Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Beiratkozás az általános iskola 1. évfolyamára 2019-2020 tanévre.

Visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket az óvodák, nem engedik őket iskolába járni.

Már az óvodában is van évismétlés?

Beilleszkedési, tanulási és magatartás és tanulási nehézséggel küzdőnek minősítik az iskolaérett gyerekeket is, ha az óvoda érdeke megkívánja.

Hogyan lehet megállapítani egy óvodásról,  hogy tanulási nehézséggel küszködik hiszen még nem jár iskolába?


Tovább a teljes cikkre >>

Tankönyvrendelés 2019.

Tankönyv használata nem kötelező!

A tankönyvet nem kötelező bevinni az iskolába

Nem a tankönyvet kell megtanítani, hanem az iskola helyi tantervében előírt tananyagot

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

 Tankötelezettségi életkor leszállítása 5 éves korra

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát! 

FŐSZEGY sajtószóvivő Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Kevesebb lesz a téli szünet 3 nappal?

Az őszi szünet is kevesebb volt 2 nappal!

A tavaszi szünet hány napos lesz? Nézzenek utána és türjék el!

FŐSZEGY sajtószóvivő: 06-30/433-8754


Tovább a teljes cikkre >>

 A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében 2018. évtől kezdődően beköltözhetnek az óvodákba és az iskolákba a „szociális segítő” munkások

Közvetlen segítséget kaphatnak a szülők és gyermekeik, ha az óvodai iskolai szülői közösségek igénybe veszik ezt az újabb gyermekvédelmi szolgáltatást

Ma a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek a köznevelési intézményekben

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Beiratkozás az általános iskola 1. évfolyamára 2019-2020 tanévre.

Visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket az óvodák, nem engedik őket iskolába járni.

Már az óvodában is van évismétlés?

Beilleszkedési, tanulási és magatartás és tanulási nehézséggel küzdőnek minősítik az iskolaérett gyerekeket is, ha az óvoda érdeke megkívánja.

Hogyan lehet megállapítani egy óvodásról,  hogy tanulási nehézséggel küszködik hiszen még nem jár iskolába?

A 6 éves gyermekek iskolába történő beiratkozásának feltétele az óvodai szakvélemény bemutatása.

Ha kevés az óvoda környezetében lakó gyermek az adott óvodában, akkor rábeszélik a szülőt, hogy még ne írassa be gyermekét az iskolába, mert nem „iskolaérett”.

Ha szülő kifogásolja, hogy iskolakezdéshez fejletlennek nyilvánítják 6 éves gyermekét, akkor jogi eszközökkel kényszerítik, hogy 7-8 éves koráig járjon óvodába.

Ha a szülő nem teljesíti az óvoda követelését, akkor az óvodafenntartó önkormányzatok, és az óvodavezetők összejátszanak az állami „pedagógiai szakszolgálatokkal” és az un. Szakértői Bizottságokon keresztül „beilleszkedési tanulási és magatartási nehézséggel” küzdőnek” nyilvánítják az egészségesen fejlődő gyermeket is, hogy még egy évig felvehessék utána az állami normatívákat.

Figyelem!

Ha a kisgyermek nem beteg, akkor spontán fejlődése lehetővé teszi, hogy 6 éves korára „iskolaéretté” váljon, akár járt óvodába, akár nem. (A fogyatékos állapotú gyermekek is járnak iskolába.)

Az un. iskolaérett gyermekek szándékos visszatartása az óvodákban, azt jelenti, hogy lassan több lesz a 7-8 éves gyermek az általános iskola első évfolyamain, mint a 6 éves korú.

Ugyanakkor sok szülő is szeretné visszatartani gyermekét az óvodában, ha úgy érzi, hogy ott jobb helyen lenne még egy évig, ezért”- élve kezdeményezési jogukkal - szakértői bizottsági vizsgálatra viszik őket, ahol könnyen elérhetik, hogy „beilleszkedési tanulási és magatartási nehézséggel küzdőnek” minősítsék, ami később egy súlyos, lemoshatatlan „bélyeg” lesz számukra. Lásd lentebb.

Magyarországon nincs kötelező „iskolaérettségi” vizsgálat, de van óvodai szakvélemény.

Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány, amelyen az óvoda –saját szakmai véleménye szerint - három pont közül választhat, aláhúzással:

„Javasoljuk a gyermek:

a)      felvételét az iskola első évfolyamára

b)      további óvodai nevelését

c)      szakértői bizottsági vizsgálatát”

Az óvodai szakvéleményt (javaslatot) a szülőknek alá kell írni és egy példányát át kell adni a számukra. Írják alá és vegyék át, mert az iskolai beiratkozás feltétele az óvodai szakvélemény bemutatása.

 (Sok óvoda megkéri szülőktől a nyomtatvány árát, de ne fizessenek érte),

Figyelem! Mit tegyen a szülő, ha nem ért egyet az óvodai szakvéleménnyel (javaslattal)

Ha a szülő nem ért egyet azzal az óvodai javaslattal, hogy 6 éves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, akkor kérni kell, hogy fejlettségi szintjét szakértői bizottság vizsgálja meg.

Ha a szülő nem ért egyet azzal az óvodai javaslattal, hogy 6 éves gyermeke elég fejlett és beiratkozhat a kijelölt vagy választott iskolába, akkor kérje, hogy gyermeke fejlettségi szintjét szakértői bizottság vizsgálja meg.

Ha a szülő nem ért egyet, azzal, hogy gyermeke szakértői vizsgálatra szorul, akkor is el kell vinni gyermekét,  ha az óvoda hivatalosan felszólítja. Ha megtagadja a vizsgálatot a köznevelési feladatot ellátó hatóság (kormányhivatal) kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

Hogyan mondhatja ki az óvoda vagy egy valamilyen szakértő most márciusban, hogy egy kisgyermek személyisége megáll a fejlődésben és 6 hónap múlva (szeptember 1-én) is iskola éretlen lesz. Jövőbe lát?

Fontos tudni!

Az óvodai szakvélemény csak egy javaslat. Az általános iskola dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az óvoda javaslatát és a szakértői bizottság véleményét és saját belátása (mérlegelése) szerint dönt a gyermek felvételéről. Egy év múlva úgyis kiteszik az óvodából.

Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy az óvoda vagy a szakértői bizottság véleményét az iskolának kötelező figyelembe venni! Az iskola igazható mérlegelési joga, hogy felveszi a gyermeket vagy sem.

Jogorvoslati lehetőség a Szakértői Bizottság véleményével szemben

Ha a szülő nem ért egyet a Szakértői Bizottság véleményével, akkor kérje a tájékoztató vélemény felülvizsgálatát a járási kormányhivatal vezetőjénél.

Ha a szülő nem ért egyet a járási kormányhivatal szakértői vizsgálatának eredményével, akkor a szülő a megyei kormányhivatal vezetőjéhez fordulhat jogorvoslati kérelemmel.

Ha a szülő nem ért egyet a megyei kormányhivatal szakértői vizsgálatának eredményével, akkor a megyei kormányhivatalhoz kell beadni egy újabb felülvizsgálati kérelmet.

Ha a szülő nem ért egyet a járási kormányhivatal szakértői vizsgálatának eredményével, akkor a megyei kormányhivatal az országos pedagógiai szakszolgálathoz küldheti a gyermeket vizsgálatra.

Az országos pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján a megyei kormányhivatal határozatban dönt a gyermek beilleszkedési, tanulási és magatartási zavaráról, amelyet bíróság előtt lehet megtámadni.

Figyelem!

A gyermekek beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarának megállapításáról szóló eljárás lényege, hogy szülői egyetértés esetén gyermeke automatikusan beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küszködő státusba kerül. Kivéve, ha 15 napon belül megfellebbezi a szakértői véleményt.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő óvodás gyermek

[BTM betűszóval (újabban BTMN) alázzák meg az óvodáskorú gyermekeket]

Mivel kötelező iskolaérettségi vizsgálat nincs Magyarországon, ezért az óvodák által kierőszakolt szakértői vélemények többsége komplex módon „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek” minősíti az „iskolaérettségi vizsgálatra” küldött kisgyermekeket.

A szakértői bizottságok valamilyen szakmai meggyőződésből márciusban tömegesen „gyártják” a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 6 éves gyermekeket!

Figyelem!

Ha valamilyen hivatalos szerv, intézmény vagy személy, írásban vagy szóban BTM betűszóval fejezi ki a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” vagy SNI  betűszóval a sajátos nevelési igényű gyermekek  állapotát, akkor személyiségi jogokat sért, ami  gyermek és ifjúság elleni bűncselekménynek számít.

Felhívjuk a szülők figyelmét, ne engedjék, hogy gyermeküket megalázó módon BTMESNEK vagy SNISNEK nevezzék a különböző a szakértői bizottságok által kiállított véleményező dokumentumokban! (Akár sérelemdíjat is lehet kérni érte.)

Beilleszkedési zavar vagy tanulási zavar vagy magatartási zavar

Nincs olyan óvodás gyermek, aki komplex módon egyszerre küzd beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral.

Ezt csak a pedagógiai szakszolgáltatók által működtetett Szakértői Bizottságok pszichológus és gyógypedagógus tagjai agyalják ki.

Az lehetséges, hogy az óvodás képességei nem mutatnak egyenletes fejlődést (pl. kissé ügyetlen a mozgása, rajzai színvonala elmarad a kortársaktól, figyelme elkalandozó, stb.), de ezekben az esetekben, tehát nem komplex problémáról van szó.

Azért van a kötelező óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás, hogy kiegyenlítse ezeket a kisebb-nagyobb hiányosságokat.

A/ Tanulási zavar

Egy képességterület működésében – különösen az olvasás, írás, számolás elsajátításában- tartós és súlyos problémák jelentkezhetnek (Diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, stb.)

Az óvodában nem tanulni járnak a gyermekek, hanem - spontán fejlődésük érdekében - játszani!

Csak az iskolába járó tanulók tanulási képességét lehet vizsgálni, az óvodás gyermekét nem!

B/Beilleszkedési zavar

Az óvodás gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedések, az esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteinek kezelése az óvodapedagógusok napi feladata.

Ki a felelős, ha az óvodás gyermek hatéves korára az áprilisi iskolai beiratkozás előtt hirtelen beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küszködik?

Az óvodapedagógus, az óvodavezetés vagy a szűrő vizsgálatot végző szakértői bizottság is felelős, ha gyermeknek beilleszkedési problémái vannak, pl. ha csendes, visszahúzódó, túl intelligens, vagy kiközösítik, bántalmazzák agresszív társai és védekezik, de ez nem beilleszkedési zavar.

C/Magatartási nehézség

Az óvodásnak lehetnek magatartási hiányosságai, pl. fegyelmezetlen, agresszív, öntőrvényű, nem ismeri az illemet, kanállal eszi a mákos tésztát, nem szobatiszta. Az óvodapedagógusoknak kell feltárni azokat az okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek.

Abban az esetben, ha a pedagógus gyermekbántalmazást vagy ismétlődő deviáns viselkedésformákat észlel és szakmai felkészültsége nem elég a helyzet kezeléséhez, akkor kérheti óvodapszichológus segítségét a problémák megoldásához.

Figyelem!

Szinte lehetetlen, hogy egy óvodás kisgyermek, komplex módon egyszerre legyen „beilleszkedési”, „tanulási” és „magatartási” zavaros, ha a hivatásos óvodapedagógus odafigyel a testi, lelki, érzelmi állapotára.

Beilleszkedési és magatartási zavart megelőző (preventív) szűrések az óvodában

Az óvodákban 3 éves, 4 éves és 5 éves korukban is szűrik a kisgyermekeket!

Akkor hogyan lehet, hogy egyik napról a másikra hirtelen „beilleszkedési” „tanulási” és „magatartási” zavarral küzdenek” a 6 éves óvodás gyermekek ezrei, ráadásul még „tanulási” nehézségek is vannak? Itt valahogy kilóg a „ló lába”!

Hogyan állapíthatja meg valamilyen „szakértő” már márciusban, hogy 6 hónap múlva - szeptemberben - tanulási zavarral fog küzdeni a 6 éves gyermek az iskolában? Nem fog fejlődni a személyisége? Jövőbe lát?

Íme, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek törvényi definíciója

A 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § (1) bekezdés 3. pont szerint:

 „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”

Ilyen óvodás gyermek nincs! Ez diszkrimináció! Ne engedjék a szülők, hogy ezt a bélyeget rányomják gyermekükre!

Figyelem!

Szakmai kezdeményezésre – pedagógusok, gyógypedagógusok szervezeteinek igénye alapján – született jogszabályváltozás 2018. év nyár elején: a parlament elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek egyik pontja szerint 2018. szeptember 1-jétől a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek már nem kaphatnak mentességet különböző tananyagok, tananyagrészek osztályzása alól.

Megszűnt a különleges bánásmód, megszűnt a pozitív megkülönböztetés, akkor minek ez a törvényhely.

Némi teszt vagy vizsga időkedvezményen kívül a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek tanuló un. fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.

Figyelem!

A fejlesztő foglalkoztatás minden óv odásnak és általános iskolás tanulónak megbélyegzés nélkül is jár, és az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Ezért vannak a köznevelési közszolgáltatás nyújtó  nevelési és oktatási intézmények, hiszen a 17 óráig kötelezően nyitva tartó óvodákban és általános iskolákban van elégi idő a törvényben előírt és finanszírozott „egyéni fejlesztő foglalkozások” megtartásához.

Persze ehhez biztosítani kell megfelelő hivatástudattal és szakmai felkészüléssel rendelkező pedagóguslétszámot. Kincs, ami nincs.

A PISA jelentés alapján Európa első Észtországban vannak ilyen jól képzett a hivatásos pedagógusok.

FŐSZEGY javaslat

Mivel nincs olyan hogy különleges bánásmódot igénylő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő óvodás, sem iskolás tanuló, ezért valamennyi jogszabályból azonnal törölni kell az összes ide vonatkozó meghatározást, amit bennfelejtettek a kapcsolódó jogszabályokban!

Az évvesztés hátrányai

Ha egy kisgyermek nem mehet iskolába 6 éves korában, akkor év vesztes lesz, vagyis egy évvel későbben fejezi be iskolai tanulmányait, ezért egy évvel későbben kerül ki a munkaerőpiacra. Egy évvel kevesebb lesz a munkaviszonyuk a nyúgdíjig.

A szülőknek egy évvel tovább kell eltartani gyermekeiket.

Egy teljes óvodai évfolyamot kell finanszíroznia a költségvetésnek.

És így tovább.

Készüljenek fel a legrosszabbra is!

Sok általános iskola férőhelyhiányra hivatkozva visszaküldi az iskolaérett gyermekeket az óvodába, mert az iskolafenntartó Tankerületi központ (a volt KLIK) nem engedélyezi, hogy pl. két első osztályt indítsanak.

Vagy más körzetből veszik fel a fizetőképes szülők gyermekeit! (Protekció, korrupció!)

Ilyenkor rábeszélik a szülőket, hogy jobb helyen van gyermekük az óvodában, mint az iskolában.

Beiratkozás az első évfolyamra bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=138&v=igen&hol=jobb

Vissza az oldal tetejére

Tankönyvrendelés 2019.

Tankönyv használata nem kötelező!

A tankönyvet nem kötelező bevinni az iskolába

Nem a tankönyvet kell megtanítani, hanem az iskola helyi tantervében előírt tananyagot

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy a tanulóknak minden nap be kell vinni az iskolába a számára ingyenesen biztosított tankönyveket.

A kártérítési felelősséggel kölcsönzött tankönyvekbe nem lehet széljegyzetet készíteni, szöveget kiemelni, aláhúzni, nem lehet belőle „puskázni”! Akkor minek kell becipelni az iskolába? 

Miért kapnak elégtelen érdemjegyet a tanulók az adott tantárgyakból, ha nem viszik magukkal vagy otthon felejtik tankönyveiket?

Az érthető, hogy a munkatankönyv, a függvénytáblázat, a térkép, a szöveggyűjtemény használata kötelező a tanórai foglalkozásokon. De a többi tankönyvet minek kell bevinni az iskolába, ha ki sem szabad nyitni?

Sérti a pedagógusok módszertani szabadságát a kötelező tankönyvhasználat

Vajon miért követelnek még több tankönyvkiadót és nagyobb tankönyvválasztékot a pedagógusok? Talán azért, mert könnyű azt mondani az óra végén, hogy tanuljátok meg a tankönyvből a 25-35. oldalt otthon

Törvény értelmében a pedagógus joga és feladata, hogy az adott iskola pedagógiai programja alapján a tananyagot és a nevelés-oktatás „módszereit” megválassza, tanmenetet, óravázlatot készítsen és meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tanulónak teljesítenie kell, hogy a magasabb évfolyamba léphessen.

Nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy tankönyvírók által alkalmazott módszertan alapján összeállított tananyag tudását kell megkövetelni a tanulóktól.

Akkor miért a tankönyvkiadók által szerkesztett tankönyvekből tanítják a rájuk bízott gyermekeket a tanárok?

Miért akarják saját elhatározásból követni a tankönyvszerkesztők módszertani utasításait?

Miért a tankönyvekhez kiadók által mellékelt tanmenetet, óravázlatot használják? Nem tudnak tanmenetet írni a helyi tanterv alapján?

Sérti a pedagógusok módszertani szabadságát, ha a tankönyvekben előírt megtaníthatatlan mennyiségű ismeretanyagot akarják megtanítani diákjaikkal.

Módszertani hibák

Szülői és tanulói panaszok is jelzik, hogy a rendelkezésre álló tanítási időben a pedagógusok nem tudják megtanítani a tankönyvekben előírt ismeretanyagot.

Egy 45 perces tanórai foglalkozás nem elegendő arra, hogy a pedagógus időt fordítson arra, hogy megtanítsa az iskola helyi tantervében vagy a tankönyvekben előírt ismeretanyagot.

Egy átlagos tanórai foglalkozás menete: ha a tanár 3-4 perc késéssel megy be az osztályba, 10 percet fegyelmez, 15 percet feleltet, majd azt mondja, hogy írom a táblára, jegyzeteljetek és tanuljátok meg a tankönyvből a 25-35 oldalon található anyagot.

Idő hiányában nincs magyarázat, nincs szemléltetés, nincs elemzés, nincs bizonyítás. A magára maradó tanulók nem értik a képleteket, az egyenleteket, a szöveget csak magolnak.

Ráadásul egyes tanárok a beszámoltatáskor többet követelnek a tanterv, ill. a tankönyv anyagánál.

Pedagógiai módszerek (forrás ismeretlen)

MAXIMALIZMUS

Szakmailag jól felkészült tanárok hibája, többet akarnak tanítani a tanterv ill. a tankönyv anyagánál.

Másik válfaja, amikor a tanítás során nem „válogatják le” a lényeges elemeket, hanem mindent egyforma súlyozással tanítanak.

DOGMATIZMUS

Annak a tanárnak a hibája, aki nem szemléltet, elegendő tényanyag és magyarázat, elemzés, bizonyítás nélkül általánosít, mond ki törvényeket, tételeket.

VULGARIZÁLÁS

Túlzott egyszerűsítésre törekvés miatt magyarázatunk tudománytalanná válik.

Szakkifejezések helytelen használata, köznapi kifejezésekkel helyettesítése.

FORMALIZMUS

A tanulók a képleteket, egyenleteket nem értik, csak magolják.

A tantervkészítés hierarchiája

Nemzeti Alaptanterv (NAT)

Ingyenes tankönyvellátásról itt találhatnak tájékoztatást

Vissza az oldal tetejére

 Tankötelezettségi életkor leszállítása 5 éves korra

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát! 

FŐSZEGY sajtószóvivő Keszei Sándor (06-30/433-8754)

„Rossz kezekben” vannak az 5-6 éves gyermekek az önkormányzati fenntartású óvodákban.

Szülői panaszok sokasága jelzi, hogy az önkormányzati fenntartású óvodákban visszaélnek a helyi lakosok kiszolgáltatottságával.

A helyi önkormányzatok független polgármesterei kiskirályként viselkednek azokkal a helyi lakosokkal szemben, akik nem szolgálják ki Hivatal és a helyi elit politikai, gazdasági érdekeit, vagy nem veszik ki részüket a közmunkákból.

Az óvodákon keresztül úgy terrorizálják a helyi lakosokat, hogy túszul ejtik a gyermekeiket.

Hozzájárulást kérnek az ingyenes óvodai ellátásért, sok helyen a szülőkkel vetetik meg az ágyneműt, a játékokat, és más felszereléseket. Csoportpénzt szednek vagy szedetnek a szülőkkel átvételi elismervény és elszámolás nélkül.

Évente többször zárva tartják az óvodákat (illegális szünetek) nehéz helyzetbe hozva a dolgozó szülőket (hová tegyék a gyereket, ha bezár az óvoda?). Szünetek alatt szünetel a ingyenes gyermekétkeztetés. A rászoruló családoknak az illegális szünetekben sem lesz több pénze, hogy élelmezni tudják gyermeküket.

Az óvodából igazoltan távolmaradók (pl. beteg gyermekek) szülei nem vihetik haza az ebédet, mert nem adják oda nekik. Hová lesz az állami normatíva?

Ha egy szülő nem fizet vagy szóvá tesz valamit, akkor jaj neki. Ráuszítják a többi szülőt, vagy megbosszulják gyermekén. Az is előfordul, hogy a családnak el kell hagynia települést, mert kiközösítik (megverik).

Az óvodákban nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételei az 5 éves kort elérő gyermekek neveléséhez

Az óvodapedagógusok nincsenek szakmai eszközeik az iskolába készülő gyermekek speciális nevelésére, nincs idejük arra, hogy az 5-6 éves gyermeket - külön választva a „kicsiktől” - testileg és szellemileg (értelmileg) felkészítsék az iskolai életre.

Az óvodák többségében nem működik az életkor szerinti csoportbontás. Az óvodapedagógusnak együtt kell nevelni az életkoruk miatt különböző fejlettségű gyermekeket. A 3-4 éves kisgyermekek egy nagy létszámú un. vegyes csoportba osztják a be az 5-6-7 éves gyermekekkel, hogy elspórolják a csoportonként előírt alkalmazotti létszámot, az óvodapedagógusok és a dajkák bérét.

Ráadásul egy terembe zsúfolják össze gyermekeket, nem tartják be a csoportszobák alapterületére előírt a 2nm/fő jogszabályi előírást.

Az óvodák – törvénysértő módon - követik az iskolaszervezési előírásokat

Az óvoda egész évben folyamatosan működő köznevelési intézmény. Az óvodai nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvodában nincs szünet.

Az önkormányzati fenntartású óvodákban mégis bevezették a 6-8-12 hetes nyári szünetet. Sok helyen az iskolai tanítási szünetekkel egyidőben őszi, téli, tavaszi nevelési szüneteket rendelnek el illegálisan.

Az óvoda nem gyermekmegőrző intézmény. Az óvodában a gyermek életkorának megfelelő pedagógiai nevelés folyik. Nem engedhető meg, hogy a gyermekek fejlesztését heteken, hónapokon keresztül szüneteltessék az önkormányzati óvodák. Ez szabotázs!

A beiskolázás egyik feltétele az óvodai szakvélemény

A tankötelezettség megállapításához szükséges  az óvodának a gyermekek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalása. 

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító gyermek nevére kiállított óvodai szakvéleményt.

1. Ha sok a 6 éves iskolaköteles gyermek településen, akkor a fejlődésben lemaradó, további óvodai fejlesztésre szoruló kisgyermekeket is iskolaérettnek nyilvánítja az óvodavezetés.

2. Ha kevés a gyermek, akkor a pedagógiai szakszolgálatok segítségével visszatartják még egy évig a 6 éves iskolaérett gyermeket is az óvodában.

A szülők panaszolják, hogy az óvodák visszaélnek véleményezési jogukkal.

A pedagógiai szakszolgálatok összejátszanak az óvodákkal és sajátos nevelési igényűnek vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdőnek nyilvánítják a gyermeket, hogy további óvodai fejlesztésre kényszerítsék. Megbélyegzik őket egy életre.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének problémája szülői nézőpontból

(a nyolcadik évfolyam után még egy évfolyam az általános iskolában)

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Egyértelmű, hogy a szülőknek egy évvel tovább kell gondoskodni gyermekük eltartásáról (étkeztetés, ruházat, lakhatás, iskoláztatási költségek)

Meghosszabbodik az év vesztessé váló tanulók életpályájának állomásai: egy évvel későbben fejezik be iskolai tanulmányaikat, egy évvel későbben tudnak munkába állni.  

Egy évvel későbben mehetnek nyugdíjba, egy évvel kevesebb munkaviszonnyal (ami jó az állami költségvetésnek).

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének problémájáról bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=612&v=marad&fid=189&hol=jobb

Figyelem!

Ha a tankötelezettség teljesítése öt éves kortól kezdődik, akkor egy év alatt ki lehet küszöbölni a családi háttér (szülők iskolai végzettsége, jövedelmi viszonyok) okozta fejlődési különbségeket

Az 5 éves kortól kezdődő tankötelezettség szükségességének további indoklása

Mivel a helyi önkormányzatok által fenntartott óvodákban nincsenek meg a gyermekek életkor szerinti fejlesztésének személyi és tárgyi feltételei, ezért célszerű az 5 éves gyermeket nevelését (fejlesztését) iskolai keretek között folytatni.

Az iskolák első évfolyamára beíratott 5 éves gyermekeknek speciális „felkészítő” tantervet kell készíteni, amelynek lényege a játékos tanulás. Tantárgyi felosztás nincs.

A főbb foglalkozási területek lehetnek a gyermeknevelés szakmai feladatai mellett:

1. Testi nevelés (testkép, fizikai képesség megismerése, spontán mozgás, önfegyelmezés)

2. Egészséges életmódra nevelés (mindennapi testmozgás, tiszta levegő fontossága, tiszta víz, vegyszermentes élelmiszerek fogyasztása, mértékletesség, stb.)

3. Társas kapcsolatok, együttélési szabályok (illemtan)

4. Életviteli kultúra normáinak begyakoroltatása (pl. öltözködési szabályok ismertetése, tisztaság iránti igény, étkezési szokások gyakorlására min. egy órát kell biztosítani a menzai étkeztetésre.).

5. Szülővé nevelés (fiú és lány szerep, szülők tisztelete)

Az egyes foglalkozások integráltan tartalmazzák a különböző képzési területek tartalmi követelményeit.

Időterhelés: maximum 30 perces órák 20 perces szünetekkel.

Az új típusú első évfolyamot évközi érdemjegy, félévi és év végi osztályzat nincs. A tanulót nem lehet megbuktatni. A szülő kérésére sem lehet évfolyamot ismételni.

Figyelem!

Az új típusú első évfolyam ismeretanyagát össze kell hangolni a Nemzeti alaptanterv előírásaival. Az előírt ismeretanyagot gyermekek életkori fejlettségéhez kell igazítani.

 A „tananyag” mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy a rendelkezésre álló iskolai időben a gyermekek a helyszínen meg tudják tanulni és az iskolában tudják gyakorolni. Otthoni tanulás, házi feladat nincs. A szülőkkel való együtt töltött idő a szerető nevelés része. Fontos mellett a házi munkában való részvétel.)

Az új típusú első évfolyam nem iskola előkészítő évfolyam

Egy időben kis létszámú osztályokban helyezték el lassabban gondolkodó vagy magatartási problémák miatt nehezebben kezelhető gyermekeket, ahonnan - megalázó módon - nem lehetett többé kikerülni.

Későbben: ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Nem buktatták meg, de meg kellett ismételnie az első évfolyamot vagy gyógypedagógiai iskolába küldték. [Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. § (8)]

Jelenleg az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 57. § (1)]

Figyelem!

Az 5 éves korban kezdett első évfolyamon a tanulók saját haladási ütemükben felkészülnek a második évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítésére, nincs szükség arra, hogy értékeljék és minősítsék teljesítményüket.

A tanköteles életkor leszállításával felszámolható különböző fejlettségű gyermekek közötti szintkülönbség.

Vissza az oldal tetejére

Kevesebb lesz a téli szünet 3 nappal?

Az őszi szünet is kevesebb volt 2 nappal!

A tavaszi szünet hány napos lesz? Nézzenek utána és türjék el!

FŐSZEGY sajtószóvivő: 06-30/433-8754

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (4) bekezdése szerint:

 „A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggőnapból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”

Ugyanakkor a szülői nézőpontból készült elemzésünk szerint a miniszteri rendelet csak 3 nap téli szünetet biztosít a tanulók számára a köznevelési törvényben előírt 6 hat összefüggő napból álló tanítási szünet helyett.

Nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 30. § (1) bekezdése szerint:

„Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet a 2018/2019. tanév rendjéről 6. § (7) bekezdése szerint:

A jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.”

A téli szünet napjainak száma

A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet 6. § (2) bekezdése szerint:

„A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök)”

Mivel a jogszabályok értelmében a téli szünet napjainak számába nem számítanak bele a tanítás nélküli pihenőnapok (szombat, vasárnap), a munkaszüneti napok (ünnepnapok) és az országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezések, akkor kiderül, hogy az iskolák 3 nappal megrövidítették a 6 NAPOS TÉLI SZÜNETET:

dec. 22. szombat = pihenőnap

dec. 23. vasárnap = pihenőnap

dec. 24. hétfő = pihenőnap (dec.01-én, szombaton, ledolgozva, tehát a hétfő pihenőnapnak számít, ami nem lehet szünet!)

dec. 25. kedd = munkaszüneti nap (Karácsony)

dec. 26. szerda = munkaszüneti nap (Karácsony)

dec. 27. csütörtök = tanulóknak szünet (pedagógusoknak tanítás nélküli munkanap)

dec. 28. péntek = tanulóknak szünet (pedagógusoknak tanítás nélküli munkanap)

dec. 29. szombat = pihenőnap

dec. 30. vasárnap = pihenőnap

dec. 31. hétfő = pihenőnap (dec. 15-én szombaton ledolgozva, tehát a hétfő pihenőnapnak számít ami nem lehet szünet!)

jan. 01. kedd = munkaszüneti nap (Újév) 

jan. 02. szerda = tanulóknak szünet (pedagógusoknak tanítás nélküli munkanap)

Figyelem!

Elemzésünk szerint a miniszteri rendelet előírása alapján az iskolák igazgatói 3 nappal megrövidítették a téli szünet napjainak számát.

Ha értelmezésünk megállja a helyét, akkor január 3-án (csütörtökön), január 4-én (pénteken) és január 7. (hétfőn) is tart téli szünet.

Vagy az iskolaigazgatók vagy mi nem tudunk számolni!

Ha számításunk helyes, akkor pótolni kell a hiányzó szünidei napokat.

Az évközi iskolai szünetekről itt található bővebb információ, különös tekintettel az őszi szünetre!

Vissza az oldal tetejére

 A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében 2018. évtől kezdődően beköltözhetnek az óvodákba és az iskolákba a „szociális segítő” munkások

Közvetlen segítséget kaphatnak a szülők és gyermekeik, ha az óvodai iskolai szülői közösségek igénybe veszik ezt az újabb gyermekvédelmi szolgáltatást

Ma a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek a köznevelési intézményekben

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak. [15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 25. § (1) bekezdés]

A szociális segítő szolgáltatás bevezetésének célja

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás bevezetése nevelési és oktatási intézményekbe azt bizonyítja, hogy a gyermekek test, lelki, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetésének kitüntetett helyszínei az óvoda és az iskola.

Ezért szükségessé vált, hogy gyermekvédelem közvetlenül az óvodában és az iskolában vizsgálja meg, milyen mértékben veszélyezteti a köznevelés rendszere az óvodás gyermeket és a tanulókat.

A szociális segítő feladta

A szociális segítő feladata, hogy a kiskorú gyermek szülője számára a gyermeke gondozását és nevelését segítő gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátásokról és pénzbeli támogatásokról részletes tájékoztatást adjon.

Feladata az óvodai nevelés és az iskolai oktatás színvonalának figyelemmel kísérése, „a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelése és feltárása.”

A szociális segítő feladta az óvoda, iskola belső működésének vizsgálata

A szociális segítő feladata feltárni, hogy a családoknak milyen szociális biztonságágukat veszélyeztető anyagi terheket kell vállalniuk az ingyenes óvodai ellátásban, és az ingyenes iskolai oktatásban. Véleményünk szerint a szociális segítő feladata feltárni, hogy a családoknak milyen szociális biztonságát veszélyeztető anyagi terheket kell vállalniuk az ingyenes óvodai ellátásban, és az ingyenes iskolai oktatásban, többek között:

Szülői hozzájárulás a fenntartás költségeihez (festés, mázolás, padjavítás).

Hozzájárulás a dologi kiadáshoz (másolópapír, tisztasági- és tisztálkodási eszközök, stb.).

Szülők hozzájárulása tanítási időben szervezett iskolai és iskolán kívüli tanórai. foglalkozások költségeihez (úszásoktatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb.)

Magas összegű befizetés pedagógusok által alapított óvodai, iskolai Alapítványokba.

Indokolatlan óvodai csoportpénz és osztálypénz befizetések.

A "szociális segítő" feladata, megállapítani, hogy a tanulók milyen mértékben és minőségben jutnak hozzá a köznevelési közszolgáltatásokhoz, pl. a tanórai és egyéb foglalkozások (lyukas órák száma), osztálybontás, csoportbontás, stb.

Véleményünk szerint a szociális segítő feladata a kötelező egyéni foglalkozások, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, stb. biztosítása az általános iskolában. Ha lenne hozzá elég pedagógus.

Továbbá

A szociális segítő feladata segíteni a szülőknek, hogy szülői jogaikat és gyermekeik jogait megismerhessék, megfogalmazhassák, és élni tudjanak vele.

A szociális segítő feladata, hogy a kiskorú gyermek szülője számára a gyermeke nevelését segítő szociális ellátásokról részletes tájékoztatást adjon.

A szociális segítő feladata segíteni a rászoruló családokat, hogy hozzá jussanak az állami és önkormányzati támogatásokhoz.

A szociális segítő feladata segíteni a rászoruló családokat, hogy hozzá jussanak az óvodai, iskolai támogatásokhoz, és szolgáltatásokhoz pl. tanszer és tankönyvtámogatás, étkezési támogatás, részletfizetési kedvezmény, stb.

A szociális segítő feladata vizsgálni a gyermekek, tanulók életét szabályozó intézmény dokumentumok tartalmát, érvényességét (hatályosságát) és alkalmazását.

Az óvoda, iskola hozzáállása a szociális segítőhöz

Kérdés az, hogy az intézményvezetés és az egyes pedagógusok, hogyan fogadják a szociális munkásokat. Partnereknek vagy nem kívánatos személyeknek tekintik őket, akik beleláthatnak az óvoda, iskola életébe, szakmai és gazdasági ügyeibe.

„Az óvoda, iskola közreműködése a gyerekek szocializációja szempontjából alapvető, az azonban vitathatatlan, hogy ma a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek.” Mondta egy szakember.

Figyelem!

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről. Lásd itt:

Az óvodai iskolai szociális segítő alkalmazásáról bővebben:

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi eljárás az iskolában 2019.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum