Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Meg kell menteni a tanulókat a szabálytalan vagy koncepciós, ezért sikertelen javítóvizsgák súlyos következményeitől, az évfolyamismétléstől vagy az iskolából való eltávolítástól (ha már nem tankötelesek.)

A javítóvizsgára való utasítás nem lehet fegyelmező eszköz, vagy pedagógusbosszú, ha nem kedvelik a tanulót vagy a szüleit. Példa erre az a szülői panasz, amikor egy osztályból tíz tanulót utasítottak javító vizsgára testnevelésből és ott sem engedték át őket, vagy amikor az egy tantárgyból javítóvizsgázó tanulókat a javító vizsgán is megbuktatják. Általános szülői és tanulói panasz az is, hogy az év végén olyan érdemjegyek is bekerülnek az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem is tud, és az ellenőrző könyvben sincs benne.

Sok pedagógus jóindulatú intézkedésnek tartja, amikor azért minősíti a tanulót év végi egyes osztályzattal, hogy a nyári szünetben kényszerítve legyen az adott tantárgyból való felkészülésre. Ennek a módszernek régen lehetett pedagógiai eredménye egyes tanulóknál, de ma már bizalmatlanságot jelent a tanulóval szemben. Vagy tudja az anyagot vagy nem.

Kevés olyan tanuló van, aki nem tud felkészülni a javítóvizsgára a nyári szünetben, főleg, ha csak egy tantárgyból áll elégtelenre. Nincs az a szülő, aki ne fogadna magántanárt vagy más segítséget gyermeke mellé, ha ebbe a helyzetbe kerül gyermeke, mégis megbuktatják a javítóvizsgán.

A szabályosan megtartott javító vizsga nem ismételhető!

Ismétlődő szülői panasz, hogy az iskolai tankönyvellátásban sérül az ingyenesség elve, ezáltal az egyenlő bánásmód követelménye.

Több ezer iskola a jogszabályok betartásával szervezi a tankönyvellátást, sőt több településen és kerületben minden tanuló ingyen kapja tankönyveit.

Néhány száz iskola valamilyen indokkal mégis vállalja a mulasztásos törvénysértést, nincs tekintettel a rászoruló családok helyzetétére.

Az alábbiakban válaszolunk a beérkezett szülői panaszokra:

·         Az iskola semmilyen indokkal nem kérhet ráfizetést a tankönyv csomagra a térítésmentes tankönyvellátásra jogosultaktól.

·         Nem lehet arra hivatkozni, hogy kevés a normatíva, mert a törvény értelmében a helyi önkormányzatnak biztosítania kell minden jogosultnak az ingyenességet, akár más forrásból is.

·         Kölcsönözni csak több évi használatra alkalmas tartós tankönyveket vagy új tankönyveket lehet.

·         A kölcsönzött tankönyveket nem lehet évvégén visszakövetelni, ha az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, akár több tanéven keresztül, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt.

·         Nem lehet összefirkált, gyűrött használt tankönyvet, kitöltött munkafüzetet adni az ingyenességre jogosult tanulóknak.

·         A szakképzési évfolyamokon is térítésmentesen jár a tankönyv a jogosultaknak, akár mennyi az összeállított tankönyvcsomag ára.

·         A más településről, kerületből bejáró tanulónak is biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást, mivel a normatív támogatást az iskolába járó gyerek létszáma után kapja az iskolafenntartó.

·         Nem lehet kártérítést kérni az ingyenes tankönyvek elhasználódásáért, le kell selejtezni azokat, hiszen egyszer már felvették a támogatás összegét.

·         Nem lehet visszatartani a tankönyvek átadását, ameddig ki nem fizetik az árát, mivel a tanuló joga, hogy fizetési halasztást, vagy részletfizetést kérjen.

·         Nem lehet több hónappal előre kifizettetni a tankönyvek árát. Ne a szülők finanszírozzák a tankönyvterjesztőket.

·         Nem lehet megtagadni a fizetési halasztást, vagy a részletfizetési lehetőséget.

·         Nem lehet azzal a tanulóval is megvetetni az új tankönyvet, aki más úton is hozzá jutna, pl. nagyobb testvértől örökölte vagy a barátjától kapta, megvette.

·         Nem lehet egy tantárgyhoz két-három tankönyvet is megvetetni a tanulókkal.

·         Nem lehet olyan tankönyvet megvetetni a szülőkkel, amelyeket egyszer-kétszer vagy egyáltalán nem használnak a tanév során.

Jogorvoslat az ingyenesség megsértése esetén

Az érintett körbe tartozó tanulóktól az iskola nem kérhet semmilyen hozzájárulást a tankönyvek megvásárlásáért. Az ilyen iskolai döntés jogellenes. A szülő éljen jogorvoslati jogával, amelyet a jegyzőhöz kell benyújtania. A jegyző döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

További jogorvoslati lehetőség a cikk végén található!

Az iskoláztatás indokolt és indokolatlan költségei mellett szólni kell, azokról az egyszeri vagy rendszeres természetbeli és pénzbeli juttatásokról, amelyekkel az állam járul hozzá a családok iskoláztatási költségeihez. A támogatások és juttatások listája lentebb található!

Az állami támogatásokat közvetlenül a kincstáron keresztül vagy a helyi (települési önkormányzatok és az iskolák által kell eljuttatni a szülőkhöz és a gyermekekhez (ha egyáltalán eljut hozzájuk).

A széles körű állami gondoskodás nem csak a rászorulókat segíti, hanem a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül is jár az óvodába, iskolába járó gyermekek után.

Felméréseink szerint az állami támogatások egy része nem jut el az érdekelt szülőkhöz és gyermekeikhez, benn marad az állami büdzsében vagy az iskolafenntartó költségvetésében.

Elvárható a törvényhozóktól, ha már megszavazták a központi és helyi támogatásokat, akkor biztosítsák azok eljuttatását a felhasználókhoz, hogy a kifizetők ne spóroljanak a gyermekeinken.

Ne ítéljék el azokat, akik rászorulnak a támogatásokra, és sorban állnak a különböző támogatásokért.

Minden fillér, ami nem kerül kifizetésre a gyermekek életnívóját csökkenti!

Mért nem jutnak el a tanulói juttatások a jogosultakhoz?

Nem emelkedtek jelentősen a tankönyvárak (4-5%), sem a füzetcsomagok árai, de a szülőknek mégis sokkal többe fog kerülni a beiskolázás, ha az iskolák nem tanúsítanak önmérsékletet és felesleges tanszereket, tankönyveket, felszereléseket is megvetetnek a szülőkkel.

Ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátás

Törvény értelmében a tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. [1993. évi LXXIX törvény 10. § (4) bekezdés]

Figyelem, az iskolában kell kérelmezni, nem az önkormányzatnál!

A szülők előzetes tájékoztatása

A szülőket a megelőző tanév végén - vagy a beiratkozásnál - tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz (írásban). Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Ha ez a tájékoztatás nem történt meg, várják meg az első tanórát, amikor a pedagógus elmondja, hogy milyen eszközöket kér az adott tantárgy oktatásához, és milyen támogatást tud adni az iskola a különböző taneszközök megvásárlásához.

Elképzelhetetlen, hogy a két korosztály felkészültsége között olyan „drasztikus” különbség legyen, ahogy azt a vizsgaeredmények mutatják. Elképzelhetetlen hogy egy tanév alatt ennyit romlót a tanulók felkészültsége tanulási morálja. Beteges gondolatokat takar az a „szakmai vélemény”, hogy a korábbinál jóval alacsonyabb követelményszint az évek alatt a gyerekek ellustulásához vezetett.

Az elmúlt tanévben a „szakma” megállapította, hogy sokszor nevetségesen könnyű a középszintű vizsga, és a vizsgabizottság tagjai túl engedékenyek tanítványaikkal szemben. A „szakma” fellépésére az Oktatási Hivatal nyilvánvalóan nehezítette a feladatsorokat, a vizsgabizottságok pedig bekeményítettek, nehogy megint az a vád érje őket, hogy nem jártak el kellő szigorral a tanulók értékelésnél.

A feladatsorokat a „szakma” állítja elő, a vizsgabizottságokat a „szakma” képviselőiből állítják össze, a „szakma” készíti fel a tanulókat a vizsgára, a „szakma” állapította meg, hogy a feladatsorok nevetségesen könnyűek voltak az elmúlt évben, a „szakma” vádolja a gyermeket azzal, hogy ellustultak, de hol van a társadalmi kontroll?

Javaslatok az érettségire készülő tanulók továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében, ha az emelt szintű érettségi kötelező követelmény lesz 2013-tól

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Meg kell menteni a tanulókat a szabálytalan vagy koncepciós, ezért sikertelen javítóvizsgák súlyos következményeitől, az évfolyamismétléstől vagy az iskolából való eltávolítástól (ha már nem tankötelesek.)

A javítóvizsgára való utasítás nem lehet fegyelmező eszköz, vagy pedagógusbosszú, ha nem kedvelik a tanulót vagy a szüleit. Példa erre az a szülői panasz, amikor egy osztályból tíz tanulót utasítottak javító vizsgára testnevelésből és ott sem engedték át őket, vagy amikor az egy tantárgyból javítóvizsgázó tanulókat a javító vizsgán is megbuktatják. Általános szülői és tanulói panasz az is, hogy az év végén olyan érdemjegyek is bekerülnek az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem is tud, és az ellenőrző könyvben sincs benne.

Sok pedagógus jóindulatú intézkedésnek tartja, amikor azért minősíti a tanulót év végi egyes osztályzattal, hogy a nyári szünetben kényszerítve legyen az adott tantárgyból való felkészülésre. Ennek a módszernek régen lehetett pedagógiai eredménye egyes tanulóknál, de ma már bizalmatlanságot jelent a tanulóval szemben. Vagy tudja az anyagot vagy nem.

Kevés olyan tanuló van, aki nem tud felkészülni a javítóvizsgára a nyári szünetben, főleg, ha csak egy tantárgyból áll elégtelenre. Nincs az a szülő, aki ne fogadna magántanárt vagy más segítséget gyermeke mellé, ha ebbe a helyzetbe kerül gyermeke, mégis megbuktatják a javítóvizsgán.

A szabályosan megtartott javító vizsga nem ismételhető!

Azért is súlyos a jelenlegi helyzet, mert ha a középiskolában az érettségi előtt „buktatják” meg a tanulót a javítóvizsgán egy tantárgyból, meg kell ismételnie az utolsó évfolyamot, és csak úgynevezett „előrehozott” érettségi vizsgát tehet a többi tantárgyból. Hiába tett sikeres előrehozott érettségi vizsgát, nem kaphatja meg az érettségi bizonyítványát.

Ugyanez a helyzet, ha nem sikerül a javítóvizsga a 10. évfolyamon, mert a szakképzési évfolyamon való továbbtanulást teszik lehetetlenné egy elégtelen minősítéssel, valamelyik közismereti tantárgyból.

Természetesen, ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, és a vizsgaelnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére, de arra sem tud elégséges választ adni, akkor megérdemli az évfolyamismétlést.

A javítóvizsga tanulmányok alatti vizsga

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, szakképző iskolában beszámoltató vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.  A felsorolt vizsgákat együtt „tanulmányok alatti vizsgának" nevezi a jogszabály.

Tehát, ha a tanuló nem teljesíti az adott évfolyam tanulmányi követelményeit, az évközi érdemjegyeinek átlaga nem éri el az elégségest (kettes osztályzatot), akkor a nevelő testület javítóvizsgára utasíthatja vagy felülbírálja a pedagógus döntését.

A tanulmányok alatti vizsga szabályait a helyi tantervben (értékelési szabályzatban) kell rögzíteni, és az  iskola házirendben kell leírni a szabályok gyakorlásának módját, különös tekintettel a független vizsgabizottság előtt tehető javítóvizsgára.

A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a jogszabályban meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt is lehet tenni.

A szabályosan javító vizsga nem ismételhető, de a szabálytalan vizsga igen!

A javítóvizsga szabályok dokumentálásának hiánya és a tájékoztatása elmaradása elégséges indok lehet a javítóvizsga eredményének megsemmisítéséhez és a javítóvizsga megismétléséhez.  

Jogszabály értelmében:

1.      Az iskola helyi tantervében kell rögzíteni az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. Ezek között a tanulmányok alatti vizsga szabályait (pl. a javítóvizsga értékelési rendjét);

2.      Az iskola házirendje állapítja meg, hogy a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani.

A házirendben kell betenni, hogyan kell a javító vizsgára jelentkezni, illetve aki független vizsgabizottság előtt akar javítóvizsgát tenni, mikor és hogyan jelentkezhet;

3.      A tanulmányok alatti vizsga (köztük a javítóvizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza;

4.      A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 11/1994. évi MKM rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire, amely itt található!

5.      Nem lehet megakadályozni az év végén elégtelen osztályzatot kapott tanulót, hogy az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt javítóvizsgán tegyen, akkor sem, ha 3-4-5 tantárgyból bukott!

A lehetséges szabálytalanságok, amelyek alapján a javító vizsga eredménye megsemmisíthető illetve megismételhető

·         A javítóvizsgával kapcsolatos rendelkezések nem szerepelnek az iskola helyi tantervében

·         A házirend nem tartalmaz gyakorlati ismereteket javítóvizsgáról és a független vizsgabizottságról.

·         Az iskola nem hozza nyilvánosságra a javítóvizsga követelményeit és az értékelés rendjét.

·         Nem veszi figyelembe a 11/1994. évi MKM rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseit, többek között:

-          Ha az iskola nem biztosítja az írásbeli vizsgán a maximális negyvenöt percet, szóbeli vizsgán a 20 perc gondolkodási időt;

-          Ha a vizsgázó nem határozhatja meg a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét;

-          Ha nem engedélyezik, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen;

-          Ha a szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait nem foglalják határozatba azonnal csak utólagosan;

-          Ha a vizsgázó a tétel kifejtésében elakad, de a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól nem kap segítséget;

-          Ha a vizsgázót a tétel önálló, folyamatos kifejtése közben indokolatlanul megzavarják (beleszólnak);

-          Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, és az elnök egy alkalommal nem engedi póttételt húzni vagy nem biztosít részére pótfeladatot;

-          Ha az aláírt, lezárt jegyzőkönyvekbe, és a vizsgairatokba az igazgató nem enged betekintést a javító vizsga szabályosságát vitató szülőnek, tanulónak;

Véleményünk szerint, ha a vizsgázót nem engedték póttételt húzni, illetve nem biztosítottak számára pótfeladatott (pl. testnevelési tantárgyból), és mégis elégtelen osztályzatot kapott, akkor a javítóvizsga eredménye semmis.

A javító vizsga megismétlését akkor lehet kérelmezni, ha a helyi tanterv és a házirend nem tartalmazza javítóvizsgára vonatkozó előírásokat vagy iskola megsérti a tanulmányok alatti vizsga szabályait előíró rendelkezéseket.

Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta.

A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor(06-30/433-8754 és Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253)

Ismétlődő szülői panasz, hogy az iskolai tankönyvellátásban sérül az ingyenesség elve, ezáltal az egyenlő bánásmód követelménye.

Több ezer iskola a jogszabályok betartásával szervezi a tankönyvellátást, sőt több településen és kerületben minden tanuló ingyen kapja tankönyveit.

Néhány száz iskola valamilyen indokkal mégis vállalja a mulasztásos törvénysértést, nincs tekintettel a rászoruló családok helyzetétére.

Az alábbiakban válaszolunk a beérkezett szülői panaszokra:

·         Az iskola semmilyen indokkal nem kérhet ráfizetést a tankönyv csomagra a térítésmentes tankönyvellátásra jogosultaktól.

·         Nem lehet arra hivatkozni, hogy kevés a normatíva, mert a törvény értelmében a helyi önkormányzatnak biztosítania kell minden jogosultnak az ingyenességet, akár más forrásból is.

·         Kölcsönözni csak több évi használatra alkalmas tartós tankönyveket vagy új tankönyveket lehet.

·         A kölcsönzött tankönyveket nem lehet évvégén visszakövetelni, ha az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, akár több tanéven keresztül, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt.

·         Nem lehet összefirkált, gyűrött használt tankönyvet, kitöltött munkafüzetet adni az ingyenességre jogosult tanulóknak.

·         A szakképzési évfolyamokon is térítésmentesen jár a tankönyv a jogosultaknak, akár mennyi az összeállított tankönyvcsomag ára.

·         A más településről, kerületből bejáró tanulónak is biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást, mivel a normatív támogatást az iskolába járó gyerek létszáma után kapja az iskolafenntartó.

·         Nem lehet kártérítést kérni az ingyenes tankönyvek elhasználódásáért, le kell selejtezni azokat, hiszen egyszer már felvették a támogatás összegét.

·         Nem lehet visszatartani a tankönyvek átadását, ameddig ki nem fizetik az árát, mivel a tanuló joga, hogy fizetési halasztást, vagy részletfizetést kérjen.

·         Nem lehet több hónappal előre kifizettetni a tankönyvek árát. Ne a szülők finanszírozzák a tankönyvterjesztőket.

·         Nem lehet megtagadni a fizetési halasztást, vagy a részletfizetési lehetőséget.

·         Nem lehet azzal a tanulóval is megvetetni az új tankönyvet, aki más úton is hozzá jutna, pl. nagyobb testvértől örökölte vagy a barátjától kapta, megvette.

·         Nem lehet egy tantárgyhoz két-három tankönyvet is megvetetni a tanulókkal.

·         Nem lehet olyan tankönyvet megvetetni a szülőkkel, amelyeket egyszer-kétszer vagy egyáltalán nem használnak a tanév során.

Jogorvoslat az ingyenesség megsértése esetén

Az érintett körbe tartozó tanulóktól az iskola nem kérhet semmilyen hozzájárulást a tankönyvek megvásárlásáért. Az ilyen iskolai döntés jogellenes. A szülő éljen jogorvoslati jogával, amelyet a jegyzőhöz kell benyújtania. A jegyző döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

További jogorvoslati lehetőség a cikk végén található!

Az igényelhető állami normatíva mértéke

A tanulók ingyenes tankönyvvásárlásához igényelhető állami normatív hozzájárulás fajlagos összege a 2009/2010. tanévre 10 000 Ft minden ingyenességre jogosult tanuló után. Ezen felül  1000 Ft/fő általános támogatás jár az összes tanuló után de ez nem jelenti azt, hogy minden ingyenességre jogosult tanuló után 11 000 Ft támogatás jár az iskolának. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati fenntartónak differenciálnia kell az iskolák között, hiszen az általános iskola alsóbb évfolyamain jóval alacsonyabb a tankönyvcsomagok ára, mint a középiskola 9-10 évfolyamain. Az is előfordulhat, hogy azonos típusú iskolák közül az egyik iskolában más módszerrel, más (alacsonyabb-magasabb árú) tankönyvekből tanítanak a pedagógusok, mint a másokban.

Az állami támogatás felosztása

A fenntartónak úgy kell felosztani az állami hozzájárulást, hogy az ingyenesség a törvényben megnevezett tanulói csoportok számára biztosítható legyen. Amennyiben az ingyenesség nem biztosítható minden jogosult számára az állami hozzájárulásból, akkor az önkormányzat más forrásból köteles kiegészíteni azt. Nem fogadható el, hogy a tankönyvcsomag ár 10 000+1000 Ft feletti részét kifizettetik az ingyenességre jogosult szülőkkel.

Az ingyenesség fogalma

Az ingyenesség elve azt jelenti, hogy az arra jogosultak neveléséhez, oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik, vagyis az iskola fizeti ki a szülő/ tanuló helyett, a tankönyvcsomag teljes árát, vagy kölcsönzi az iskolai könyvtárból, akár 4000 Ft, akár 25 000 Ft a tankönyvcsomag ára.

Az ingyenes „tankönyvellátás” tartalma

Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosult tanuló 100 százalékosan térítésmentesen kapja az oktatásához szükséges valamennyi tankönyvet, munkatankönyvet, nyelvkönyvet, szakmai tankönyvet és az olyan a tankönyvhöz kapcsolódó kiadványokat, amelyek az ismeretanyag illusztrálására, illetve a tanultak gyakorlására és ellenőrzésére szolgálnak, segítséget nyújtanak  a könyvben foglaltak elsajátításához, illetve azok használatához (ilyen pl. a tankönyvhöz szervesen kapcsolódó atlasz, szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, munkafüzet, szótár, feladatlap, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény vagy képgyűjtemény, lexikon, kottakiadvány, tananyagelem).

A tankönyvcsomag összeállítása

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az iskolák nem készíthetnek olyan tankönyvrendelést, amely mellett nem biztosítható a törvény végrehajtása (vagyis az ingyenesség). Ezért olyan tankönyveket és tankönyvhöz kapcsolódó kiadványokat kell választani, amelyek beszerezhetők a rendelkezésre álló forrásokból. A fenntartó ezért jogosult és köteles ellenőrizni a tankönyvrendelést, és amennyiben nem valósítható meg a törvény előírása, utasítania kell az igazgatót annak átdolgozására.

Az ingyenességre jogosultak köre

Családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül ingyenességre jogosult a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló, aki

• tartósan beteg,
• sajátos nevelési igényű,
• három- vagy többgyermekes családban él,
• nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, és aki
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

További támogatások

A normatív kedvezmények kielégítését követően az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

A támogatás formái

Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül. Az ingyenesen kapott tankönyvet az iskola nem kérheti vissza, sem tanév végén, sem az iskolai tanulmányok befejezésekor.

Az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a tankönyv az iskola tulajdona a tanuló csak használja azt.

Mikor kell a kölcsön tankönyvet visszaadni?

Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, akár több tanéven keresztül, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt (pl. érettségi, szakmai vizsga).

Kártérítési kötelezettség

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Ez a meghatározás vitára adhat okot, hogy mit nevezünk rendeltetésszerű használatnak, amikor a legtöbb tankönyv „nem bír ki” egy tanévet sem.

Elismervény és számlaadási kötelezettség

Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára tételes elismervényt kell adni a tankönyvek egységáráról, darabszámáról és a kifizetett összegről. (A kereskedelmi és adótörvények szerint), kérésükre számlát kell kiadni, a munkáltatói vagy más iskolakezdési támogatás igazolása céljából (a munkáltató címére). A tankönyforgalmazásbó befolyt összegeket be kell vételezni,

Az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat felelőssége

Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a nevelőtestület dönt, de a szülői és tanulói közösségek véleményét vagy egyetértését is ki kell kérni a fontosabb kérdésekben. Az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőinek feladata, hogy részt vegyenek a tankönyvellátás folyamataiban, jogszabálysértés esetén kezdeményezzék a rendelkezések betartását az iskolavezetésnél, ha ez eredménytelen, akkor a fenntartónál (jegyzőnél), ha ez sem vezet célhoz, akkor a képviselő testületnél.

Ha az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatban panasz érkezik a szülői szervezethez, de a szervezet nem vállalja el az ügyet, akkor nem képviseli a gyermekeik érekében eljáró szülőket, nem működik a törvénybe beépített társadalmi kontroll.

Jogorvoslati lehetőség

Az iskola által a tankönyvellátással kapcsolatos több tanulót érintő mulasztásos törvénysértés esetén közérdekű bejelentés formájában az Oktatási Hivatalhoz kell fordulni.

A közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény 95/A. § (4) bekezdés szerint:

„A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) az egyenlő bánásmód követelményére,

h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.”

Az ingyenességre és a tankönyvellátással kapcsolatos rendelkezések megtartásának vizsgálata tehát oktatási hivatal feladata.

Az ingyenesség megtagadása egy adott iskolában sérti az egyenlő bánásmód követelményét is, mivel más iskolákban az arra jogosultak a törvény betartásával térítésmentesen kapják meg tankönyveiket.

Közérdekű bejelentésüket a fenti törvényhelyre való hivatkozással, a panasz (tényállás) pontos leírásával kérelem formájában tegyék meg az alábbi címen:

Oktatási Hivatal

1054 Budapest, Báthori u. 10.

Telefon: 06 (1) 472-2684

Fax: 06 (1) 472-2689

Sajtószóvivő: Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253) vagy Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Az iskoláztatás indokolt és indokolatlan költségei mellett szólni kell, azokról az egyszeri vagy rendszeres természetbeli és pénzbeli juttatásokról, amelyekkel az állam járul hozzá a családok iskoláztatási költségeihez. A támogatások és juttatások listája lentebb található!

Az állami támogatásokat közvetlenül a kincstáron keresztül vagy a helyi (települési önkormányzatok és az iskolák által kell eljuttatni a szülőkhöz és a gyermekekhez (ha egyáltalán eljut hozzájuk).

A széles körű állami gondoskodás nem csak a rászorulókat segíti, hanem a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül is jár az óvodába, iskolába járó gyermekek után.

Felméréseink szerint az állami támogatások egy része nem jut el az érdekelt szülőkhöz és gyermekeikhez, benn marad az állami büdzsében vagy az iskolafenntartó költségvetésében.

Elvárható a törvényhozóktól, ha már megszavazták a központi és helyi támogatásokat, akkor biztosítsák azok eljuttatását a felhasználókhoz, hogy a kifizetők ne spóroljanak a gyermekeinken.

Ne ítéljék el azokat, akik rászorulnak a támogatásokra, és sorban állnak a különböző támogatásokért.

Minden fillér, ami nem kerül kifizetésre a gyermekek életnívóját csökkenti!

Mért nem jutnak el a tanulói juttatások a jogosultakhoz?

Elsősorban a tájékoztatás hiánya miatt (információ visszatartása), másodsorban a juttatások elérésének szándékos nehezítése miatt.  

Nem emelkedtek jelentősen a tankönyvárak (4-5%), sem a füzetcsomagok árai, de a szülőknek mégis sokkal többe fog kerülni a beiskolázás, ha az iskolák nem tanúsítanak önmérsékletet és felesleges tanszereket, tankönyveket, felszereléseket is megvetetnek a szülőkkel.

Ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátás

Törvény értelmében a tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. [1993. évi LXXIX törvény 10. § (4) bekezdés]

Figyelem, az iskolában kell kérelmezni, nem az önkormányzatnál!

A szülők előzetes tájékoztatása

A szülőket a megelőző tanév végén - vagy a beiratkozásnál - tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz (írásban). Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Ha ez a tájékoztatás nem történt meg, várják meg az első tanórát, amikor a pedagógus elmondja, hogy milyen eszközöket kér az adott tantárgy oktatásához, és milyen támogatást tud adni az iskola a különböző taneszközök megvásárlásához.

Az iskolai követelések szabályozása

A törvény értelmében: a pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. „Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.”

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az adott tantárgy oktatásához szükséges taneszközök és felszerelések listája, az iskola helyi tantervében van rögzítve!

Vásárlási kényszer

Egy adott tantárgy oktatásához szükséges taneszköz és felszerelés olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. A taneszköz- és tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni. Ezért biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a taneszközök és felszerelések kiválasztásában, képviselőik útján közreműködjenek a szülők és a tanulók, amelyet a közoktatási törvény az alábbiak szerint szabályoz:

„Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg”.

Szülői nyilatkozat

A megszorítások miatt a szülők pénztárcája is egyre laposabb, ezért még fontosabb az iskolák jogszabálykövető magatartása, amely szerint: „a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul.”

Nemleges válasz esetén az óvoda, iskola nem követelhet semmilyen pénzt a szociálisan rászoruló gyermek szüleitől, hiszen nincs miből fizetni.

Az iskolakezdés indokolt költségei

Első évfolyam

A családok többségében nagy örömet okoz, amikor a gyermek megkezdi iskolai tanulmányait az első évfolyamon. Az anyukák még lelkesek, és anyagi erejüket próbára téve mindent megvásárolnak, amit elgondolnak. Lehet 8-10 ezer forintból is beiskolázni egy elsőst, de lehet 20-25 ezer forintot költeni erre a célra, ami függhet a szülői ambíciótól és az iskola követeléseitől. Lehet venni feleslegesen, pl. 12 darabos színes ceruza készletet, bár az első évfolyamon csak a kék és piros ceruza használata javasolt. Az elő évfolyamon a tankönyvcsomag ára iskoláktól függően 3-9 ezer forintig terjed.Persze további költségek is terhelik a szülők pénztárzárcáját, pl az iskolatáska, a tornafelszerelés, az ünnepi ruha, cipő, stb.

Az általános iskola magasabb évfolyamai

Az általános iskola magasabb évfolyamain a tankönyvek, a tanszerek és más felszerelések megvásárlása mellett az első szülői értekezleten már szedik az osztálypénzt, gyűjtenek az osztálykirándulásra, erdei iskolára, ki kell fizetni a diákigazolványt, az uszodabérletet, sok helyen az ellenőrző könyvet, a másolópapírt, stb., amely elérheti az 50-100 ezer forintot.

Az általános iskola 5-8 évfolyamán a tankönyvcsomag összeállítható 7-8 ezer forintért és 10-12 ezer forintért.  A magasabb évfolyamokon lehet használni  az előző tanévben megvásárolt eszközöket, de a tornafelszerelést az ünnepi ruhát, cipőt biztosan "kinőtte" a tanuló.

Középiskola

Középiskolában 12-16 ezer forint a reális tankönyvcsomag ár, de lehet 20-25 ezer forint is, főleg a speciális nyelvkönyvek miatt.

Sok középiskolában már a 9. évfolyamon megkezdik a pénzgyűjtést a ballagási ruha, az érettségi tabló, és az érettségi bankett költségeire, ami havi 10-30 forint befizetéssel számolva tanévenként 100-300 ezer forintot is elérhet.  A középiskolákban nem ritka a külföldi tanulmányi út szervezése, amelynek költsége 30-50 ezer forintig terjedhet. És még hol vannak a magántanárok óradíjai?

Javaslatok szülőknek, mit tegyenek és mit ne tegyenek!

• Ne „ugorjanak bele” meggondolatlanul a vásárlásokba, várják meg az árleszállításokat, de ne dőljenek be az akciós termékeknek, lehet, hogy rossz minőségűek.
• Ne vegyenek előre becsomagolt füzetet vagy írószert, mert sok helyen felesleges dolgokat is beleraknak az egységcsomagba.
• Ne vegyenek bekötő papírt, ha drága, színes borítóval készült füzetet vesznek gyermeküknek, hagyják nézegetni a szép képeket.
• Ne vegyenek olyan drága taneszközöket, amelyek elvesztése gondot okoz a családnak és az iskolának is.
• Ne vegyenek olyan márkás felszereléseket, amit a gyermekük osztálytársainak szülei nem tudnak megvenni, hivalkodásnak tekintik és kiközösíthetik maguk közül. Ez fordítva is igaz, ha a többieknek márkás dolgaik vannak, lenézhetik azokat a társaikat, akiknek nem telik rá.
• Ne kössenek tanuló balesetbiztosítás, mert az állami minden gyermek után már kifizetett egyet.
• Ne cipeltessenek a kisiskolással több kilós terhet, hiszen a nemzetközi előírások szerint, csak a gyermek testsúlyának 20 %-a lehet az iskolatáska súlya (jogszabály csak a tankönyvek összsúlyát szabályozza, ami 3 kg lehet).
• Ne felejtsék el minél előbb igényelni a családi pótlékot, ha a tanuló elmúlt 18 éves.  (Vigyázat csak két hónapra visszamenőleg folyósítják.)
• Ne felejtsék elkérni munkáltatójuktól az iskolakezdési támogatást, ami a gazdasági válság miatt lehet, hogy kevesebb lesz, mint az elmúlt évben, ha egyáltalán adnak ilyen természetbeni juttatást a bérkifizetők.
• Ne fizessenek az ingyenes közoktatási szolgáltatásokért.

Indokolatlan iskolai követelések lehetnek

(szülői panaszok alapján)

Felesleges tanszerek megvásároltatása, pl. 50-100 rajzlapot kérnek, de a felét sem használják fel (általános jelenség). Tanévkezdésre előírják a félévben vagy az egész évben szükséges taneszküzüket. Egy tantárgyat több tankönyvből tanítanak.

Márkás taneszközök, felszerelések tiltott előírása.

Általánossá vált az iskola dologi kiadásainak áthárítása a szülőkre, pl. másolópapír, takarítószer, tisztasági csomag.

A másolópapírt azért kérik, mert dolgozatírásnál arra írják a tesztkérdéseket, nem a táblára írják, nem diktálják le. Ha a tanuló nem ad le bizonyos mennyiségű másolópapírt, akkor felelősségre vonják.

Az ellenőrző könyv törvényben előírt ingyenesen kiosztott iskolai dokumentum, az iskola költségvetésében kell tervezni.

A tartós tankönyvket (pl. szöveggyűjteményt, szótárt, térképet) az iskolai könyvtárból kell kölcsönözni minden tanulóknak, akik kéri.

Az iskolai sportkör ingyenes közoktatási szolgáltatás, nincs tagdíj.

A tanítási időben szervezett tanulmányi kirándulásért nem lehet pénz kérni.

Az ingyenes tankönyvellátás visszásságai

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultaktól semmilyen címen nem lehet ráfizetést kérni a tankönyvekért. Az ingyenesség az teljes ingyenességet jelent!

A tankönyvekről elismervényt, vagy számlát kell kérni, és a kapott listán ellenőrizni kell az árakat, ugyanis az OKM által előírt tankönyvjegyzéken levő tankönyvek a bolti árnál jóval kevesebbe kerülnek.

Használt tankönyv

Ne fogadják el az összefirkált, gyűrődött tankönyveket, azokat le kell selejtezni, nem lehet ingyenesség címén odaadni a térítésmentes tankönyvellátásra jogosultaknak.

 Figyelem!

Törvény értelmében tilos a kölcsönzött tankönyveket visszakérni a tanulóktól, ameddig az adott tantárgyat a következő tanévekben is tanítják, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni.

Diákigazolvány

A diákigazolvány kiváltása nem kötelező, Csak akkor érdemes kiváltani, ha utazási bérletigazolványként használja a tanuló.

Állami támogatások az iskoláztatási költségek kompenzálása érdekében

A gyermekek, tanulók természetbeni és pénzbeli juttatásainak listája a teljesség igénye nélkül:

1.      Ingyenes tankönyvellátás

2.      További tankönyvtámogatás

3.      A tankönyvtámogatásból kimaradtak szociális támogatása

4.      Ingyenes tanszerellátás

5.      Ingyenes és kedvezményes étkeztetés

6.      Munkáltatói iskolakezdési támogatás

7.      Iskolatej, óvodatej akció

8.      Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás

9.      Felelősség biztosítás

10.  Munkaruha, tisztálkodási eszköz

11.  Szakiskolai ösztöndíj

12.  Utazási költség megtérítése

13.  Nevelési és iskoláztatási támogatás (családi pótlék)

14.  Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

15.  Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

16.  Óvodáztatási támogatás

17.  Út a szakmához ösztöndíj pályázat

18.  Pénzbeli juttatások a tanulószerződéses tanulóknak

19.  Pénzbeli juttatás a hiány-szakképesítéseket tanulóknak

20.  Pénzbeli juttatás a nyári szakmai gyakorlaton levő tanulóknak

21.  Az iskolai tanulói munka díjazása

,

Sajtószóvivő: Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253 és Keszei Sándor (06-30/433-8754)

.

Az igazságtalan és diszkriminatív iskolai tankönyvellátás szabályai itt!

Információ a közoktatás ingyenességéről itt található!

A tanulmányi kirándulás ingyenes vagy fizetni kell érte?

Elképzelhetetlen, hogy a két korosztály felkészültsége között olyan „drasztikus” különbség legyen, ahogy azt a vizsgaeredmények mutatják. Elképzelhetetlen hogy egy tanév alatt ennyit romlót a tanulók felkészültsége tanulási morálja. Beteges gondolatokat takar az a „szakmai vélemény”, hogy a korábbinál jóval alacsonyabb követelményszint az évek alatt a gyerekek ellustulásához vezetett.

Az elmúlt tanévben a „szakma” megállapította, hogy sokszor nevetségesen könnyű a középszintű vizsga, és a vizsgabizottság tagjai túl engedékenyek tanítványaikkal szemben. A „szakma” fellépésére az Oktatási Hivatal nyilvánvalóan nehezítette a feladatsorokat, a vizsgabizottságok pedig bekeményítettek, nehogy megint az a vád érje őket, hogy nem jártak el kellő szigorral a tanulók értékelésnél.

A feladatsorokat a „szakma” állítja elő, a vizsgabizottságokat a „szakma” képviselőiből állítják össze, a „szakma” készíti fel a tanulókat a vizsgára, a „szakma” állapította meg, hogy a feladatsorok nevetségesen könnyűek voltak az elmúlt évben, a „szakma” vádolja a gyermeket azzal, hogy ellustultak, de hol van a társadalmi kontroll?

Javaslatok az érettségire készülő tanulók továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében, ha az emelt szintű érettségi kötelező követelmény lesz 2013-tól

A parlament nemrégen elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a Kormány rendeletben fogja meghatározni, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából kell emeltszintű vizsgát tenni.

Az új rendelkezésekéretelmében megszűnik a diszkriminatív jellegű többlet pontok rendszere, nem kell külön jutalmazni azt a tanuló, aki emeltszíntű érettségi vizsgát tes hiszen minden jelentkező számára kötelező lesz.

Az országos szülői egyesületek támogatták a kétszintű érettségi bevezetését anno, abban a reményben, hogy a középfokú érettségi követelménye lesz a nemzeti minimum, az emeltszintű érettségi vizsgakövetelmény pedig az optimális követelmény, amely kiváltja a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját is. Ezzel a koncepcióval szemben menve eddig a felsőoktatási intézmények határozták meg, hogy megkövetelik-e az emeltszintű érettségi vizsgát a hozzájuk jelentkezőktől vagy megelégszenek a középfokú érettségivel.

•  Az új rendelkezés bevezetéséhez javasoljuk az alábbiakat:Felül kell vizsgálni az érettségi vizsgakövetelményeket, és a középiskolai tananyagból ki kell hagyni azokat a részeket, amelyeknek tanítása a felsőoktatási intézmények feladata lenne. A felsőoktatási felvételi eljárás megelőzően négy évvel korábban kell nyilvánosságra hozni, milyen tárgyból kell emeltszintű vizsga az adott alapszakon.

Ugyanakkor ki kell egészíteni azokat az alapismereteket, amelyekre a felsőoktatási tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükségesek, fejleszteni kell a tanulók tanulási készségeit, növelni kell a teherbíró képességüket, hogy helyt tudjanak állni a felsőoktatási követelményeknek.

• A kötelező érettségi vizsgák számát ötről háromra kell csökkenteni úgy, hogy egy kötelező idegen nyelvi vizsga és kettő szabadon választható kötelező vizsga legyen, így a tanuló azt az érettségi vizsgatárgyat tudja választani, amit majd a kormányrendelet előír azon az alapszakon, ahová a tanuló jelentkezni akar.

Egyértelmű, hogy ez a javaslat kifogja a szelet a tantárgyi lobbik versengésének vitorláiból, hogy melyik tantárgy legyen kötelező érettségi tantárgy. Az lesz a kötelező érettségi tantárgy, amit tanuló választ. Ha a tanuló több alapszakra jelentkezik, akkor lehet, hogy öt-hat tárgyból is emeltszintű vizsgát kell tennie, ha meg akar felelni az előírásoknak.

A jelenlegi szabályok és a törvénymódosítás szerint is, a felvételi eljárás előtt csak két évvel korábban kell nyilvánosságra hozni, melyik vizsgatárgyból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni. Kettő helyett a négy év a helyes megoldás, hogy a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkező általános iskolát befejező tanulók eleve olyan középiskolát tudjanak választani, amely az választott szakra előírt tárgyból készíti fel őket. Ha csak a tizenegyedik évfolyamon tudja meg a tanuló, hogy milyen emelt szintű vizsga lesz a követelmény, akkor lehet, hogy iskolát kell váltania, hogy hozzá jusson a felkészítéshez.

Sjtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754) vagy (06-1/201-6615)