettanterve alapján a közismereti tantárgyakat órarend szerint oktatja, vagy a központi program alapján az általános műveltséghez szükséges ismereteket beépíti a szakmai programjába.

A törvény szerint a tanuló kötelező tanórai foglalkozása a 9. évfolyamon kezdődő szakképzésben napi hét tanítási óránál nem lehet több. Az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésben fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni.

Az előrehozott szakképzés lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek. Ha az általános iskolát sikeresen befejező tanuló nem év vesztes, akkor 14 éves korában beiratkozhat a szakiskola 9. szakképzési évfolyamára, és 17 éves korára szakképesítéshez juthat, szemben az eddigi gyakorlattal, amely szerint 4-5 évet kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek.

További előny lehet, hogy tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki államilag elismert szakképesítést szerzett. Az írásbeli kérelmet a tanuló és a szülő közösen nyújthatja be az iskola igazgatójának, akinek azt tudomásul kell vennie. Ugyanakkor a tanuló ezután is folytathatja tanulmányait, érettségit vagy ráépülő szakképesítést szerezhet. A ráépülő szakképesítések tanulása az iskolai rendszerű szakképzésben nem számít második szakképesítésnek, ezért oktatása ingyenes.

Minden 8. évfolyamra járó tanuló köteles jelentkezni valamelyik középfokú iskolába, jogszabályban előírt általános felvételi eljárás keretében.

A szakiskola 9. szakképzési évfolyamára a felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszonyban lévők az általános iskolán keresztül nyújtják be a választott szakiskolába. A felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni.

A középfokú iskola a tanulmányi területek belső kódját és az adott terület fő jellemzőit az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a minisztérium honlapján szeptember 30-áig közzétett közleményben foglaltak szerint állapítja meg, és jegyzék formájában megküldik minden általános iskolának.

A hivatalos jegyzékből az általános iskolai tanulók pontosan megállapíthatják, hogy az országban hol indítanak előrehozott szakképzési évfolyamot, és milyen szakképesítések tanulására lehet jelentkezni a középfokú iskolai felvételi eljárásban.

A Felvételi tájékoztató tartalmazza azokat a szakképesítéseket, amelyek közül a tanuló választhat, továbbá, ha a jogszabályban előírja, az egészségügyi- a pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit.

Ha a tanuló az előrehozott szakképzésben akar továbbtanulni, akkor érdemes a választott szakiskola Felvételi Tájékoztatójából tájékozódni az iskolai felvételi eljárás rendjéről, a jelentkezők rangsorolásának módjáról.

A szakiskola a Felvételi Tájékoztatóját minden év október 31-éig köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a közoktatás információs rendszerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között elhelyezni.

Az Oktatási Hivatal a közoktatás információs rendszerében történő nyilvánosságra hozatal tényét ellenőrzi.

Azok a tanulók, akiket az általános felvételi eljárásban nem vettek fel a szakiskola 9. szakképzési évfolyamára, részt vehetnek a rendkívüli felvételi eljárásban. Ha a szakiskola 9. szakképzési évfolyamára nem jelentkeztek elegen, az adott iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. Több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának kell döntenie. Ha a tanuló kiskorú, akkor a felvételi kérelmet a szülő és a jelentkező is aláírja. A nagykorú, 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy jelentkezési lapját csak a jelentkező írja alá.

A szabad iskolaválasztás értelmében a felvételről szóló értesítés csak a felvételt hirdető iskolára kötelező érvényű, a jelentkező tanuló megváltozathatja véleményét, és a rendkívüli felvételi eljárásban bármelyik szakiskolába jelentkezhet.

A jogszabály értelmében a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Ha a szakiskolába, szakközépiskolába, gimnáziumba járó tanuló nem az általános műveltséget megalapozó oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni az adott iskolában, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét a 9. szakképzési évfolyamra.

Tehát, ha a szakiskolába vagy középiskolába járó tanuló úgy dönt, hogy az előrehozott szakiskolai képzésben kíván részt venni, akkor kérheti átvételét a szakiskola 9. szakképzési évfolyamára, ha van elég férőhely az adott évfolyamon. Ha a tanuló kiskorú, akkor az átvételi kérelmet a szülőnek és a jelentkezőnek kell alá írni. A nagykorú, 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy jelentkezési lapját csak a jelentkező írja alá.

A 9. szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az iskolai előképzettséget (8. évfolyam sikeres befejezése), a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.

Kijelölt, kötelező felvételt biztosító szakiskola

Azoknak a tanköteles tanulóknak a számára, akiket nem vettek fel valamelyik középfokú iskolába, a kijelölt, kötelező felvételt biztosító szakiskola köteles megszervezni a 9. évfolyamon kezdődő előrehozott szakképzést, hogy az általános iskola befejezését követően közvetlenül léphessenek be a szakképzésbe.

Különösen fontosnak tartjuk az általános iskolák 7-8. évfolyamára járó tanulók szüleinek tájékoztatását a korai életkorban kezdhető szakmatanulás lehetőségéről. Az iskolafenntartók és pedagógusok érdeke is, hogy tájékoztassák a tanulókat, az előrehozott szakképzésről, a szakiskolai tanulók számára biztosított tanulmányi ösztöndíjról és más juttatásokról. Az általános iskola érdeke is, hogy a szülők rövidebb távra tudják tervezni gyermekük jövőjét, a szakmatanulást választó tanulók előtt pedig olyan közérzetjavító pályakép alakuljon ki, amely inkább megfelel elképzelésüknek, oldva az iskolai feszültséget.

A középiskolai felvételi eljárásban 139 szakiskola hirdette meg a Felvételi Központ által működtetett informatikai rendszerben, hogy előre hozott szakképesítést kíván indítani. 8212 férőhelyre 3080 jelentkező felvételi kérelmét fogadták el. Sajnálatos, hogy talán információ hiányában a szülők és a tanulók nem vették igénybe ezt az új lehetőséget a több min 5000 férőhely üresen maradt. Remélhető, hogy az augusztus 31-ig tartó rendkívüli felvételi eljárásban azok a szülők, akiknek gyermekét az általános felvételi eljárásban sehová sem vették fel (több mint 5000 fő) rájönnek arra, hogy beadhatják jelentkezésüket az előrehozott szakképzést indító szakiskolákba.

Előfordult, hogy a szakiskola azért nem tud az előrehozott 9. szakképzési évfolyamra beiskolázni, mert kötik a törvényben meghatározott magas tanulói létszámhatárok (átlag létszám: 28 fő, maximális létszám: 35 fő, minimum létszám: 21 fő.

Központi intézkedésre van szükség, hogy 9. szakképzési évfolyamon 21 fő alatt is lehessen szakképző osztályt indítani az új képzési formában.