A Nemzeti alaptantervről szóló kormány előterjesztés tervezetet elemezve megállapítható, hogy „szakmailag” kiváló munka, világos szerkezetű, laikusok számára is érthető, számos olyan új előírást tartalmaz, amely előre viheti a magyar alap- és középfokú oktatás ügyét, az iskolai rendszerű szakképzés kivételével.
A Nemzeti alaptantervet pedagógusok készítették a pedagógusoknak nagy körültekintéssel. „A kerettantervek és az oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak és legfőképpen az iskolák tantestületeinek.”
A Nat készítőinek kizárólagos felelőssége, hogy milyen minőségű előterjesztés kerül kormány elé.
Szülői befolyástól mentes az alaptanterv
A nemzeti curriculum, mint neveléstudományi alapdokumentum, mentes a szülői befolyástól, pedig az alaptanterv céljainak megvalósítása nagyban függ a szülők hozzáállásától. A gyermekeik taníttatásáért elsősorban felelős szülőknek kell elfogadni azt, ami helyes nevelési és tanítási módszer a központi tantervben, és elutasítani azt, ami nem helyes.
Az Alaptörvény értelmében elsősorban a szülők felelősek gyermekük nevelésért, taníttatásáért. Véleményünk szerint a Nemzeti alaptantervet - hasonlóan más országokhoz - szülők és a tanulók számára kell címezni, a szülőket kell megnyerni az iskolai nevelés, oktatás ügyének. Elsősorban a szülőket kell megkérdezni, milyen legyen az iskola, milyen tartalmakat milyen módszerekkel tanítson annak érdekében, hogy gyermekeik megállják helyüket az életben, és felnőttként be tudjanak illeszkedni a társadalomba. A gyermekeik érdekében eljáró szülőknek kell támogatni azt, amit helyesnek találnak az alaptantervben, és elutasítni azt, ami nem helyes.
A pedagógus és tanulói terhelés
A pedagógus szakma is kifogásolja, hogy nem sikerült az ismeretanyag megfelelő mértékű csökkentése, nem sikerült a krízishelyzet feloldása.
A „tananyagtartalom és a megvalósítás javasolt módszerei között ellentmondás feszül”, vagyis a túlméretezett tananyag megtaníthatatlan, illetve megtanulhatatlan.
Tulajdonképpen kódolva van a pedagógusok „tanítási” kudarca és az iskolába járó gyermekek többségének sikertelensége.
Javaslatok a nevelésközpontú NAT 2012 pedagógus- és tanulóbarát módosítására a „zsákutcás út” elkerülése érdekében
Az érettségi vizsgára történő felkészítés költségeinek áthárítása a szülőkre
A Vizsgaszabályzat értelmében a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további –legalább két – vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. Tehát az iskoláknak összesen 13 vizsgatárgyból kell felkészíteni a tanulókat.
Amennyiben a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell.
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy „a vizsgázó felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére”, de - szülői bejelentések alapján végzett felméréseink szerint - a középiskolák többsége nem készíti fel a tanulókat a jogszabályban meghatározott érettségi tárgyból az érettségi vizsgára. Jelenleg nincs elég idő a vizsgakövetelményekben előírt „túlcsorduló” tananyag átadására (megtanítására).
Százharmincnyolc, illetve kettőszázhetvenhat óra alatt nem lehet felkészíteni a tanulókat középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára, ezért a szülőknek magántanárt kell fogadni gyermekük mellé, vagy érettségre felkészítő pénzes tanfolyamokra kell járatni a tanulókat (árnyékoktatás). Több középiskola tandíjas érettségi felkészítő tanfolyamokat szervez, legtöbbször külső cég vagy előadó bevonásával az iskola területén. A felkészítési nehézségek miatt újra beindultak az egyetemi előkészítő tanfolyamok is (két hét 40 ezer forint).
MSZOE javaslat:
Ahhoz, hogy az iskola a tanórai foglalkozások keretében le tudja adni az előírt tananyagot javasoljuk az érettségi vizsgakövetelmények drasztikus csökkentését.
A tanulóknak a felsőoktatásból éveken keresztül leszivárgott ismeretanyagot kell elsajátítani feleslegesen, mivel azok megtanítása a főiskolák, egyetemek feladata. „Vissza kell tolni” a tudományos, vagy áltudományos ismeretanyagot a felsőoktatásba!
Az érettségi vizsgák költséghatékonyabb szervezése és a vizsgateljesítmény ösztönzése érdekében a javasoljuk a kötelező érettségi vizsgatárgyak számának csökkentését (ötről, háromra)
A június közepétől szeptember hó első munkanapjáig tartó nyári iskolai szünet nemzeti hagyomány, a magyar pedagógiai kultúra része, amihez a szülők és a tanulók többsége és remélhetően a pedagógusok is ragaszkodnak.
Nyári szünet a szülők és a tanulók ügye, ezért őket kell megkérdezni, hogy sok vagy kevés a túlterhelt gyermekek pihenésére, kikapcsolódására szánt idő (vakáció). Egy ilyen népszavazási kérdésfeltevés esetén könnyen összejöhet a 200 000 aláírás, amely kötelezi az országgyűlést az aláírók döntésének elfogadására.
Válság idején a költségvetési érdek az diktálná, hogy csökkenteni kell a tanítási napok számát nem pedig növelni, ezért is ésszerűtlen lenne a nyári vakáció „megkurtítása’.
A magyar költségvetés nem bírja el a tanítási napok számnak növelésével járó kiadások finanszírozását.
A 2012/2013. tanévre a jogszabály 181 tanítási napot ír elő a tanulók illetve a pedagógusok számára, amelynek finanszírozása egyre nehezebb az állami költségvetés és az önkormányzatok számára. 2012. évben a közoktatási (köznevelési) rendszer finanszírozásához biztosított költségvetési előirányzat kb. 900 milliárd forint. De összességében az államtól kapott források csak a kiadások 70%-át fedezik, a hiányzó összeget a fenntartó önkormányzatok gazdálkodják ki saját bevételeikből (persze az is állami pénz). Durván számítva a közoktatási rendszer fenntartása kb. 1300 milliárd, ami legalább napi 7 milliárd forint.
Költségnövelő tényezők
A pedagógus hivatás megbecsülése a hosszú nyári szabadság, amit csak akkor tudnak kivenni az érdekeltek a szorgalmi idő meghosszabbítása esetén, ha a fenntartó gondoskodik a helyettesítésükről. A szükséges létszámemelés milliárdokkal növelné a bérköltséget.
Nyilván való, hogy a tanév meghosszabbítása vagy lerövidítése a legmelegebb nyári napokra esik, amit tanulók nehezen viselnek el, ezért minden iskolába, osztályba légkondicionáló berendezést kell felszerelni, ami több milliárdos beruházást jelentene.
Normatíva csalás
Nagy veszteség még az úgynevezett lyukas órák magas száma. Ez országosan több millió finanszírozott tanítás nélküli tanórát jelent tanévenként, vagyis milliárdos nagyságrendű illegális pedagógusbér megtakarítást az önkormányzatok számára, ami effektíve normatíva csalásnak minősíthető. Ráadásul a tanulók nem kapják meg az előírt oktatási közszolgáltatásokat. (50 000 osztály, heti 2 lyukas óra 36 hét = 3 600 000 lyukas óra?!)
Szülői panasz, hogy az önkormányzatok úgy akarnak spórolni a fűtési költségeken, hogy a téli napokon „szénszünetre” hivatkozva „haza” küldik a tanulókat, akik szülő felügyelet és sokszor élelem nélkül tartózkodnak otthon.
Az általános iskolai tanulókat diszkrimináló nyári szünet
A hírek szerint a NEFMI csak az általános iskolások számára hosszabbítaná meg a tanévet.
Az alsó tagozatos kisdiákok számára még fontosabb a vakáció, mint a nagyobbaknak, hogy minél hosszabb időre kerüljenek ki az életkorukat figyelmen kívül hagyó, fegyelmező iskola hatása alól és szabadon játszhassanak.
A gyermek napközbeni ellátása az iskolai szünetek alatt
Törvény szerinti, a szakképző iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán alapuló duális rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő tanulószerződéses tanulókra nem tejed ki a szülők és az iskola felügyeleti joga.
A diszkriminatív jellegű szakiskolai oktatás
Szülői nézőpontból a szakiskola intézménytípus célja, hogy továbbtanulási utat biztosítson azoknak a tanulóknak, akiket az általános iskola nem tud felkészíteni a középiskolai felvételi követelményekre. (Hivatalos felmérések szerint az általános iskolát sikeresen befejező tanulók, 40-50 százaléka nem sajátítja el az értő olvasás képességét.)
Ezeket a 18 éven aluli korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanulókat az oktatási rendszer a szakiskolákba különíti el, akik pedagógiai felügyelet nélkül vesznek részt az iskolán kívül szervezett gyakorlati képzésben, és tanulószerződésnek nevezett egyoldalú „tanoncszerződés” megkötésére kényszerülnek.
A szakiskolába járó tanulók megkülönböztetése a duális képzésben (többek között:
Képességeiktől függetlenül, csak a számukra kijelölt nehéz fizikai munkát igénylő szakképesítéseket tanulhatják, ami sérti a szabad szakmaválasztás jogát.
Nincs joguk a méltányos bérhez, és a megfelelőjuttatásokra, ha nyereséggel járó termelőmunkát végeznek gyakorlati képzésük során, ez kizsákmányolás.
A gazdálkodó szervezeteknél folyó egyedi képzőhelyeken sokszor periférikus, alantas munkát végeztetnek a tanulókkal (takarítás, rakodás, szaladj ide - szaladj oda), aminek semmi köze az iskolában folyó magas szintű elméleti képzéshez, ez gyermekmunka.
A nyári szünetben szakmai gyakorlaton vannak, míg gimnáziumba járó társaik vakációznak, ez az ésszerűtlen intézkedés sérti a szakiskolai tanulókemberi méltóságát.
.
Szülői egyesületek törvénymódosító javaslatai az parlamenti Oktatási, tudományos és kutatási bizottsághoz.
Ha iskolaőröket kívánnak foglalkoztatni minden iskolában, hogy a diákok ne tudjanak kimenni az iskolákból tanítási időben, és a gyermekeik érdekében eljáró szülők ne tudjanak bemenni az iskolába, akkor további intézkedéseket kell foganatosítani. Először is minden iskolaablakra rácsot kell szerelni, az iskolakerítésekre szögesdrótot kell szerelni és őrző-védő kutyákat kell tartani, hogy a kiskorú tanköteles gyerekek ne tudjanak kiszökni, ha már egyszer bementek tanulni a nevelés, oktatási intézményekbe. A következő lépés a motozás, átvilágítás bevezetése lesz.
Ez nem ironizálás, hanem következtetés. Ha ezeket további intézkedéseket nem teszik meg, akkor azok a tanulók, akik ki akarnak menni, azok ki fognak menni, azok a szülők, akik be akarnak menni azok be fognak menni az iskolába, hogy megvédjék gyermekeiket. Egy - remélhetőleg fegyver nélküli - iskolaőr nem lesz akadálya ennek. Erőszak erőszakot szül!
Statisztikai adatok bizonyítják, nincs több tanulói, szülői erőszakos cselekedet, mint 5, 10, 20 40 évvel ezelőtt, csak több kerül nyilvánosságra. A mai fiatalok nem rosszabbak, nem „lógnak” többen az iskolából, mint a mai felnőtt generáció volt, amikor még iskolába járt. De bizonyítható, hogy többszörösére növekedet tanulókkal szemben a pedagógusok által elkövetett testi, lelki erőszak. Kegyeleti okokból nem hozzuk nyilvánosságra, hány tanuló követett el öngyilkosságot, vagy tett kísérletet rá, iskolai kudarcai miatt.
A szülők nem azért mennek be az iskolába, hogy megverjék a tanárokat – azt iskolán kívül is megtehetik, ha erre vetemednek -, hanem azért, hogy eljárjanak gyermekük érdekében. hiszen ez törvényi kötelezettségük.
MSZOE javaslat
Javasoljuk, hogy az iskolaőrök alkalmazására tervezett összeget inkább az iskolák előtti gyalogátkelőhelyek, közlekedési lámpák létesítésére, tornatermekre, szertárak feltöltésére, a pedagógus hivatás megfizetésére fordítsa a költségvetés, ami hasznosabb és visszatérülő befektetés.
A tanulók és a szülők megfélemlítése ellentétes az Nemzeti köznevelési törvény alapelveivel
Sok pénzébe kerülhet a szülőknek a Nemzeti alaptanterv (NAT 2012) bevezetése
A Nemzeti alaptantervről szóló kormány előterjesztés tervezetet elemezve megállapítható, hogy „szakmailag” kiváló munka, világos szerkezetű, laikusok számára is érthető, számos olyan új előírást tartalmaz, amely előre viheti a magyar alap- és középfokú oktatás ügyét, az iskolai rendszerű szakképzés kivételével.
A Nemzeti alaptantervet pedagógusok készítették a pedagógusoknak nagy körültekintéssel. „A kerettantervek és az oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak és legfőképpen az iskolák tantestületeinek.”
A Nat készítőinek kizárólagos felelőssége, hogy milyen minőségű előterjesztés kerül kormány elé.
Szülői befolyástól mentes az alaptanterv
A nemzeti curriculum, mint neveléstudományi alapdokumentum, mentes a szülői befolyástól, pedig az alaptanterv céljainak megvalósítása nagyban függ a szülők hozzáállásától. A gyermekeik taníttatásáért elsősorban felelős szülőknek kell elfogadni azt, ami helyes nevelési és tanítási módszer a központi tantervben, és elutasítani azt, ami nem helyes.
Az Alaptörvény értelmében elsősorban a szülők felelősek gyermekük nevelésért, taníttatásáért. Véleményünk szerint a Nemzeti alaptantervet - hasonlóan más országokhoz - szülők és a tanulók számára kell címezni, a szülőket kell megnyerni az iskolai nevelés, oktatás ügyének. Elsősorban a szülőket kell megkérdezni, milyen legyen az iskola, milyen tartalmakat milyen módszerekkel tanítson annak érdekében, hogy gyermekeik megállják helyüket az életben, és felnőttként be tudjanak illeszkedni a társadalomba. A gyermekeik érdekében eljáró szülőknek kell támogatni azt, amit helyesnek találnak az alaptantervben, és elutasítni azt, ami nem helyes.
A pedagógus és tanulói terhelés
A pedagógus szakma is kifogásolja, hogy nem sikerült az ismeretanyag megfelelő mértékű csökkentése, nem sikerült a krízishelyzet feloldása.
A „tananyagtartalom és a megvalósítás javasolt módszerei között ellentmondás feszül”, vagyis a túlméretezett tananyag megtaníthatatlan, illetve megtanulhatatlan.
Tulajdonképpen kódolva van a pedagógusok „tanítási” kudarca és az iskolába járó gyermekek többségének sikertelensége.
Javaslatok a nevelésközpontú NAT 2012 pedagógus- és tanulóbarát módosítására a „zsákutcás út” elkerülése érdekében
1. Javasoljuk a tananyag tartalmak drasztikus, 50 %-os csökkentését, hogy legyen idő a korszerű, időigényes pedagógiai módszerek alkalmazására, a differenciált (egyéni) fejlesztésre, a „nevelési helyzetek kihasználására”, a lemaradók felzárkózására.
Ez azt jelenti, hogy a pedagógusoknak lesz elég idejük az ismeretek átadására, gyermekeink nevelésére, és a tanulóknak sem kell a felnőttek munkaidejénél több órát iskolába járással és tanulással eltölteni.
2. Javasoljuk az iskolai „kreditrendszer” bevezetését
Iskolai kredit: a tanulói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan öt tanulmányi munkaórát jelent.
Ez azt jelenti, hogy a kerettantervekben és/vagy a helyi tantervekben az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát olyan tananyagegységekre kell bontani, amit a tanulók „normaidőn” belül el tudnak sajátítani, illetve amit a pedagógusok a rendelkezésre álló tanórai foglalkozások keretében „le tudnak adni”.
A felelősség áthárítása a szülőkre és a tanulókra
Mivel a központi tantervekben előírt ismeretanyagot iskolai körülmények között elsajátítani képtelenség, ezért az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra. Milliárdos nagyságrendű bevételekkel működik az oktatási feketegazdaság (árnyékoktatás). A gyermekeik oktatásában kockázatot vállaló szülők vagy megvásárolják az iskolán kívüli oktatási szolgáltatásokat (különóra, magántanulói státus, érettségire felkészítő és egyetemi előkészítő tanfolyamok, nyelviskola, stb.) vagy elfogadják, hogy az iskolarendszer kudarcra ítéli gyermeküket.
Az új generáció megalapítása és felnevelése nem csak a szülők felelőssége.
A tantárgyi lobbik különleges hatalma
Véleményünk szerint a műveltségterületekként előírt közműveltségi tartalmak és a kerettantervek tantárgyi tartalmak „mennyiségét” és „nehézségi fokát” a különböző tantárgyi lobbik tevékenysége (befolyása) határozza meg.
A tantárgyi lobbik kritizálják a Nat által előírt közműveltségi tartalmak „túlcsordulását”, de saját tantárgyuk esetén hiánylistát állítanak össze a kimaradt tartalmakról, hogy biztosított legyen számukra a foglakoztatás. Mivel ezeket a manővereket mindenki tudja, ezért a tananyag mennyiségének és nehézségi fokának és ehhez kapcsolódóan az egyes tantárgyak heti óraszámának folyamatos emelését a tantárgy lobbi szándékos foglalkoztatáspolitikai céljának lehet tekinteni.
A Nat-ban megjelenített műveltségterületi követelmények azonos szerkezetűek, de a műveltségi területek oktatásához rendelkezésre álló időkeret százalékos arányai jelentősen eltérnek egymástól.
2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira
Műveltségi területek
1–4.
5–6.
7–8.
9–10.
11–12.*
Magyar nyelv és irodalom
30-40
15-22
10-15
10-15
10
Élő idegen nyelv
2-6
11-18
12-20
12-20
13
Matematika
15-20
14-18
10-15
10-15
10
Ember és társadalom
4-8
4-8
10-15
10-15
9
Ember és természet
4-8
6-10
15-20
15-20
10
Földünk – környezetünk
–
4-8
4-8
4-8
–
Művészetek
10-18
10-16
8-15
9-15
5
Informatika
2-5
4-8
6-10
6-10
5
Életvitel és gyakorlat
4-8
4-9
5-10
5-10
–
Testnevelés és sport
20-25
20-25
15-20
15-20
15
Minimumok összesítése
92%
97%
92%
96%
77%
* Csak a minimális százalékos arány.
A műveltségi területek arányainak meghatározása ésszerűtlen, mivel van olyan műveltségi terület, amelyik önálló tantárgy, (pl. matematika, testnevelés, idegen nyelv, informatika műveltségi terület/tantárgy), és van olyan, pl. az Ember és természet műveltségi terület, amelynek anyaga - a Nat szerint - több hagyományos tantárgyban jelenik meg: kémia (fizika, biológia, földrajz). Ez a rendszer ellentmondásos és forrása minden „bajnak”.
A Nat alkotói arra hivatkoznak, hogy olyan új tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak, ezért a Nat lehetőséget biztosít egyes hagyományos tantárgyak összevonására, új tantárgyak/tantárgy-együttesek kialakítására.
Ez a definíció is bizonyítja, hogy a neveléstudomány által korszerűnek kikiáltott tudományos vagy áltudományos műveltségterületi felosztás nem életszerű, távol áll a mindennapi gyakorlattól.
Az általános iskolák helyi tanterveiben meghatározott tantárgyi rendszernek, meg kell egyeznie az érettségi vizsgatárgyak rendszerével. A szülőknek és a tanulóknak tudniuk kell, hogy az általános iskolában valamilyen módon elnevezett tantárgy megfelel-e a középiskolai kerettantervekben előírt tantárgyi követelményeknek, amely alapján a továbbtanuló érettségi vizsgát tehet.
(Egyértelmű, hogy a felsőoktatási intézmények sem műveltségterületi alapműveltséget, hanem tantárgyi ismereteket írnak elő felvételi követelményként.)
Javaslatok szülői nézőpontból:
1. A műveltségi területek Nat által ajánlott százalékos arányát azonnal el kell törölni.
2. A műveltségi területek figyelembevételével a Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az egységes, minden iskola típusra kötelezően érvényes tantárgyi rendszert (fejlesztési területeteket).
3. A műveltségi területek helyett a tantárgyakhoz kell rendelni a közismereti tartalmakat (tananyagot), hasonlóan az Ember és természet műveltségi terület hagyományos tantárgyaihoz, illetve fejlesztési területeihez (fizika, kémia, biológia).
4. Minden tantárgyhoz azonos idő alatt megtanítható és megtanítható tananyagot köznevelési tartalmat) kell rendelni.
5. Az egyes tantárgyak napi, heti, éves óraszámainak meghatározása az iskola hatásköre! A szülői, tanulói igények és a feltételek alapján az iskola dönti el, hogy melyik tantárgyat akarja emelt szinten vagy emelt óraszámban tanítani.
Indoklás
A tanagyag mennyiségének és nehézségének megállapításakor a tantárgyi lobbik befolyását vissza kell szorítani. Semmi sem indokolja, hogy a magyar nyelv és irodalom vagy a történelem oktatása fontosabb terület a tanulók általános műveltségének megalapozására, mint a földrajz vagy a biológia.
A szülők nem értik a korszerűnek mondott műveltségterületi szabályozást. A pedagógusok vitatkoznak róla. Az iskolahasználó szülők és a tanulók számára pontosan kell meg határozni, milyen összefüggés van a műveltségterületek és a tantárgyi rendszer között, különös tekintettel a tantárgy-integrációs, tantárgyközi elemekre.
A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
Az érettségi vizsgára történő felkészítés költségeinek áthárítása a szülőkre
A Vizsgaszabályzat értelmében a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további –legalább két – vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. Tehát az iskoláknak összesen 13 vizsgatárgyból kell felkészíteni a tanulókat.
Amennyiben a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell.
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy „a vizsgázó felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére”, de - szülői bejelentések alapján végzett felméréseink szerint - a középiskolák többsége nem készíti fel a tanulókat a jogszabályban meghatározott érettségi tárgyból az érettségi vizsgára. Jelenleg nincs elég idő a vizsgakövetelményekben előírt „túlcsorduló” tananyag átadására (megtanítására).
Százharmincnyolc, illetve kettőszázhetvenhat óra alatt nem lehet felkészíteni a tanulókat középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára, ezért a szülőknek magántanárt kell fogadni gyermekük mellé, vagy érettségre felkészítő pénzes tanfolyamokra kell járatni a tanulókat (árnyékoktatás). Több középiskola tandíjas érettségi felkészítő tanfolyamokat szervez, legtöbbször külső cég vagy előadó bevonásával az iskola területén. A felkészítési nehézségek miatt újra beindultak az egyetemi előkészítő tanfolyamok is (két hét 40 ezer forint).
MSZOE javaslat:
Ahhoz, hogy az iskola a tanórai foglalkozások keretében le tudja adni az előírt tananyagot javasoljuk az érettségi vizsgakövetelmények drasztikus csökkentését.
A tanulóknak a felsőoktatásból éveken keresztül leszivárgott ismeretanyagot kell elsajátítani feleslegesen, mivel azok megtanítása a főiskolák, egyetemek feladata. „Vissza kell tolni” a tudományos, vagy áltudományos ismeretanyagot a felsőoktatásba!
Az érettségi vizsgák költséghatékonyabb szervezése és a vizsgateljesítmény ösztönzése érdekében a javasoljuk a kötelező érettségi vizsgatárgyak számának csökkentését (ötről, háromra)
A javaslat értelmében az érettségi vizsgán a vizsgázónak csak három – általa kötelezően választott – vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie.
A tanuló választásán múlik, hogy melyik érettségi vizsgatárgyból, milyen szinten akar vizsgát tenni, hiszen a felsőoktatási intézmények döntése, hogy melyik – egy vagy két - vizsgatárgyat írják elő felvételi követelményként. Minek kell előírni a magyar nyelv és irodalom, a matematika vagy a történelem érettségit, ha a legtöbb főiskolai vagy egyetemi szakon nem is kérik ezeket a tantárgyaknak vizsgaeredményét.
Ha a tanuló több felsőoktatási intézménybe kíván jelentkezni igénye esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni, akár 10 tantárgyból is tehet érettségi vizsgát.
A tantárgyi lobbikat nem éri presztízs veszteség, mivel a középiskola mind a négy évfolyamán évközben folyamatosan érdemjeggyel értékelik, és minden évfolyam végén osztályzattal minősítik a tanuló tantárgyi teljesítményét. Ha tanuló nem tanulja meg a tantárgyi követelményeket, akkor megbuktatják. és nem mehet érettségi vizsgára.
A középiskola negyedik évfolyamát sikeresen befejező tanuló nem tud többet matematikából, akkor sem, ha leteszi a szimbolikus érettségi vizsgát!
A diszkrimináló érettségi bizonyítvány
Jelenleg a vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével kell minősíteni.
Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
a) 80–100% elérése esetén jeles (5),
b) 60–79% elérése esetén jó (4),
c) 40–59% elérése esetén közepes (3),
d) 20–39% elérése esetén elégséges (2),
e) 0–19% elérése esetén elégtelen (1).
A tanulók súlyos megkülönböztetését jelenti, ha az egyik tanuló 65 %-os ötös a másik 85 %-os ötös, vagy 33%-os hármas, a másik 40 %-os hármas. A munkába álló érettségizett tanuló megbélyegzését jelenti, az érettségi bizonyítványába azt írják be, hogy csak 80 százalékosan jeles.
MSZOE javaslat
Javasoljuk, hogy az érettségi bizonyítványba csak az osztályzatokkal való minősítés kerüljön be. A felvételi rangsor megállapításához szükségea százalékos minősítés külön tanúsítványon kerüljön kiadásra.
Az érettségi vizsgaszabályzat módosítását a bevezetés előtt „kellő időben”
kell nyilvánosságra hozni
A tanulónak már az általános iskola befejezése előtt tudnia kell az érettségi vizsga szabályait és azt, hogy melyik középiskola készíti fel megfelelő szinten az érdeklődésének és képességének megfelelő felsőoktatási intézmény felvételi követelményeiben megállapított felvételi tantárgyakra és azok szintjére.
MSZOE javaslat
Az érettségi vizsgakövetelmények, a vizsga szabályzat és a felsőoktatás felvételi követelmények módosítását a hatálybalépés előtt „négy évvel korábban” nyilvánosságra kell hozni.
Csak rémhír vagy félreértés lehet a nyári iskolai szünet lerövidítése.
A június közepétől szeptember hó első munkanapjáig tartó nyári iskolai szünet nemzeti hagyomány, a magyar pedagógiai kultúra része, amihez a szülők és a tanulók többsége és remélhetően a pedagógusok is ragaszkodnak.
Nyári szünet a szülők és a tanulók ügye, ezért őket kell megkérdezni, hogy sok vagy kevés a túlterhelt gyermekek pihenésére, kikapcsolódására szánt idő (vakáció). Egy ilyen népszavazási kérdésfeltevés esetén könnyen összejöhet a 200 000 aláírás, amely kötelezi az országgyűlést az aláírók döntésének elfogadására.
Válság idején a költségvetési érdek az diktálná, hogy csökkenteni kell a tanítási napok számát nem pedig növelni, ezért is ésszerűtlen lenne a nyári vakáció „megkurtítása’.
A magyar költségvetés nem bírja el a tanítási napok számnak növelésével járó kiadások finanszírozását.
A 2012/2013. tanévre a jogszabály 181 tanítási napot ír elő a tanulók illetve a pedagógusok számára, amelynek finanszírozása egyre nehezebb az állami költségvetés és az önkormányzatok számára. 2012. évben a közoktatási (köznevelési) rendszer finanszírozásához biztosított költségvetési előirányzat kb. 900 milliárd forint. De összességében az államtól kapott források csak a kiadások 70%-át fedezik, a hiányzó összeget a fenntartó önkormányzatok gazdálkodják ki saját bevételeikből (persze az is állami pénz). Durván számítva a közoktatási rendszer fenntartása kb. 1300 milliárd, ami legalább napi 7 milliárd forint.
Költségnövelő tényezők
A pedagógus hivatás megbecsülése a hosszú nyári szabadság, amit csak akkor tudnak kivenni az érdekeltek a szorgalmi idő meghosszabbítása esetén, ha a fenntartó gondoskodik a helyettesítésükről. A szükséges létszámemelés milliárdokkal növelné a bérköltséget.
Nyilván való, hogy a tanév meghosszabbítása vagy lerövidítése a legmelegebb nyári napokra esik, amit tanulók nehezen viselnek el, ezért minden iskolába, osztályba légkondicionáló berendezést kell felszerelni, ami több milliárdos beruházást jelentene.
Normatíva csalás
Nagy veszteség még az úgynevezett lyukas órák magas száma. Ez országosan több millió finanszírozott tanítás nélküli tanórát jelent tanévenként, vagyis milliárdos nagyságrendű illegális pedagógusbér megtakarítást az önkormányzatok számára, ami effektíve normatíva csalásnak minősíthető. Ráadásul a tanulók nem kapják meg az előírt oktatási közszolgáltatásokat. (50 000 osztály, heti 2 lyukas óra 36 hét = 3 600 000 lyukas óra?!)
Szülői panasz, hogy az önkormányzatok úgy akarnak spórolni a fűtési költségeken, hogy a téli napokon „szénszünetre” hivatkozva „haza” küldik a tanulókat, akik szülő felügyelet és sokszor élelem nélkül tartózkodnak otthon.
Az általános iskolai tanulókat diszkrimináló nyári szünet
A hírek szerint a NEFMI csak az általános iskolások számára hosszabbítaná meg a tanévet.
Az alsó tagozatos kisdiákok számára még fontosabb a vakáció, mint a nagyobbaknak, hogy minél hosszabb időre kerüljenek ki az életkorukat figyelmen kívül hagyó, fegyelmező iskola hatása alól és szabadon játszhassanak.
A gyermek napközbeni ellátása az iskolai szünetek alatt
A munkavállaló szülők számára gondot jelenthet az iskolai szünet, de vakáció idején tanulók napközbeni felügyelete és ellátása önkormányzati feladat.
Sérti az Európai Unió szociális és foglalkoztatáspolitikája által prioritásként kezelt, a család és a munkahely összeegyeztetését segítő ellátások fejlesztésére irányuló törekvést, ha az önkormányzatok nem hajtják végre a gyermek napközbeni ellátására vonatkozó rendelkezéseket. Becslések szerint gyermekek napközbeni ellátására fordított összeg országos szinten nem haladja meg a napi 500 millió forintot.
Meg kell vizsgálni, hogy mi kerül több pénzébe az államnak a dolgozó szülők gyermekeinek napközbeni ellátása a szünidőben, vagy a tanítási napok számának növelése az iskolában?
Figyelem! Az óvodában egyáltalán nincs, őszi, tavaszi, téli, nyári szünet! Az óvoda egész évben - legalább heti 50 órában - nyitva tartó nevelési intézmény!
Kiskorú szakiskolai tanulók szülői felügyelet nélkül a duális szakképzésben
Törvény szerinti, a szakképző iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán alapuló duális rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő tanulószerződéses tanulókra nem tejed ki a szülők és az iskola felügyeleti joga.
A diszkriminatív jellegű szakiskolai oktatás
Szülői nézőpontból a szakiskola intézménytípus célja, hogy továbbtanulási utat biztosítson azoknak a tanulóknak, akiket az általános iskola nem tud felkészíteni a középiskolai felvételi követelményekre. (Hivatalos felmérések szerint az általános iskolát sikeresen befejező tanulók, 40-50 százaléka nem sajátítja el az értő olvasás képességét.)
Ezeket a 18 éven aluli korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanulókat az oktatási rendszer a szakiskolákba különíti el, akik pedagógiai felügyelet nélkül vesznek részt az iskolán kívül szervezett gyakorlati képzésben, és tanulószerződésnek nevezett egyoldalú „tanoncszerződés” megkötésére kényszerülnek.
A szakiskolába járó tanulók megkülönböztetése a duális képzésben (többek között:
Képességeiktől függetlenül, csak a számukra kijelölt nehéz fizikai munkát igénylő szakképesítéseket tanulhatják, ami sérti a szabad szakmaválasztás jogát.
Nincs joguk a méltányos bérhez, és a megfelelőjuttatásokra, ha nyereséggel járó termelőmunkát végeznek gyakorlati képzésük során, ez kizsákmányolás.
A gazdálkodó szervezeteknél folyó egyedi képzőhelyeken sokszor periférikus, alantas munkát végeztetnek a tanulókkal (takarítás, rakodás, szaladj ide - szaladj oda), aminek semmi köze az iskolában folyó magas szintű elméleti képzéshez, ez gyermekmunka.
A nyári szünetben szakmai gyakorlaton vannak, míg gimnáziumba járó társaik vakációznak, ez az ésszerűtlen intézkedés sérti a szakiskolai tanulókemberi méltóságát.
.
Szülői egyesületek törvénymódosító javaslatai az parlamenti Oktatási, tudományos és kutatási bizottsághoz.
Tárgy: MSZOE javaslat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) módosítására előterjesztett T/6767. számú törvényjavaslathoz
Kiskorú korlátozottan cselekvőképes tanulók felügyelete az iskolán kívül szervezett gyakorlati képzőhelyen
A szakképző iskolákban többségében korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermekek tanulnak. Nemzetközi egyezmény vonatkozásában és a magyar törvények szerint kiskorú gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be. A gyermek, fizikai és szellemi fejletlensége miatt, különös biztosítékokat és gondozást igényel. Törvény értelmében a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
Amikor a szülő beíratja kiskorú gyermekét a szakképző iskolába nemcsak azt kezdeményezi, hogy kiskorú gyermeke számára biztosítsák a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét. A szülő e döntésével bevonja az óvodát, az iskolát, a kollégiumot a szülői felügyelettel összefüggő kötelezettségeinek ellátásába, amelyet a családjogi törvény szabályoz.
A szakképzésről szóló törvényt értelmében az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán alapuló duális rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő tanulószerződéses tanulókra nem tejed ki a szülők és a szakképző iskola felügyeleti joga.
Sérti a szülők alkotmányos jogát, hogy kiskorú tanulók tízezrei felügyelet nélkül vesznek részt munkahelyi körülmények között folyó gyakorlati képzésben.
Törvénymódosító javaslatok
Javaslat új értelmező rendelkezésre:
2. § x. pont a gyermek, tanuló felügyelete az iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyeken: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a képzőhelyre történő belépéstől a képzőhely jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a képzőhelyen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;
Javaslat X paragrafus Y új bekezdésére:
A szakképző iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyen a képzést szervező gazdálkodó szervezet szerződésben vállalja, hogygondoskodik a rábízott kiskorú tanulók felügyeletéről, a munkahelyi körülmények egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, munkahelyi baleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről.
Javaslat 48. §(2) bekezdés kiegészítésére:
A tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy gondoskodik a kiskorú tanulók felügyeletérő, továbbá egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
Javaslat új értelmező rendelkezésre a „szülő (gyám)” meghatározás helyett:
2. § y. pont a szülő (törvényes képviselő):a vérszerinti szülő, a nevelőszülő, a helyettes szülő a gyám,az örökbefogadó szülő,a gondnok, stb.)
Indoklás
A szakképző iskolában szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést folyik. Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat. A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző vállalkozás által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.
A nevelési-oktatási intézmény a gyermek felvételével gondozói kötelezettséget vállal, amelyet gondozói jogviszonynak kell tekinteni. A gondozó feladatai közé tartozik a kiskorú jellemének, egyéniségének formálása, értelmi fejlődésének alakítása, vagyis a gondozott nevelése.
A gondozás ugyanakkor nemcsak felkészítést, hanem megőrzést, felügyeletet is jelent. Felügyeleten a közoktatási törvény azt érti, hogy gondoskodni kell a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről az intézménybe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig.
Az óvodák, iskolák, kollégiumok vezetői, pedagógusai és más dolgozói büntetőjogi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott gyermekekért, tanulókért. A büntető törvénykönyv 195. §-ában megfogalmazott kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény megvalósulhat akkor is, ha az óvoda, iskola, kollégium dolgozója súlyosan megszegi a gyermek, a tanuló nevelésével, felügyeletével, gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti.
Az Szt. 57. § Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:
h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.
Megemlítjük, hogy az együttműködési megállapodást az iskola köti (akár több évre) a gyakorlati képzést szervezővel az iskolafenntartó egyetértése és a tanulók, kiskorú tanulók esetén a szülők beleegyezése nélkül (vagyis a hátuk mögött).
Ugyanakkor az iskola felelőssége nem terjed ki a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre. A tanulószerződés tartalmára vonatkozó törvényi előírások nem tartalmazzák a gyakorlati képzőhelyet működtető gazdálkodó szervezetek felelősségét, ha a képzőhely, illetve megszegi a gyermek, a tanuló nevelésével, felügyeletével, gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti.
A köznevelési- és más törvényekben a „szülő” meghatározása a javasolt módot történik: szülő (törvényes képviselő).
Rácsos ablakú iskolák! „Iskolaőr” vagy pedagógiai kultúra?
Ha iskolaőröket kívánnak foglalkoztatni minden iskolában, hogy a diákok ne tudjanak kimenni az iskolákból tanítási időben, és a gyermekeik érdekében eljáró szülők ne tudjanak bemenni az iskolába, akkor további intézkedéseket kell foganatosítani. Először is minden iskolaablakra rácsot kell szerelni, az iskolakerítésekre szögesdrótot kell szerelni és őrző-védő kutyákat kell tartani, hogy a kiskorú tanköteles gyerekek ne tudjanak kiszökni, ha már egyszer bementek tanulni a nevelés, oktatási intézményekbe. A következő lépés a motozás, átvilágítás bevezetése lesz.
Ez nem ironizálás, hanem következtetés. Ha ezeket további intézkedéseket nem teszik meg, akkor azok a tanulók, akik ki akarnak menni, azok ki fognak menni, azok a szülők, akik be akarnak menni azok be fognak menni az iskolába, hogy megvédjék gyermekeiket. Egy - remélhetőleg fegyver nélküli - iskolaőr nem lesz akadálya ennek. Erőszak erőszakot szül!
Statisztikai adatok bizonyítják, nincs több tanulói, szülői erőszakos cselekedet, mint 5, 10, 20 40 évvel ezelőtt, csak több kerül nyilvánosságra. A mai fiatalok nem rosszabbak, nem „lógnak” többen az iskolából, mint a mai felnőtt generáció volt, amikor még iskolába járt. De bizonyítható, hogy többszörösére növekedet tanulókkal szemben a pedagógusok által elkövetett testi, lelki erőszak. Kegyeleti okokból nem hozzuk nyilvánosságra, hány tanuló követett el öngyilkosságot, vagy tett kísérletet rá, iskolai kudarcai miatt.
A szülők nem azért mennek be az iskolába, hogy megverjék a tanárokat – azt iskolán kívül is megtehetik, ha erre vetemednek -, hanem azért, hogy eljárjanak gyermekük érdekében. hiszen ez törvényi kötelezettségük.
MSZOE javaslat
Javasoljuk, hogy az iskolaőrök alkalmazására tervezett összeget inkább az iskolák előtti gyalogátkelőhelyek, közlekedési lámpák létesítésére, tornatermekre, szertárak feltöltésére, a pedagógus hivatás megfizetésére fordítsa a költségvetés, ami hasznosabb és visszatérülő befektetés.
A tanulók és a szülők megfélemlítése ellentétes az Nemzeti köznevelési törvény alapelveivel
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nktv.) szerint:
1.§(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
Az oktatáspolitika belátta, hogy az iskolai nevelés, oktatás hatékonyságát nagyban befolyásolja tanulók iránti bizalom, és a tanulók bizalmának megnyerése.
Az „iskolaőr” intézményének bevezetése nem éppen a tanulók iránti bizalom és a szeretet jele.
Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az utóbbi években a diákok fenntartásai az iskola értékátadó, értékközvetítő funkciójának hatékonyságával szemben egyre határozottabban fogalmazódnak meg.A diákok problémáik, kérdéseik megbeszélésében nem tüntetik ki bizalmukkal a velük kapcsolatba kerülő pedagógusokat, akik ,véleményük szerint, nem éreznek „empátiát”, „szeretett” irántuk. Úgy érzik, hogy a tudásátadáson felüli nevelési feladatokat a pedagógusok szükséges rosszként, többletteherként élik meg.
Kutatási eredmények is mutatják, hogy a pedagógusok sem érzik magukat felkészültnek a köznevelési törvényben által előírt nevelési feladataik ellátására, sokszor a problématerületek felismeréséhez szükséges elemi ismeretek is hiányoznak repertoárjukból. Az ismeretátadáson túlmutató nevelési feladatók hárításhoz jól jön az iskolaőri szolgálat intézményesítése.
Az oktatáspolitika megpróbál felülemelkedni a régi beidegződéseken és új alapokra (bizalom, partneri viszony) helyezi az iskolai nevelés, oktatás szereplőinek kapcsolatát, szükségtelen ezt az együttműködést megzavarni a szülők és gyermekeikkel szembeni fenyegetéssel, nyomásgyakorlással.
Az érem másik oldala
Nktv. 3. §szerint: „(1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
Ha komolyan vesszük, hogy a tanuló, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak, és együttműködésük alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele, akkor a tanuló viselkedése mellett vizsgálni kell a köznevelési intézmények és a pedagógusok jogkövető magatartását is.
Ha a tanuló vétkesen megszegi az oktatási rendszabályokat, akkor az iskola komoly szankciókat alkalmazhat vele szemben (fegyelmi eljárás, áthelyezés másik osztályba, másik iskolába, igazolatlan mulasztás esetén védelembe vétel, nem tanköteles tanuló esetén eltávolítás az iskolából, stb.).
Milyen szankciók lépnek életbe, ha a pedagógus késik az iskolából vagy a késve megy be az órára, és felügyelet nélkül hagyja a tanulókat, vag egyáltalán nem megy be az órára (lyukas óra)? Az iskolaőr fogja bekísérni vagy munkajogi felelősségre vonást alkalmaz vele szemben munkáltatója (intézményvezető). Ilyen felelősségre vonásról még nem volt híradás.
Milyen szankciók lépnek életbe, az iskolával szemben, ha a pedagógusok tanítási időben, pedagógus fórumokra, előadásokra, továbbképzésekre járnak és nem biztosított a szakmai helyettesítésük?
Mi van akkor, ha az iskola indokolatlanul vagy akár indokoltan pénzt szed be a tanulóktól, illetve a szülőktől, de nem ad elismervény, számlát róla, nem vételezi be, és nem könyveli el?
Nem növeli a pedagógu irániti bizalmat, ha fegyelmezési céllal egy órán, egy tantárgyból három egyest ad a gyereknek.
.
Nem soroljuk tovább a szülők jogos kifogásait, de az iskolai igazságtalanságok nem növelik a pedagógusok szakmai hitelét.
.
Ha a tanuló, a pedagógus és a szülő, kötelességei és jogai egységet alkotnak, akkor azonos mércével kell mérni a tanulók és a pedagógusok mulasztásait. Sőt.
Javaslatok a gyermekeik érdekében eljáró szülők nézőpontjából
Sajtóhírekre, hiedelmekre, szakmailag felkészületlen pedagógusok és kollaboráló iskolaigazgatók véleményére alapozva, előzetes felmérések és hatásvizsgálat nélkül nem lehet a magyar gyermekeket elítélő, megalázó intézkedéseket hozni.
A jogalkotó az alábbi adatokkal tudná alátámasztani az iskolaőr szolgálat szükségességét:
Iskolatípusok szerint évente hány dokumentálható (jegyzőkönyv, fegyelmi eljárás) erőszakos cselekedet történt az iskolai alkalmazottakkal (tanárokkal) szemben az iskola területén? Hány esetben történt hatósági bejelentés az ügyben? Hány bírósági döntés született?
Iskolatípusok szerint évente hány dokumentálható (jegyzőkönyv, fegyelmi eljárás) erőszakos cselekedet történt a gyermekekkel, tanulókkal szemben? Hány esetben történt hatósági bejelentés az ügyben? Hány született bírósági döntés született?
Évente hány tanuló kísérel meg öngyilkosságot iskolai kudarcai miatt?
Iskolatípusok szerint évente hány dokumentálható iskolai gyermekbaleset (halálos baleset) történik az iskola és hány a tanuló hibájából?
Az adatokat a Statisztikai Hivataltól kérjék meg 10 évre visszamenőleg évente, és 10, 20 30 40 évre visszamenőleg tízévenkénti összegezve.
A hivatalos nyilatkozatok szerint az iskolaőr intézménye csak egyes földrajzi területeken működő szakiskolákba járó tanulók hatósági (közrendvédelmi) felügyeletére irányul, nem minden iskolára vonatkozik. A szakiskolai szegregáció már eddig is jóvátehetetlen károkat okozott a magyar közoktatásban.
Nem értünk egyet az „iskolai erőszak” és az „iskolai agresszió” kifejezések mögött álló „áltudományos” álláspontokkal, mert nem lehet ezek alapján a magyar közoktatás egészére vonatkozó, általános következtetéseket levonni. De van iskolai feszültség! A pedagógus-diák, pedagógus szülő,és a diák-diák, tanár-tanár közötti feszültségek megoldásának kulcsa a „nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúrája”.
Ha sor kerül az iskolaőri szolgálat bevezetésére, akkor minden iskolába legyen ilyen státus, de előbb minden iskolában legyen független gyermek és ifjúsági felelős és iskolapszichológus.
Kérjük, hogy az oktatásért felelős miniszter védje meg a Nemzeti köznevelési törvény alapeszméit, és a gondjaira bízott gyermekeket, tanulókat.
Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri
Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28.
számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az
FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával
készült.
A honlap tartalma az MSZOE adatbázisának részét képezi, ezért törvényi védelem alá tartozik, de a forrás megjelölésével részleteiben szabadon felhasználható.
A megjelentetett anyagokban a vonatkozó jogszabályokon kívül minden egyéb útmutató csak a szülők segítségét szolgálja, nem kötelező jellegű.
