A 6 éves gyermekek iskolába történő áprilisi beiratkozásának feltétele az óvodai szakvélemény bemutatása.
Ha kevés az óvoda környezetében lakó gyermek az adott óvodában, akkor rábeszélik a szülőt, hogy még ne írassa be tanköteles korú gyermekét az iskolába, mert még nem „iskolaérett”.
Ha szülő kifogásolja, hogy iskolakezdéshez fejletlennek nyilvánítják 6 éves gyermekét, akkor jogi eszközökkel kényszerítik, hogy 7-8 éves koráig járjon óvodába.
Ha a szülő nem teljesíti az óvoda követelését, akkor az óvodafenntartó önkormányzatok, és az óvodavezetők összejátszanak az állami „pedagógiai szakszolgálatokkal” és az un. Szakértői Bizottságokon keresztül „beilleszkedési tanulási és magatartási nehézséggel” küzdőnek” nyilvánítják az egészségesen fejlődő gyermeket is, hogy még egy évig felvehessék utána az óvodai állami normatívákat.
Figyelem!
Ha a kisgyermek nem beteg, akkor spontán fejlődése lehetővé teszi, hogy 6 éves korára „iskolaéretté” váljon, akár járt óvodába, akár nem. (A fogyatékos állapotú gyermekek is járnak iskolába.)
Az un. iskolaérett gyermekek szándékos visszatartása az óvodákban, azt jelenti, hogy lassan több lesz a 7-8 éves gyermek az általános iskola első évfolyamain, mint a 6 éves korú.
Ugyanakkor sok szülő is szeretné visszatartani gyermekét az óvodában, ha úgy érzi, hogy ott jobb helyen lenne még egy évig, ezért”- élve kezdeményezési jogukkal - szakértői bizottsági vizsgálatra viszik őket, ahol könnyen elérhetik, hogy „beilleszkedési tanulási és magatartási nehézséggel küzdőnek” minősítsék, ami később egy súlyos, lemoshatatlan „bélyeg” lesz számukra. Lásd lentebb.
Magyarországon nincs kötelező „iskolaérettségi” vizsgálat, de van óvodai szakvélemény
Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány, amelyen az óvoda –saját szakmai véleménye szerint - három pont közül választhat, aláhúzással:
„Javasoljuk a gyermek:
a) felvételét az iskola első évfolyamára
b) további óvodai nevelését
c) szakértői bizottsági vizsgálatát”
Az óvodai szakvéleményt (javaslatot) a szülőknek alá kell írni és egy példányát át kell adni a számukra. Javasoljuk, hogy írják alá és vegyék át az óvodai szakvéleményt, akkor is, ha nem értenek egyet vele.
(Sok óvoda megkéri szülőktől a nyomtatvány árát, de ne fizessenek érte.)
Mit tegyen a szülő, ha nem ért egyet az óvodai szakvéleménnyel (javaslattal)
Ha a szülő nem ért egyet azzal az óvodai „javaslattal”, hogy 6 éves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, akkor kérni kell, hogy fejlettségi szintjét szakértői bizottság vizsgálja meg. Természetesen a gyermek fejlődését nyomon követő óvodai dokumentáció alapján! Lásd lentebb.
Ha a szülő nem ért egyet azzal az óvodai „javaslattal”, hogy 6 éves gyermeke már elég fejlett és beiratkozhat a kijelölt vagy választott iskolába, akkor kérje, hogy gyermeke fejlettségi szintjét szakértői bizottság vizsgálja meg. Természetesen a gyermek fejlődését nyomon követő óvodai dokumentáció alapján! Lásd lentebb.
Ha a szülő nem ért egyet, azzal, hogy gyermeke szakértői vizsgálatra szorul, akkor is el kell vinni gyermekét, ha az óvoda hivatalosan felszólítja. Ha megtagadja a vizsgálatot a köznevelési feladatot ellátó hatóság (kormányhivatal) kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.
Fontos tudni!
Az óvodai szakvélemény csak egy javaslat. Az általános iskola dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az óvoda „javaslatát” és a Szakértői Bizottság véleményét és saját belátása (mérlegelése) szerint dönt a gyermek felvételéről.
Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy az óvoda vagy a Szakértői Bizottság véleményét az iskolának kötelező figyelembe venni! Az iskola igazható mérlegelési joga, hogy felveszi a gyermeket vagy sem.
Egy év múlva úgyis kiteszik az óvodából, akár mit mond az óvoda vagy a szakértői bizottság!
Figyelem!
Hogyan bizonyítja az óvoda azt a szakmai álláspontját, hogy a gyermek felvehető az iskola első évfolyamára? Hasára üt, vagy dokumentumokkal igazolja, hogy a gyermek hat éves korára elérte vagy el fogja érni az iskolakezdéshez szükséges fejletséget?
Hogyan bizonyítja az óvoda azt a szakmai álláspontját, hogy a gyermek további óvodai nevelésre szorul, mert szeptember 1-ig nem fogja elérni iskolakezdéshez szükséges fejletséget?
Hogyan bizonyítja az óvoda azt az álláspontját, hogy a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatára szorul?
Az óvodába járó gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció
Álláspontunk szerint egyértelmű, hogy az óvodába járó „gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció” az egyetlen olyan dokumentum, amellyel bizonyítható az óvodai szakvéleményben aláhúzott három pontos állásfoglalás valamelyike.
A 20/2012. EMMI rendelet 93/A. § (1) bekezdése szerint:
„A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.”
A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza”
„a) a gyermek anamnézisét,
b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,
e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.”
Figyelem!
A szülő joga, hogy megismerje a gyermekéről írásban rögzített fejlődési adatokat és egyéb megfigyeléseket. A szülő joga, hogy megismerje gyermeke „fejlődését elősegítő megállapításokat”, „intézkedéseket” és az „elért eredményeket”.
Ha az óvoda a szülő tudta nélkül vezetik a gyermeke fejlődését nyomon követő dokumentációt, akkor személyiségi jogokat sértő súlyos szabálysértést követ el!
Mi még nem találkoztunk olyan szülővel, akit tájékoztattak volna óvodás gyermeke fejlődéséről, ezért a szülők egyáltalán nem tudják, hogy milyen „káderlapot” vezetnek gyermekéről.
Jogorvoslati lehetőség a Szakértői Bizottságok véleményével szemben
Ha a szülő nem ért egyet a Szakértői Bizottság véleményével, akkor kérje a tájékoztató vélemény felülvizsgálatát a járási kormányhivatal vezetőjénél. A Szakértői Bizottság véleménye nem határozat, csak egy megfellebbezhető vélemény!
Ha a szülő nem ért egyet a „járási kormányhivatal” által elrendelt szakértői vizsgálat eredményével, akkor a szülő a „megyei kormányhivatal” vezetőjéhez fordulhat jogorvoslati kérelemmel.
A „megyei kormányhivatal” egy újabb szakértői vizsgálatot rendel el, és ha a szülő nem ért egyet a vizsgálat eredményével, akkor egy újabb felülvizsgálati kérelmet kell beadni a „megyei kormányhivatalhoz”.
A jogorvoslati eljárás keretében a következő lépés, hogy a „megyei kormányhivatal” az „országos pedagógiai szakszolgálathoz” küldheti a gyermeket vizsgálatra.
Az „országos pedagógiai szakszolgálat” véleménye alapján a „megyei kormányhivatal” határozatban dönt a gyermek fejletségéről, amelyet a „bíróság” előtt lehet megtámadni.
Figyelem!
Tehát többlépcsős jogorvoslati lehetőség végén születhet meg a „megyei önkormányzat” határozata, hogy a 6 életévét betöltő a gyermek beiratkozgat az általános iskola 1. évfolyamára vagy a még egy évig óvodában kell maradnia.
Hogyan mondhatja ki az óvoda vagy egy valamilyen szakértői bizottság most márciusban, hogy egy kisgyermek személyisége megáll a fejlődésben és 6 hónap múlva (szeptember 1-én) is iskola éretlen lesz. Jövőbe lát?
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő óvodás gyermek
[BTM betűszóval (újabban BTMN) alázzák meg az óvodáskorú gyermekeket]
Mivel kötelező iskolaérettségi vizsgálat nincs Magyarországon, ezért az óvodák által kierőszakolt szakértői vélemények többsége komplex módon „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek” minősíti az „iskolaérettségi vizsgálatra” küldött kisgyermekeket.
A szakértői bizottságok valamilyen szakmai meggyőződésből márciusban tömegesen „gyártják” a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 6 éves gyermekeket!
A gyermekek beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarának megállapításáról szóló eljárás lényege, hogy szülői egyetértés esetén gyermeke automatikusan beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küszködő státusba kerül.
Ha szülő nem ért egyet hogy gyermekét beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőnek minősítsék, akkor 15 napon belül fellebbezze meg a szakértői véleményt! Biztosan megnyeri a jogorvoslatot.
Figyelem! Súlyos szabálytalanság.
Ha valamilyen hivatalos szerv, intézmény vagy személy, írásban vagy szóban BTM betűszóval fejezi ki a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” vagy SNI betűszóval a sajátos nevelési igényű gyermekek állapotát, akkor személyiségi jogokat sért, ami gyermek és ifjúság elleni bűncselekménynek számít.
Felhívjuk a szülők figyelmét, ne engedjék, hogy gyermeküket megalázó módon BTM-esnek vagy SNI-snek nevezzék a különböző a szakértői bizottságok által kiállított véleményező dokumentumokban! (Akár sérelemdíjat is lehet kérni érte.)
Beilleszkedési zavar vagy tanulási zavar vagy magatartási zavar?
Nincs olyan óvodás gyermek, aki komplex módon egyszerre küzd beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral.
Ezt csak a pedagógiai szakszolgáltatók által működtetett Szakértői Bizottságok pszichológus és gyógypedagógus tagjai agyalhatták ki.
Az lehetséges, hogy az óvodás képességei nem mutatnak egyenletes fejlődést (pl. kissé ügyetlen a mozgása, rajzai színvonala elmarad a kortársaktól, figyelme elkalandozó, stb.), de ezekben az esetekben, tehát nem komplex problémáról van szó.
Azért van a kötelező óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás, hogy kiegyenlítse ezeket a kisebb-nagyobb hiányosságokat.
B/Beilleszkedési zavar
Az óvodás gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedések, az esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteinek kezelése az óvodapedagógusok napi feladata.
Ki a felelős, ha az óvodás gyermek hatéves korára az áprilisi iskolai beiratkozás előtt hirtelen beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küszködik?
Az óvodapedagógus, az óvodavezetés vagy a szűrő vizsgálatot végző szakértői bizottság is felelős, ha gyermeknek beilleszkedési problémái vannak, pl. ha csendes, visszahúzódó, túl intelligens, vagy kiközösítik, bántalmazzák agresszív társai és védekezik. De ez nem beilleszkedési zavar!
A/ Tanulási zavar:
Egy képességterület működésében – különösen az olvasás, írás, számolás elsajátításában- tartós és súlyos problémák jelentkezhetnek (Diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, stb.)
Az óvodában nem tanulni járnak a gyermekek, hanem - spontán fejlődésük érdekében - játszani!
Csak az iskolába járó tanulók tanulási képességét lehet vizsgálni, az óvodás gyermekét nem!
C/Magatartási nehézség
Az óvodásnak lehetnek magatartási hiányosságai, pl. fegyelmezetlen, agresszív, öntörvényű, nem ismeri az illemet, kanállal eszi a mákos tésztát, nem szobatiszta, stb. Az óvodapedagógusoknak kell feltárni és kezelni azokat az okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. Ez az óvoda pedagógus szakmai feladata!
Abban az esetben, ha a pedagógus gyermekbántalmazást vagy ismétlődő deviáns viselkedésformákat észlel és szakmai felkészültsége nem elég a helyzet kezeléséhez, akkor kérheti óvodapszichológus segítségét a problémák megoldásához.
Figyelem!
Szinte lehetetlen, hogy egy óvodás kisgyermek, komplex módon egyszerre legyen „beilleszkedési”, „tanulási” és „magatartási” zavaros, ha a hivatásos óvodapedagógus odafigyel a testi, lelki, érzelmi állapotára.
Íme, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek törvényi definíciója
A 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § (1) bekezdés 3. pont szerint:
„beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”
Ilyen óvodás gyermek nincs! Ez diszkrimináció! Ne engedjék a szülők, hogy ezt a bélyeget rányomják gyermekükre!
Figyelem!
A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás finanszírozott időkeretben köteles megszervezni a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” gyermekek fejlesztő, egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.
FŐSZEGY javaslat
Mivel nincs olyan hogy különleges bánásmódot igénylő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő óvodás gyermek, sem iskolás tanuló, ezért valamennyi jogszabályból azonnal törölni kell az összes ide vonatkozó meghatározást, amit bennfelejtettek a törvényekben és a kapcsolódó jogszabályokban!
Az évvesztés hátrányai
Ha egy kisgyermek nem mehet iskolába 6 éves korában, akkor év vesztes lesz, vagyis egy évvel későbben fejezi be iskolai tanulmányait, ezért egy évvel későbben kerül ki a munkaerőpiacra. Egy évvel kevesebb lesz a munkaviszonyuk a nyugdíjig.
A szülőknek egy évvel tovább kell eltartani gyermekeiket.
Egy teljes óvodai évfolyamot kell finanszíroznia a költségvetésnek.
És így tovább.
Készüljenek fel a legrosszabbra is!
Sok általános iskola férőhelyhiányra hivatkozva visszaküldi az iskolaérett gyermekeket az óvodába, mert az állami iskolafenntartó (KLIK) nem engedélyezi, hogy pl. két első osztályt indítsanak.
Vagy más körzetből vesznek fel fizetős szülők gyermekeit! (Protekció, korrupció!)
Ilyenkor rábeszélik a szülőket, hogy gyermekük jobb helyen van az óvodában, mint az iskolában.
Beiratkozás az első évfolyamra bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=442&v=marad&fid=138&hol=jobb | 
