A kiemelten veszélyeztetett iskolákban megkezdi működését az iskolarendőrség – jelentette be a belügyminiszter Budapesten. Pintér Sándor a most alakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelőmunkában.
Azt gondoltuk, hogy ez az ügy lekerült a napirendről.
Kérdéseink:
Konkrétan mi indokolja az iskolarendőrség intézményének bevezetését?
Miben nyilvánul meg az iskolai veszélyeztetettség?
Milyen szempontok alapján választják ki a kiemelten veszélyeztetett iskolákat?
Milyen vétséget lehet elkövetni az iskolában, amit az iskolai fegyelmezési eszközökkel már nem lehet megoldani?
Melyek lehetnek azok a tanulói vétségek, amelyek felderítéséhez nyomozókra van szükség?
Hány fős lesz az iskolarendőrség?
Mi lesz a nevelőtestületbe delegált iskolanyomozók feladata?
A köznevelési jogszabályok ismeretében nem tudjuk elképzelni, hogy mik azok a vétségek, amelyeket a gyermekek testi, lelki épségéért felelős jól felkészült pedagógusok nem tudnak megfelelően kezelni az iskolában.
Ha a tanuló büntettet követ el az iskola területén, az valóban rendőrségi ügy, és a törvény szigorával kell fellépni ellene. De óriási presztízsveszteség az iskolavezetésnek, és a nevelőtestületnek, ha bebizonyosodik, hogy nincsenek olyan szakmai (pedagógiai) eszközök birtokában, amellyel meg tudják fegyelmezni a renitens tanulókat, ezért veszélyeztetett iskolának minősítik munkahelyüket.
Folyamatos hisztériakeltés vagy ténykérdés az iskolai agresszió?
Abban az évben, amelyben gyermekük az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét (ötévesek) köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.
Figyelem!
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét hároméves korától bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos (nem kell szeptemberig várni).
Körzeti óvoda
Az óvoda köteles felvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (ebben az évben betölti ötödik életévét), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található, vagy ahol szülője dolgozik. Ez a kötelező felvételt biztosító óvoda. Sorsolni nem lehet!
Ha az önkormányzat által közzé tett körzeti óvoda nem veszi fel az ötéves gyermeket, akkor a Kormányhivatalhoz kell fordulni jogorvoslati kérelemmel, ha az óvoda a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Felmérések szerint az adott évben ötödik életévét betöltött gyermekek egy része nem iratkozik be óvodába vagy férőhely hiányában egyáltalán nem veszik fel őket!
Ingyenesség
A települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben az óvodai foglalkozás térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat. A szülőktől az étkezési díjon kívül semmilyen anyagi hozzájárulás nem kérhető.
Az óvodába járó gyermekek államilag finanszírozott, ingyenes balesetbiztosításban részesülnek.
Ha a kormányhivatal úgy oldja meg az első évfolyamra beiratkozó gyermekek túljelentkezését, hogy kibővíti a körzethatárokat, akkor aránytalan teher hárul azokra, akik jóval távolabb laknak a körzeti iskolától, mint „szerencsésebb’ osztálytársaik.
Nekik gyalogolni vagy utazni kell (oda-vissza), jóval korábban kell kelni, mint a közelebb lakó tanulóknak.
Az iskola és óvoda bezárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyre nagyobb távolság miatt a kisgyermekeket el kell kísérni az iskolába (óvodába), ami a dolgozó szülőknek munkába menet előtt és után jelentős időkiesést jelent. Két-három kis gyermeket nevelő szülőknek cipelni kell magukkal a kisebbeket, vagy kísérő személyt kell fogadniuk (jelentős összegért), ha biztonságba akarják tudni iskolába járó gyermeket.
Javasoljuk, a körzethatárokfelülvizsgálatát és abban az esetben, ha az iskola, óvoda egy kilométernél távolabb van a gyermek lakóhelyétől, akkor ki kell fizetni a szülő, illetve a kísérő és a gyermek utazási költségét (benzinköltség utazási bérlet, diákigazolvány fénykép ára, a kísérő személy díjazása). Ha másik településen van a körzeti iskola, akkor javasoljuk, hogy a dolgozó szülők a minimálbérnek megfelelő órabért is kapjanak. (kb.700 Ft/óra).
Figyelem!
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 76. §(7) bekezdése szerint:
„A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.”
Többségében az állami intézményfenntartó központ (KLIKK)!
A sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezése még nagyobb tortúrával jár!
Magyarországon – törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik,ezért a szülők kötelessége hogy „iskolaérett” gyermeküket beírassák a kötelező felvételt biztosító körzeti iskola vagy - a szabad iskolaválasztás jogán - az általuk választott általános iskola első évfolyamára.
Figyelem!
Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető!
A tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni iskolába. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni (plakát, iskola honlapja, stb.).
A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre (a tankötelezettség kezdete). A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.
A szülő ugyan nincs nevesített jogviszonyban az iskolával, de a törvényben meghatározott egyéni és kollektív szülői jogokat a beíratás napjától szintén gyakorolhatja.
Figyelem!
Sikeres beiratkozással a szülő, illetve a tanuló elfogadja az iskola írott és íratlan szabályait, a pedagógiai programlájt, a tanterveket, és az összes iskolai dokumentumot, pl. a házirendet az iskola SZMSZ-ét, az értékelési és minősítési szabályzatot, stb.
Kötelező felvételt biztosító körzeti iskola
Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Ezt a rendelkezést a tagintézményként működő iskolák tekintetében is alkalmazni kell.
A körzetesítés lényege, hogy minden szülő és minden tanuló tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét.
Ha a körzeti iskola igazgatója elutasítja a jogos felvételt, akkor azonnal forduljanak az iskolát fenntartó tankerületi igazgatósághoz jogorvoslati kérelemmel.
Figyelem!Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.
Ez ugyan ellentétes a törvény rendelkezéseivel, amely szerint a tanuló joga, hogy megválassza az őt tanító pedagógust, de ezt még soha nem tartották be. (Nem is lehet.) Hiába ígéri meg az óvodában gyermekeket toborzó iskola, hogy egy jó hírű, szerethető tanító néni fogja tanítani őket, ha az igazgató másképpen dönt a tanulók osztályba sorolásáról.
Ideiglenes bejelentkezés (tartózkodási hely)
Szülői bejelentések sokasága jelzi, hogy nem tudják felvenni a kormányhivatal által kijelölt kötelező felvételt biztosító iskolákba azoknak a tanulóknak egy részét, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola körzetében van. Csak a beiratkozáskor derül ki, hogy több a „körzetis gyermek”, mint az iskolai férőhelyek száma.
Sok szülő, annak érdekében, hogy gyermeke egy adott (szerinte jobb) iskola körzetébe kerüljön, bejelenti gyermekét valamelyik ismerőséhez, rokonához. Ez szabálytalan. A tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a kötelező felvételi kötelezettségét, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X településen (kerületben) laknak és a tanuló átjelentkezik Y városba (kerületbe) a nagyszülőkhöz, a kötelező felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba (másik kerületbe. Ezt az eljárást a jegyzőnek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülő. Ha nagyon ragaszkodnak egy jó iskolához, akkor a gyerekkel együtt a szülő is jelentkezzwn be állandó jelleggel a rokonokhoz vagy ismerőshöz, akkor jogilag nem támadható a manőver.
Az egyik budapesti kerületben olyan sokan jelentkeztek be az agglomerációból a rokonokhoz vagy ismerősökhöz, hogy a kerületben nem maradt üres férőhely az évek óta ott lakó helyi gyermekek számára. Ilyen esetben érintett az iskola nem tehetett mást, mint válogat a jelentkezők között. De hogyan, ha az általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető!
Szülők jelzik, hogy ez az áldatlan helyzet melegágya a protekciónak és a korrupciónak.
Milyen elvek szerint válaszhat az iskola, ha több a körzetis gyermek mint a férőhely? A válasz itt található!
Szabad iskolaválasztás
A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal által kijelölt körzeti iskolába!
Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.
Körzeten kívüliek túljelentkezése esetén a további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. Az iskola előírhatja, hogy a szabad férőhelyeket kisorsolja a jelentkezők között.
A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni.
.
Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető a körzeten kívüli gyermekek esetén sem!
Mit kell még tudni a gyermeküket állami fenntartású iskola első évfolyamára beírató szülőknek?
Iskolaérett vagy „nem iskolaérett” a gyermek
Évtizedes probléma a szülők és az óvodák között folyó vita, hogy iskolába menjen a gyermek 6 éves korában vagy maradjon az óvodában? Megkapja-e a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt vagy nem?
Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.
A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
Ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető által kiadott szakvéleménnyel, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz (nevelési tanácsadóhoz) vagy szakértői bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A szakvélemény tartalmáról itt találhatnak információt!
Ha a szülő nem ért egyet a szakértői bizottság véleményével, akkor Bírósághoz fordulhat.
A tankötelezettség teljesítésének megkezdése (beiratkozási életkor)
A nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (2) bekezdés hatályos rendelkezése szerint:
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”
Értelmezésünk szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha a szakértői bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.
Beiratkozás öt éves korban
Törvény értelmében, „ha gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”
Figyelem!
Ha gyermek 6 évesen iskolaérett és nem „beteg”, akkor jobb, ha szülő elkerüli, hogy gyermeke év vesztés legyen, mert általános iskolába csak 16 éves koráig járhat a tanuló, és elég egy-két évfolyamismétlés (bukás, betegség vagy más ok miatt), és a túlkoros gyermek nem tudja befejezni az általános iskolát!
A tankötelezettség kezdetének (iskolakezdési életkor) nem hivatalos értelmezése:
1. Ha a gyermek 2013. augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét, és az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság iskolaéretté nyilvánítja, tankötelessé válik, meg kell kezdenie tanulmányait 2013. szeptember 1-én.
2. Ha a gyermek 2013. augusztus 31. után tölti be a 6. életévét és az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság iskolaéretté nyilvánítja, tankötelessé válik, megkezdheti tanulmányait 2013. szeptember 1-én.
3. Ha a gyermek 2013. augusztus 31. után tölti be a 6. életévét, a szakértői bizottság javaslata alapján még egy nevelési évig járhat óvodába. Ebben az esetben 2014. szeptember 1-én kell megkezdenie tankötelezettségének teljesítését az általános iskola első évfolyamán.
A kiemelten veszélyeztetett iskolákban megkezdi működését az iskolarendőrség – jelentette be a belügyminiszter Budapesten. Pintér Sándor a most alakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelőmunkában.
Azt gondoltuk, hogy ez az ügy lekerült a napirendről.
Kérdéseink:
Konkrétan mi indokolja az iskolarendőrség intézményének bevezetését?
Miben nyilvánul meg az iskolai veszélyeztetettség?
Milyen szempontok alapján választják ki a kiemelten veszélyeztetett iskolákat?
Milyen vétséget lehet elkövetni az iskolában, amit az iskolai fegyelmezési eszközökkel már nem lehet megoldani?
Melyek lehetnek azok a tanulói vétségek, amelyek felderítéséhez nyomozókra van szükség?
Hány fős lesz az iskolarendőrség?
Mi lesz a nevelőtestületbe delegált iskolanyomozók feladata?
A köznevelési jogszabályok ismeretében nem tudjuk elképzelni, hogy mik azok a vétségek, amelyeket a gyermekek testi, lelki épségéért felelős jól felkészült pedagógusok nem tudnak megfelelően kezelni az iskolában.
Ha a tanuló büntettet követ el az iskola területén, az valóban rendőrségi ügy, és a törvény szigorával kell fellépni ellene. De óriási presztízsveszteség az iskolavezetésnek, és a nevelőtestületnek, ha bebizonyosodik, hogy nincsenek olyan szakmai (pedagógiai) eszközök birtokában, amellyel meg tudják fegyelmezni a renitens tanulókat, ezért veszélyeztetett iskolának minősítik munkahelyüket.
Folyamatos hisztériakeltés vagy ténykérdés az iskolai agresszió?
Az iskolai agresszió többoldalú:
Tanulók egymás ellen elkövetett agressziója
Tanuló erőszakos cselekedete a pedagógussal szemben (un. tanárverés)
Pedagógus testi, lelki, verbális erőszak a tanulókkal szemben.
Az iskolában elkövetet erőszakos cselekedetek száma nem több mint 5, 10, 20, 50 évvel ezelőtt volt! Évente 5-6 ilyen vétség kerül nyilvánosságra. Lehet, hogy az iskolák nem hozzák nyilvánosságra ezeket az ügyeket, azért nem emelkedik ez a statisztikai adat?
A tanuló fegyelmezése az iskolában (régi és új rendelkezések)
A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 28. cikk 2. pont szerint:
„Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák.”
Törvényes fegyelmező eszközök a köznevelésben:
1. Az iskolai rendszabályokat a Házirend írja elő. Ha a tanuló megszegi a házirendet, akkor fegyelmi vétséget követ el. Alapvető fegyelmező eszközök az iskolai rendszabályok megszegése esetén: a tanuló magatartásának értékelése, és a szaktanár, osztályfőnök szülőknek szóló figyelmeztető beírása az ellenőrző könyvbe (intő).
2. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából (nem tanköteles esetén).
3. Szankciók igazolatlan mulasztás esetén:
Tanköteles tanuló 50 óra igazolatlan mulasztása esetén felfüggesztik a családi pótlékot.
Megszűnik a már nem tankötelesek tanulói jogviszonya 30 óra igazolatlan mulasztás után.
4. A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti.
5. Törvény értelmében a tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Az iskolának lehetősége van arra, hogy a fegyelmezetlen tanulót akár indoklás nélkül eltávolítsa az iskolából a tizenhatodik születésnapján.
6. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. A nehezebben kezelhet túlkoros tanulók áthelyezése a Hídprogramba, lehetőség arra, hogy nem zavarják tovább a tanítási órákat.
Egy törvényesen (etikusan) működő iskolában, ahol magas hivatástudattal rendelkező pedagógusok tanítanak nincs szükség további „szankciókra” ahhoz, hogy fegyelmet tartsanak, és biztonságos körülmények között tanuljanak a gyermekek.
Javaslat az iskolarendőrség intézményének jogi szabályozására (többek között), ha a Kormány döntése elkerülhetetlen
Az iskolarendőrség bevezetését az iskolafenntartónak kell kezdeményezni.
Az iskolarendőrség intézményének bevezetéséről szóló döntés előtt az állami intézményfenntartónak be kell szerezni az iskola szülői és tanulói közösségek egyetértését és az iskolai alkalmazottak többségének támogató véleményét.
Jogszabályban kell rögzíteni azoknak a vétségeknek a listáját és a büntetési tételeket, amelyeket a köznevelési törvény nem szabályoz.
Pl.: testi, lelki és verbális erőszak, kiskorú veszélyeztetése, önbíráskodás,az emberi méltóság megsértése, zaklatás, zsarolás, kényszerítés, fenyegetés, kiközösítés, bosszú, gondatlanságból bekövetkezett balesett, lopás, rongálás,kábítószer fogyasztás, terjesztés, iskolai korrupció, protekció, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, szakképzésben a gyermekmunka és a kizsákmányolás, stb.
Az iskolai Btk. a tanulókra (gyermekekre) és az iskolai alkalmazottakra (felnőttekre) egyaránt vonatkozik.
Félelmeink a „kiemelten veszélyeztetett iskolák” társadalmi elfogadottságát illetően
A szülők nem íratják be gyermekeiket a veszélyeztetett iskolákba, messzire elkerülik ezeket a megbélyegzett intézményeket.
A tanulók nem szívesen járnak egy „kiemelten veszélyeztetet iskola” státuszt kiérdemlő intézménybe, mert egész életükre kihatással lehet az itt szerzett bizonyítvány.
Nem biztos, hogy jó ajánló levél a pedagógusoknak, ha bebizonyosodik, hogy az iskola ahol tanítanak kiemelten veszélyeztetett iskola lett.
Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)
Régebbi linkek az iskolai erőszakról és a szülői büntetésekről:
Minden 5 éves gyermeket kötelező beíratni óvodába április 20-a és május 20-a között!
Kisgyermekes szülők figyelem!
Abban az évben, amelyben gyermekük az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét (ötévesek) köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.
Figyelem!
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét hároméves korától bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos (nem kell szeptemberig várni).
Körzeti óvoda
Az óvoda köteles felvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (ebben az évben betölti ötödik életévét), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található, vagy ahol szülője dolgozik. Ez a kötelező felvételt biztosító óvoda. Sorsolni nem lehet!
Ha az önkormányzat által közzé tett körzeti óvoda nem veszi fel az ötéves gyermeket, akkor a Kormányhivatalhoz kell fordulni jogorvoslati kérelemmel, ha az óvoda a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Felmérések szerint az adott évben ötödik életévét betöltött gyermekek egy része nem iratkozik be óvodába vagy férőhely hiányában egyáltalán nem veszik fel őket!
Ingyenesség
A települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben az óvodai foglalkozás térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat. A szülőktől az étkezési díjon kívül semmilyen anyagi hozzájárulás nem kérhető.
Az óvodába járó gyermekek államilag finanszírozott, ingyenes balesetbiztosításban részesülnek.
Ki kell fizetni a szülők többletköltségét, ha kötelező felvételt biztosító iskola vagy óvoda egy kilométernél távolabb van a gyermek lakóhelyétől?
Ha a kormányhivatal úgy oldja meg az első évfolyamra beiratkozó gyermekek túljelentkezését, hogy kibővíti a körzethatárokat, akkor aránytalan teher hárul azokra, akik jóval távolabb laknak a körzeti iskolától, mint „szerencsésebb’ osztálytársaik.
Nekik gyalogolni vagy utazni kell (oda-vissza), jóval korábban kell kelni, mint a közelebb lakó tanulóknak.
Az iskola és óvoda bezárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyre nagyobb távolság miatt a kisgyermekeket el kell kísérni az iskolába (óvodába), ami a dolgozó szülőknek munkába menet előtt és után jelentős időkiesést jelent. Két-három kis gyermeket nevelő szülőknek cipelni kell magukkal a kisebbeket, vagy kísérő személyt kell fogadniuk (jelentős összegért), ha biztonságba akarják tudni iskolába járó gyermeket.
Javasoljuk, a körzethatárokfelülvizsgálatát és abban az esetben, ha az iskola, óvoda egy kilométernél távolabb van a gyermek lakóhelyétől, akkor ki kell fizetni a szülő, illetve a kísérő és a gyermek utazási költségét (benzinköltség utazási bérlet, diákigazolvány fénykép ára, a kísérő személy díjazása). Ha másik településen van a körzeti iskola, akkor javasoljuk, hogy a dolgozó szülők a minimálbérnek megfelelő órabért is kapjanak. (kb.700 Ft/óra).
Figyelem!
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 76. §(7) bekezdése szerint:
„A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.”
Többségében az állami intézményfenntartó központ (KLIKK)!
A sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezése még nagyobb tortúrával jár!
Beiratkozás az állami fenntartású iskolák első évfolyamára áprilisban. Vége az óvodáskornak, folyik a vita az iskolaérettségről
Magyarországon – törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik,ezért a szülők kötelessége hogy „iskolaérett” gyermeküket beírassák a kötelező felvételt biztosító körzeti iskola vagy - a szabad iskolaválasztás jogán - az általuk választott általános iskola első évfolyamára.
Figyelem!
Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető!
A tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni iskolába. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni (plakát, iskola honlapja, stb.).
A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre (a tankötelezettség kezdete). A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.
A szülő ugyan nincs nevesített jogviszonyban az iskolával, de a törvényben meghatározott egyéni és kollektív szülői jogokat a beíratás napjától szintén gyakorolhatja.
Figyelem!
Sikeres beiratkozással a szülő, illetve a tanuló elfogadja az iskola írott és íratlan szabályait, a pedagógiai programlájt, a tanterveket, és az összes iskolai dokumentumot, pl. a házirendet az iskola SZMSZ-ét, az értékelési és minősítési szabályzatot, stb.
Kötelező felvételt biztosító körzeti iskola
Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Ezt a rendelkezést a tagintézményként működő iskolák tekintetében is alkalmazni kell.
A körzetesítés lényege, hogy minden szülő és minden tanuló tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét.
Ha a körzeti iskola igazgatója elutasítja a jogos felvételt, akkor azonnal forduljanak az iskolát fenntartó tankerületi igazgatósághoz jogorvoslati kérelemmel.
Figyelem!Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.
Ez ugyan ellentétes a törvény rendelkezéseivel, amely szerint a tanuló joga, hogy megválassza az őt tanító pedagógust, de ezt még soha nem tartották be. (Nem is lehet.) Hiába ígéri meg az óvodában gyermekeket toborzó iskola, hogy egy jó hírű, szerethető tanító néni fogja tanítani őket, ha az igazgató másképpen dönt a tanulók osztályba sorolásáról.
Ideiglenes bejelentkezés (tartózkodási hely)
Szülői bejelentések sokasága jelzi, hogy nem tudják felvenni a kormányhivatal által kijelölt kötelező felvételt biztosító iskolákba azoknak a tanulóknak egy részét, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola körzetében van. Csak a beiratkozáskor derül ki, hogy több a „körzetis gyermek”, mint az iskolai férőhelyek száma.
Sok szülő, annak érdekében, hogy gyermeke egy adott (szerinte jobb) iskola körzetébe kerüljön, bejelenti gyermekét valamelyik ismerőséhez, rokonához. Ez szabálytalan. A tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a kötelező felvételi kötelezettségét, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X településen (kerületben) laknak és a tanuló átjelentkezik Y városba (kerületbe) a nagyszülőkhöz, a kötelező felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba (másik kerületbe. Ezt az eljárást a jegyzőnek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülő. Ha nagyon ragaszkodnak egy jó iskolához, akkor a gyerekkel együtt a szülő is jelentkezzwn be állandó jelleggel a rokonokhoz vagy ismerőshöz, akkor jogilag nem támadható a manőver.
Az egyik budapesti kerületben olyan sokan jelentkeztek be az agglomerációból a rokonokhoz vagy ismerősökhöz, hogy a kerületben nem maradt üres férőhely az évek óta ott lakó helyi gyermekek számára. Ilyen esetben érintett az iskola nem tehetett mást, mint válogat a jelentkezők között. De hogyan, ha az általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető!
Szülők jelzik, hogy ez az áldatlan helyzet melegágya a protekciónak és a korrupciónak.
Milyen elvek szerint válaszhat az iskola, ha több a körzetis gyermek mint a férőhely? A válasz itt található!
Szabad iskolaválasztás
A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal által kijelölt körzeti iskolába!
Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.
Körzeten kívüliek túljelentkezése esetén a további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. Az iskola előírhatja, hogy a szabad férőhelyeket kisorsolja a jelentkezők között.
A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni.
.
Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető a körzeten kívüli gyermekek esetén sem!
Mit kell még tudni a gyermeküket állami fenntartású iskola első évfolyamára beírató szülőknek?
Iskolaérett vagy „nem iskolaérett” a gyermek
Évtizedes probléma a szülők és az óvodák között folyó vita, hogy iskolába menjen a gyermek 6 éves korában vagy maradjon az óvodában? Megkapja-e a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt vagy nem?
Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.
A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
Ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető által kiadott szakvéleménnyel, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz (nevelési tanácsadóhoz) vagy szakértői bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A szakvélemény tartalmáról itt találhatnak információt!
Ha a szülő nem ért egyet a szakértői bizottság véleményével, akkor Bírósághoz fordulhat.
A tankötelezettség teljesítésének megkezdése (beiratkozási életkor)
A nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (2) bekezdés hatályos rendelkezése szerint:
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”
Értelmezésünk szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha a szakértői bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.
Beiratkozás öt éves korban
Törvény értelmében, „ha gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”
Figyelem!
Ha gyermek 6 évesen iskolaérett és nem „beteg”, akkor jobb, ha szülő elkerüli, hogy gyermeke év vesztés legyen, mert általános iskolába csak 16 éves koráig járhat a tanuló, és elég egy-két évfolyamismétlés (bukás, betegség vagy más ok miatt), és a túlkoros gyermek nem tudja befejezni az általános iskolát!
A tankötelezettség kezdetének (iskolakezdési életkor) nem hivatalos értelmezése:
1. Ha a gyermek 2013. augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét, és az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság iskolaéretté nyilvánítja, tankötelessé válik, meg kell kezdenie tanulmányait 2013. szeptember 1-én.
2. Ha a gyermek 2013. augusztus 31. után tölti be a 6. életévét és az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság iskolaéretté nyilvánítja, tankötelessé válik, megkezdheti tanulmányait 2013. szeptember 1-én.
3. Ha a gyermek 2013. augusztus 31. után tölti be a 6. életévét, a szakértői bizottság javaslata alapján még egy nevelési évig járhat óvodába. Ebben az esetben 2014. szeptember 1-én kell megkezdenie tankötelezettségének teljesítését az általános iskola első évfolyamán.
Az általános iskolai oktatás kötelező és ingyenes
A köznevelési törvény értelmében az állami fenntartású általános iskolákban a nevelés, oktatás ingyenes közszolgáltatás. Az iskola nem követelhet pénzt a tanulóktól az osztályokheti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozásokért.
Ingyenes többek között a tanulmányi verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok.
Ingyenes a mindennapos testnevelés, ezen belül a helyi tantervben előírt úszásoktatás, a kölyökatlétika, a karate foglalkozás, a néptánc a korcsolya, a síoktatás, vagy más sportfoglalkozás, stb.
Ingyenes a felzárkóztatás (korrepetálás), a tehetséggondozás.
Az állami fenntartású iskola nem szedhet pénzt, taneszközökre, felszerelésekre, kísérleti eszközökre, anyagokra, berendezési tárgyakra, dologi kiadásokra: pl. tankönyvre, másolópapírra, krétára tisztálkodási eszközökre, ellenőrző könyvre, függönyre, virágra, nyomtató vagy másológép festékre, stb.
Az állami fenntartású iskola nem szedhet pénzt karbantartási felújítási költségekre: kerítés vagy falfestésre, padjavításra.
Nem követelhető befizetést az iskolai alapítványba. Nem lehet megkövetelni a szülőktől osztálypénzt szedését.
Ez azt jelenti, hogy az első évfolyamra beíratott tanulók szüleitől - étkezési díjon kívül - az állami fenntartású iskola nem kérhet, és nem szedhet pénzt gyermekük neveléséért, oktatásáért.
Ha a szülők azt akarják, hogy etikusan működő állami fenntartású iskolába járjon gyermekük, akkor ne menjenek bele semmilyen iskolai pénzkövetelés teljesítésébe.
„Szabadon választató” szülő kiadások
1. Diákigazolvány kiváltása nem kötelező
Diákigazolvány egyetlen központi funkciója, hogy utazási bérlet vásárlásához be kell mutatni. Ha az első évfolyamra járó tanulónak az iskolába való eljutáshoz nem kell tömegközlekedési járművet igénybe venni, akkor felesleges utazási bérletet venni, illetve diákigazolványt kiváltani.
2. Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás
3-18 éves koráig minden gyermek államilag finanszírozott balesetbiztosításra jogosult.
Ha az iskolában (óvodában) fizetni kell valamilyen tanulói balesetbiztosításért, akkor a tanulónak két balesetbiztosítása lesz.
3. Állami fenntartású iskolákban az iskolai alapítványba való befizetés nem kötelező.
Az 1 % befizetésére sem lehet kötelezni a szülőket!
Jó lenne, ha a befizetések megtagadásáért a tanulókat nem érné hátrány, ezért javasoljuk, hogy az iskolai alapítványokba történő befizetéseket a területi tankerületi igazgatóságok kezeljék, és a befizető szülők adatait „titkosan” kezeljék.
„Új” jogszabályi előírások alkalmazása az első évfolyamokon 2013/2014. tanévben
1. Ingyenes tankönyvellátás az első évfolyamon
2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára az állam biztosítja, hogy a tanuló számára az tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
Ez azt jelenti, hogy szülőkkel semmilyen címen nem lehet megvetetni külön tankönyvet, segédkönyvet, feladatlapot és más felesleges kiadványt.
2. Mindennapos testnevelés
A 2012/2013. tanévtől kezdődően az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban az első évfolyamon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni.
A mindennapos testnevelés bevezetéséve a tanulók heti kötelező óraszáma heti öt órával megnövekedet. Az első évfolyamon 20+5= 25 óra lett a heti kötelező óraszám.
3. Erkölcstan, hit és erkölcstan tantárgy bevezetése, tantárgyválasztás
A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az iskola helyi tantervében kell meghatározni a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait.
Az erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétőlkezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.
Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló
a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá
b)melyik egyház által szervezett hit és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
Ha a tanulót felvették a szabadon választott hit és erkölcstan órára, tanítási év végéig köteles azon részt venni.
A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
A hit és vallásoktatás is ingyenes tanórai foglalkozás, hittankönyveket is ingyenesen kell adni.
Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri
Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28.
számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az
FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával
készült.
A honlap tartalma az MSZOE adatbázisának részét képezi, ezért törvényi védelem alá tartozik, de a forrás megjelölésével részleteiben szabadon felhasználható.
A megjelentetett anyagokban a vonatkozó jogszabályokon kívül minden egyéb útmutató csak a szülők segítségét szolgálja, nem kötelező jellegű.
