A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A „hátrányos helyzetű” (HH) és a „halmozottan hátrányos helyzetű” (HHH) jelölés nem címke, hanem hivatalos jogállás. Ha a gyermekre megállapítják, az óvoda és az iskola ennek alapján nyújthat neki többletsegítséget, és bizonyos programokba, ösztöndíjakba is így lehet bekerülni. Sok család azonban nem tudja, hogy ezt külön kérni kell.

Honnan jönnek a fogalmak?

Régebben a közoktatási törvény határozta meg, ki számít hátrányos helyzetűnek. 2013 szeptembere óta a fogalmakat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) tartalmazza, a köznevelési szabályok pedig erre hivatkoznak. A megállapítás ezért gyermekvédelmi eljárásban, a jegyzőnél történik, nem az iskolában.

Az alapfeltétel: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Mindkét kategóriához az kell, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre legyen jogosult. Ezt a jövedelmi helyzet alapján a jegyző állapítja meg, jellemzően egy évre. Ha ez nincs meg, hátrányos helyzetet sem lehet megállapítani.

A három körülmény

A kedvezmény mellett a következő körülményeket vizsgálják:

• Alacsony iskolai végzettség: a gyermeket nevelő szülő (két szülő esetén mindkettő) vagy a családba fogadó gyám legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezt a szülő önkéntes nyilatkozatban jelzi.
• Alacsony foglalkoztatottság: a szülő vagy a gyám aktív korúak ellátására jogosult, vagy a kérelmet megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva.
• Elégtelen lakókörnyezet: a gyermek szegregátumnak minősülő területen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban él, illetve olyan lakókörülmények között, ahol korlátozottak az egészséges fejlődés feltételei.

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos?

Hátrányos helyzetű a gyermek, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mellett a három körülmény közül egy fennáll.

Halmozottan hátrányos helyzetű, ha a kedvezmény mellett legalább kettő fennáll. A törvény halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinti a nevelésbe vett gyermeket, és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet is.

Hogyan zajlik az eljárás?

1. A szülő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemmel együtt, vagy később, külön kérheti a hátrányos helyzet megállapítását a lakóhelye szerinti települési jegyzőnél.
2. Ehhez egy nyilatkozatot kell kitölteni, amelyben a szülő megjelöli, melyik körülmény áll fenn a családnál. Az iskolai végzettségre vonatkozó nyilatkozat önkéntes: ha a szülő nem kívánja megtenni, azt a körülményt nem veszik figyelembe.
3. A jegyző határozatban állapítja meg a jogállást. A határozat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény idejére szól, ezért a kedvezmény meghosszabbításakor a hátrányos helyzetet is újra érdemes kérni.

Mire jó a határozat?

Az óvoda és az iskola csak akkor tudja figyelembe venni a gyermek helyzetét, ha tud róla. A határozat alapján a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket az óvodai felvételnél előnyben kell részesíteni, az intézmény célzott fejlesztést, felzárkóztatást szervezhet, és a gyermek olyan tehetséggondozó programokra, ösztöndíjakra is jelentkezhet, amelyek ezt feltételként szabják. Ezért érdemes a határozat másolatát az intézménynek is átadni.

Ha megváltozik a helyzet

Ha a szülő közben elhelyezkedik, költözik vagy megszűnik a kedvezményre való jogosultság, a jogállás is változhat. Ilyenkor a jegyző hivatalból is felülvizsgálhatja. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a családra melyik kategória vonatkozik, a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője vagy a családsegítő szolgálat is segít a nyomtatvány kitöltésében.