Állami intézményfenntartó központ (KLIK)

Állami fenntartású szakképző iskola

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

SZAKISKOLAI ÖSZTÖNDÍJ

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2015-2016.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2015.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Az iskola felügyeletére bízott kisgyermekek megalázása Dunaújvárosban

Pályaorientációs foglalkozást tartottak a pedagógusok a dunaújvárosi általános iskola WC helységében

Bűntett vagy nevelési módszer?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

 


Tovább a teljes cikkre >>

Nyári Tábor vagy luxus-üdültetés?

A munkavállaló szülők gyermekeinek szünidei felügyelete, gondozása, nevelése, étkeztetése önkormányzati feladat!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Körzeti iskola, de minek?

Nem veszik fel a körzetükben lakó gyerekeket a kötelező felvételre kijelölt általános iskolák!


Tovább a teljes cikkre >>

Tisztelt Szülő!

Ha egyetért a  honlap tartalmával, kérjük, ossza meg információit ismerőseivel, szülőtársaival.


Tovább a teljes cikkre >>

Szelektív a magyar iskolarendszer!

Dúlt a protekció és a korrupció a középfokú iskolák felvételi vizsgáin


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Az iskola felügyeletére bízott kisgyermekek megalázása Dunaújvárosban

Pályaorientációs foglalkozást tartottak a pedagógusok a dunaújvárosi általános iskola WC helységében

Bűntett vagy nevelési módszer?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

 

Mit tehetnek a szülők gyermekük védelme érdekében

Közérdekű szülői panasz az iskola igazgatójának címezve

A szülői panaszt írásban kell megtenni, a megbeszélésről szószerinti jegyzőkönyvet kell felvenni (hangfelvétel, video).

Tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás

Illegális nevelési módszer

A vizsgálat során meg kell állapítani, hogy a „sajnálatos esemény” a pedagógusok nevelési, oktatási módszerének része, amely a tanulók személyiségfejlesztését szolgálja vagy súlyos gyermekbántalmazás.

Kényszerítés

Meg kell állapítani, hogy a pedagógusok és a takarítónő által végig nézett gyermekmunkát a tanulók „önkéntes alapon” végezték el vagy valamilyen fenyegetéssel kényszerítették őket a megalázó feladat végrehajtására.

Tanulók egészségének veszélyeztetése

Meg kell állapítani, hogy a pedagógusok szakmai döntése alapján erőszakkal végre hajtott takarító munka veszélyeztette-e a tanulók egészségét.

Tanulók érzelmi fejlődésének veszélyeztetése

Meg kell állapítani, hogy a pedagógusok által tanúsított magatartás miatt kialakult körülmény a sértett gyermekek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését milyen mértékben gátolja vagy akadályozza a további életükben.

Foglalkozási szabályok megszegése (kötelességszegés)

Meg kell állapítani, hogy a gyermekek felügyeletét az óraközi szünetben ellátó (elmulasztó) pedagógus személyét és felelősségét a rábízott gyermekek „vétkes” cselekedeteiért.

Felelősségre vonás kezdeményezése

Amennyiben a fentiekben vázolt tényállás közül valamelyik megállja a helyét, akkor az iskola igazgatójának kezdeményezni kell az elkövető iskolai alkalmazottak munkajogi és büntetőjogi felelősségre vonását a gyermekek testi, lelki és érzelmi veszélyeztetetése ügyében.

Amennyiben az intézményvezetés nem állapítja meg a gyermekbántalmazás (veszélyeztetés, kényszerítés, megalázás, pedagógus etikai vétség,munkaköri mulasztás, stb.) tényét, és az iskolaigazgató nem kezdeményezi az elkövető pedagógusok felelőségre vonását, akkor a szülőknek az intézmény fenntartójához (KLIK) kell fordulni jogorvoslatért közérdekű bejelentés formájában kiskorú gyermekek veszélyeztetése tárgyában (írásban).

Figyelem!

A köznevelési intézmények (az egyes pedagógusok is) kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál továbbá kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermekek bántalmazása, illetve egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén.

További jogorvoslati utak a szülők számára

A törvény értelmében bármely állampolgár, pl. az érintett szülők és az iskolai szülői szervezet is jelezheti gyermekjóléti szolgálatnál (jegyző) a gyermekeket veszélyeztető „nevelési módszerek” alkalmazását és hatósági eljárást kezdeményezhet a gyermekbántalmazással kapcsolatos „sajnálatos” ügyek orvoslása érdekében. [A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI törvény Gyvt. 17. § ]

Ha nem akarják, hogy az iskola, illetve a fenntartó letagadja az ügyet, akkor ezzel egy időben az alábbi szervekhez lehet bejelentést tenni.

A gyermekek veszélyeztetése esetén jelzéssel és hatósági eljárás kezdeményezésére hivatalból köteles szervek (többek között):

Rendőrség

Ügyészség

Bíróság

Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók így különösen iskola-egészségügyi szolgálat (a védőnői szolgálat a háziorvos, a házi gyermekorvos)

Törvénysértések sorozata a dunaújvárosi iskolában (többek között):

Évente több ezer szülői bejelentés és panasz alapján végzett felméréseink eredményét és a fenti elemzésünket figyelembe véve megállapítható, hogy nem nevelési módszerekről, nem diákcsínyről szól a dunaújvárosi WC takarítás, hanem a pedagógusok által elkövetett és letagadott - országosan elterjedt – gyermekeket veszélyeztető foglalkozási szabályok megszegéséről, gyermekbántalmazásról,  megfélemlítésről (pedagógus bosszúról).

Büntetőjogi felelősségre vonás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szerint

Kényszerítés

Btk. 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kiszolgáltatott személy megalázása

Btk. 225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Munkajogi felelősségre vonás kötelességszegés miatt

A pedagógus kötelessége

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 62. § (1) értelmében:

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, Ezzel összefüggésben kötelessége különösen a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

A tanulók állandó felügyeletének megszervezése az iskolában

 Nkt. 25. § (5) bekezdés szerint:

A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről.

A gyermek, felügyelete a köznevelési törvény szerint

Nkt. 4. §  E törvény alkalmazásában

10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,

Figyelem!

Amikor a szülő a felvételi kérelem benyújtásakor él az intézményválasztás szabadságával nemcsak azt kezdeményezi, hogy gyermeke számára biztosítsák a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét.

A szülő e döntésével bevonja az óvodát, az iskolát, a kollégiumot a szülői felügyelettel összefüggő kötelezettségeinek ellátásába, amelyet a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályoz és kötelességszegés esetén a büntető törvénykönyv (Btk) szankcionál.

A nevelési-oktatási intézmény a gyermek felvételével gondozói kötelezettséget vállal, amelyet gondozói jogviszonynak kell tekinteni. A gondozó feladatai közé tartozik a kiskorú jellemének, egyéniségének formálása, értelmi fejlődésének alakítása, vagyis a gondozott nevelése.

Amikor a szülő rábízza kiskorú gyermekét az óvodára, az iskolára és a kollégiumra, azt abban a tudatban teszi, hogy ott megfelelő módon gondoskodnak róla.

A szülőnek joga és kötelessége megvizsgálni, hogy az oktatási intézmény hogyan és milyen minőségben teljesíti gondozói jogviszonyából eredő kötelezettségeit.

A dunaújvárosi iskola pedagógusai sajátos nevelési módszert alkalmaztak a rájuk bízott kisgyermekek jellemének, egyéniségének formálása, értelmi fejlődésének alakítása érdekében.

A tanuló felügyeletével kapcsolatos előírások megszegése, a tanulók veszélyeztetése büntetendő cselekmény

Veszélyeztetés a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szerint:

Gyvt. 5. § n) veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

Veszélyeztetés büntetése felügyeleti kötelezettség megszegése miatt

Btk. 208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ebbe a körbe beletartozik a gyermekek, tanuló felügyeletével megbízott pedagógus is!

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetése

Btk. 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Óvodai gyermekbántalmazás

A tanulók felügyeletéről bővebb tájékoztatás itt!

Vissza az oldal tetejére

Nyári Tábor vagy luxus-üdültetés?

A munkavállaló szülők gyermekeinek szünidei felügyelete, gondozása, nevelése, étkeztetése önkormányzati feladat!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Bővebb információ a tanulók nyári táboroztatásáról itt található!

Nyári szünet az iskolákban itt!

Vissza az oldal tetejére

Körzeti iskola, de minek?

Nem veszik fel a körzetükben lakó gyerekeket a kötelező felvételre kijelölt általános iskolák!

Országosan több iskolai férőhely van, mint ahány korosztályos gyermek, akkor miért nincs hely a körzetes tanulók számára?

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes körzeti vagy egy választott általános iskola első évfolyamára.

 „Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik.” [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (6) bekezdés]

Országos szülői panasz, hogy nem tudták beíratni gyermeküket a körzeti iskolába, mert a területileg illetékes Kormányhivatalok rosszul jelölték ki a felvételi körzethatárokat, vagy az állami iskolafenntartó, csökkentette az induló első osztályok számát. 

Több iskolában is előfordult, az előző tanévben 90 fővel három első osztályt indítottak, most csak kettőt engedélyezett a fenntartó 64 fővel. Milyen módon válogattak ki 26 tanulót, akiknek jogos felvételi kérelmét elutasították?

Súlyos törvénysértés, amikor körzeten kívüli gyermekeket vettek fel az iskolák a jogosultak helyett, kiválogatva a számukra, pl. anyagi előnyt biztosító szülőket. ( A II. és a XII. kerületből több panasz érkezett a körzetes tanulók felvételének elutasítása miatt. Vajon miért?)

Az állami iskolafenntartó (KLIK) arra hivatkozik, hogy a körzetesítés nem jelenti azt, hogy a kijelölt iskola köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket. Ez nem igaz!

A  kötelező felvételt biztosító általános iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg a körzetében lakó gyermek vagy tanuló felvételét, ezért körzeti iskola!

Figyelem!

Ha a körzeti iskola véglegesen elutasította körzetében lakó tanuló jelentkezését, és az illetékesek nem vonták felelősségre az adott iskolát, és fenntartóját, akkor a szülő szeptember 1-ig kereshet másik iskolát gyermekének, amelyik felveszi.

Kik a felelősek a „férőhelyhiányért”?

1. A járási hivatal feladata a tankötelesek naprakész nyilvántartása

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (8) bekezdés szerint: „A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.”

 2. A települési önkormányzatok feladata (jegyző) többek között:

A településen lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanköteles tanulók adatainak átadása a járási hivatalnak. A jegyző feladata a felvételi körzetek véleményezése. Részt vesz az iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakításában. Ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését.

 3. Az állami iskolafenntartó központ (KLIK) feladata (többek között):

Adatokat szolgáltat a kormányhivatalnak az iskolai férőhelyekről. A felvételi adatok ismeretében ellenőrzi, hogy a kötelező felvételt biztosító kijelölt iskolában elhelyezhetők-e a körzetben lakó gyermekek.

 4. A területileg illetékes Kormányhivatal feladata:

Az egyeztetett adatok alapján Kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét.

A felvételi körzetek megállapításához a Kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. [Nkt. 49. § (8)]

Figyelem!

A felsorolt intézmények, testületek, hivatalok vezetőit személyi felelősség terheli az általános iskolai beiskolázással kapcsolatos jogszabályokban előírt feladataik megszegéséért, több ezer kisgyermek meghurcoltatásáért.

Az oktatásért felelős miniszter feladata a beiskolázással kapcsolatos jogsértések vizsgálata a mulasztások megállapítása, felelősségre vonás és a szankcionálás kezdeményezése. Vizsgálni kell a hivatali összejátszás kérdését is.

Az évek óta ismétlődő beiskolázási problémák megszüntetése érdekében még nem történt semmilyen felelősségre vonás. Ezek szerint a szülők felelősek azért, hogy nem keresnek gyermeküknek olyan iskolát, amelyik felveszi őket.

Az általános iskolai körzethatárok kijelölése egyszerű logisztikai feladati

Egy településen van 3 iskola, és  243 első évfolyamos tanköteles gyermek. Az első évfolyamon 27 fő az előírt maximális osztálylétszám, akkor minimum 9, azaz kilenc osztályt kell indítani. Igaz ez?

Ezután venni kell egy térképet, be kell jelölni a tanulók lakóhelyét és 3 görbe vonallal ki kell jelölni, melyik iskolához van közelebb a felvehető számú tanulók lakóhelye. Ez lesz az adott iskola felvételi körzete. Igaz ez?

Törvény értelmében a maximális osztálylétszám 20 százalékkal túlléphető. Ha több vagy kevesebb gyermeket engednek ki az óvodából, vagy újabb lakosok költöznek a településre vagy többen jelentkeznek be egy adott körzetbe legálisan, akkor még 9x5=45 gyermeket lehet elhelyezni a három iskolában.

Nem a maximális osztálylétszám túllépésére kell tervezni az körzethatárokat!

Figyelem!

Ezt a számítást lehet alkalmazni a szülőnek érvelésként, ha nem veszik fel gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába.

A körzethatárok manipulálása

Sok tankerületi igazgató úgy próbálta megoldani a kormányhivatal által elkövetett logisztikai hibát, hogy egy felvételi körzetben több iskolát is kijelölt körzeti iskolának. Oldják meg az iskolák, hogy kit vesznek fel, és kinek a felvételét utasítják el. Egyezzenek meg a szülőkkel.

Van ahol a maximális 27 fős osztálylétszámot emelték 32-36 főre, hogy elférjenek a körzetes gyermekek.

Máshol kihelyezték a körzeti iskola egyik osztályát egy másik iskolába. Ez ellen nem tehetnek semmit a szülők.

Sok tankerületben megfélemlítették szülőket, amennyiben nem tekintenek el a fellebbezéstől, vagy nem vonják vissza jogorvoslati kérelműket, akkor kiadják az állami fenntartású iskoláknak, hogy ne vegyék fel a renitens szülők gyermekeit! 

Mások azt mondták a szülőnek, ha jót akar magának, akkor oda vigye gyermekét ahová a KLIK mondja.

Az a baj, hogy ezek a szülők megijednek a fenyegetésektől (jogosan) és elfogadják a KLIK feltételeit, így soha sem fog kiderülni a törvénysértések sorozata.

A korrupció és a protekció gyanújának elkerülése érdekében az  Oktatási hivatalnak és a Kormányhivatalnak vizsgálni kell a körzeti iskolákból törvénysértő módon elutasított gyermekek helyzetét, szelektálásuk okait.

Fellebbezés a jogtalan elutasításokkal szemben

MSZOE javaslat

Akinek nem vették fel a gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába, azoknak egyszerre három helyre kell fellebbezést benyújtani, azonnal:

1. Kormányhivatalhoz (az illetékes kormányhivatal vezetőjének címezve)

2. Állami iskolafenntartó központhoz (KLIK elnökének)

3. Települési önkormányzathoz (jegyzőnek címezve).

Ezek az intézmények a felelősek a tanköteles tanulók nyilvántartásáért, a körzethatárok kijelöléséért, a tankötelezettség teljesítésért és a jelenleg kialakult zűrzavaros helyzetért. (Sok bába között elvész a gyermek!)

Figyelem!

Akinek - férőhely hiányában - nem vették fel a gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába, azok elvileg hiába fellebbeznek, akkor sem lesz több férőhely.

Ezért a fellebbezés igazi célja ebben az esetben a törvénytelen helyzet feltárása és a felelősség megállapítása.

Jogorvoslat a körzeti iskola elutasító döntése ellen

Javaslat a fellebbezés (jogorvoslati kérelem) tartalmára:

A levélben kérni kell, hogy az illetékesek vizsgálják felül, hogy miért nem vették fel a gyermeket a kötelező felvételt biztosító iskolába, az alábbi kérdések felvetésével:

  • Meg kell kérdezni a levélben, hogy milyen alapon válogatták ki azokat a gyermekeket, akiket felvettek (protekció) és miért utasították el többit (szelekció);

  • Vizsgálják meg hány „illegális” bejelentkezőt vettek felel, akik elfoglalták a körzetesek helyét (sok szülő akár 200 ezer forintot is felajánlott azért, hogy bejelentsék az áhított iskola körzetébe);

  • Meg kell kérdezni miért indítottak kevesebb osztályt a kelleténél?

  • Kérni kell, hogy indítsanak több osztályt alacsonyabb létszámmal (32 gyermeket egy pedagógus nem tud megtanítani, írni, olvasni, számolni egy tanév alatt).

Figyelem!

Ha a gyermeket nem veszik fel a körzeti iskolába, akkor a szülőknek - aránytalan terhet* vállalva - egy távolabbi, sokszor több kilométerre levő intézménybe, akár másik településre kell utaztatni kisgyermekét, ha teljesíteni akarja tankötelezettségét.

*Aránytalan teher = ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek.

Úgy néz ki, hogy az iskolafenntartó és a többi felelős szerv megegyeztek abba, hogy áthárítják az iskolaválasztás felelősséget a szülőkre, keressenek iskolát gyermeküknek, ahogy tudnak. (Hiszen birtokukban van szabad iskolaválasztás joga.)

Akkor minek a kötelező felvételre kijelölt körzeti iskola?

 Mi lehet a fellebbezés eredménye?

  • Az első évfolyamra beiratkozó gyermekek számának ismeretében új körzethatárokat állapítanak meg.

  • Megegyeznek a szülőkkel, hogy másik távolabbi iskolába írassák be gyermekeiket (vagy megfenyegetik őket).

  • Rákényszerítik a szülőket, hogy az illetékesek mulasztásai miatt ők és gyermekeik vállaljanak „aránytalan terheket”, a koránkelést és az utaztatással kapcsolatos többletköltségeket (bérlet, menetjegy ára, gépkocsi használat, kísérő költsége, stb.)

.

Felvételi szelekció tiltása

Fő vizsgálati cél: Ha rosszul mérték fel egy adott iskola felvételi körzetében lakó tanulók létszámát, és pl. 10 -15 fő körzetes gyermeket férőhely hiányában nem tudtak felvenni, akkor vizsgálni kell, hogy milyen indokkal utasították el ezt a tanulói csoportot, illetve milyen paraméterek alapján választották ki azokat a tanulókat, akiket felvettek. (Megkülönböztetés tilalma)

Az általános iskolában tilos felvételi vizsgát szervezni, tilos rákérdezni a családok vagyoni és jövedelmi helyzetére, a szülők iskolai végzettségére, a munkahelyi beosztására, arra sem, hogy menyit tud befizetni az iskola alapítványába.

A körzetes tanulók között tilos sorsolást szervezni, mert az iskola körzetében lakó összes tanulót fel kell venni a kijelölt általános iskolába.

Akkor milyen alapon rangsorolták a körzetes tanulókat, milyen alapon válogatták ki azokat a tanulókat, akiket felvettek az adott iskolába? A szemük színe szerint vagy hasra ütésre?

Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti. (Lásd PISA vizsgálat itt.)

Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentéssel a bejelentő (pl. szülő. tanuló) valamely szerv pl. iskola, óvoda, fenntartó, pedagógiai szakszolgálat, önkormányzat, kormányhivatal, gyermekvédelmi intézmények, stb.) működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra világíthat rá, illetve olyan körülményre hívhatja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Bővebben itt!

Mivel a körzeti iskolába való felvétel megtagadása és a felvett tanulók kiválogatása országos ügy, ezért a fellebbezés elutasítása után közérdekű bejelentéssel kell élni a fentebb meghatározott szervek felé.

A közérdekű bejelentést az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által működtetett elektronikus rendszerben „anonim módon” (névtelenül) is meg lehet tenni. Lásd itt!

Ha még magasabb szinten akarnak jogorvoslattal élni, akkor az emberi méltóság megsértése miatt (diszkrimináció tilalma) az Egyenlőbánásmód Hivatalhoz kell fordulni „közérdekű igényérvényesítés” címén. Lásd itt!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Az általános iskolai beiskolázásról itt találhatnak részletes elemzést!

Bővebb információ körzeti iskoláról és a körzetesítés szabályairól

 

Vissza az oldal tetejére

Tisztelt Szülő!

Ha egyetért a  honlap tartalmával, kérjük, ossza meg információit ismerőseivel, szülőtársaival.

Vissza az oldal tetejére

Szelektív a magyar iskolarendszer!

Dúlt a protekció és a korrupció a középfokú iskolák felvételi vizsgáin

Befejeződött a középfokú felvételi eljárás, kiválogatták a tanulókat a középiskolák maguknak. Több ezer általános iskolát befejező tanulók maradt iskola nélkül.

A legújabb jogalkotói intézkedés, hogy a középfokú iskola szóbeli felvételi eljárást szervezhet (casting), ami lehetővé teszi, hogy minden jelentkezőt behívhatnak az iskolába és kikérdezhetik őket a családi hátterükről, szüleik iskolai végzettségéről, vagyoni helyzetükről, fizetőképességükről. A kapósabb iskolákban a felvételi sorrendet az határozza meg, hogy a szülők mennyit fizetnek be az iskolai alapítványba. (Szülői panaszok alapján.)

Mit tehet a szülő, ha gyermekét nem vették fel egyik iskolába sem?

Az „iskola nélkül maradt” (kirostált) tanköteles tanulók ne keseredjenek el, mert Magyarországon szabad iskolaválasztás van, ezért szeptember 1-ig – un. rendkívüli felvételi eljárás keretében - kereshetnek maguknak olyan iskolát, amelyik felveszi őket.

Szabad iskolaválasztás

A felvételi eljárás lényege, hogy a felvételi értesítést küldő iskola köteles felvenni a tanulót, de a tanuló nem köteles beiratkozni abba az iskolába, ha meggondolta magát.

Ha a tanuló a sikeres felvételi vizsga után rájött, hogy az általa választott iskola nem megfelelő számára, akkor választhat másik iskolát. A szeptemberi tanévkezdésig van ideje.

Ha a tanuló a beiratkozás után jön rá arra, hogy a választott iskola mégsem nem felel meg elképzeléseinek, és talál magának másik iskolát, akkor megteheti, hogy szeptember 1-én az új iskolába kezdi meg a tanévet. Tanköteles tanuló esetén az a lényeg, hogy járjon valamilyen iskolába.  

Nagyüzemi lemorzsolódtatás

16 éven felüliek beiskolázása

A nyolcadik évfolyamot ebben a tanévben befejező 16 éven felüli (már nem tanköteles) tanulók el sem mehettek a „válogatásra”, mivel az iskolák eleve kizárták őket a felvételi lehetőségekből, vagyis kiselejtezték őket. Mehetnek közmunkásnak vagy eltartatják magukat szüleikkel.  

A 16 éven felüliek eltávolítása az iskolarendszerből

Évente kb. 8-10 tanuló kerül ki az iskolarendszerből befejezett iskolai végzettség nélkül. Az iskoláknak jó ürügy a nehezebben kezelhető 16 éven felüli tanulók eltávolítására, hogy már nem kötelesek iskolába járni, ne zavarják az iskola „tudásterhes” légkörét.

A szülők tudomásul veszik az „iskola ítéletét”, eleget tesznek a szelekciós elvárásnak és kiszabadítják kiskorú gyermeküket az „különleges értékeket” közvetítő nevelési, oktatási intézményből.

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekük újabban 25 éves koráig járhat iskolába. Ha a középfokú iskola tanév közben vagy év végén valamilyen indokkal vagy indok nélkül megszűnteti tanulói jogviszonyukat, akkor azonnal vagy akár egy-két év kihagyással is beiratkozhatnak egy másik iskolába.

Segítség az általános iskolából életkoruk miatt kimaradó diákok számára

A tanuló 17 éves koráig járhat általános iskolába.

Évente kb. 3,5-4 ezer 16 éves tanuló kerül ki az utcára, mert nem tudja befejezni az általános iskola hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamát, mert kibuktatják őket onnan. Nem tanítják meg őket írni, olvasni, számolni.

Azok a tanulók, akiknek nem tudják befejezni általános iskolai tanulmányikat 17 éves korukig, jelentkezhetnek a nem régen kitalált Szakképzési - vagy Köznevelési hídprogramba.

A Szakképzési- és a Köznevelési hídprogramról bővebb információ itt található! (Nemsokára!)

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Bővebb tájékoztatás a középfokú beiskolázás szabályairól itt!

Tájékoztatás az óvodai felvételről

Felvétel az általános iskola első évfolyamára itt!

 

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

SZÜLŐI JOGOK, szülői státusz

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai erőszak?

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2016.

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Tanulói biztosítások

Tájékoztatási kötelezettség

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2016.

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNY KIRÁNDULÁS)

Tanulók FELÜGYELETE az iskolában

Igazolatlan óra

TANKÖTELEZETTSÉG 2016.

Értékelés, minősítés (OSZTÁLYZÁS), javítóvizsga

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2016.

Középfokú beiskolázás 2016.

KÜLÖNÓRÁK (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2016.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2015.

Óvoda 2016.

Érettségi vizsga 2015-2016.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum