Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Családvédelmi törvény véleményezése 2011.


Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács (OSZÉT) szülői oldalát delegáló egyesületek kezdeményezik, hogy Magyar Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága a családok védelméről szóló T/5128. számú törvényjavaslat vitája során vegye figyelembe szülői nézőpontból készült észrevételeit és javaslatait.

A szülők számára is nagyon fontos lenne, egy olyan családvédelmi törvény megalkotása, amely pontosan meghatározza a különböző családtípusok értéksorrendjét, motiválja a fiatalokat a rendezett családi viszonyok között történő gyermekvállalásra, és megfelelő garanciákat biztosít a családok védelmére.

A családok védelméről szóló törvényjavaslat célja az egységes jogértelmezés feltételeinek megteremtése ezen a területen. Ezzel szemben ez a sarkalatos törvény kikerülve az értelmezési kérdéseket huszonegy helyen utal más, un. külön törvényekre, ráadásul felülírja a jogalkotás szabályait.

Megfelelés a jogalkotásról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jtv.) előírásainak

Jtv. 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

Véleményünk szerint a törvényjavaslat jelenlegi szövegtervezete sérti a jogbiztonságot, mert a címzettek - a családok tagjai, vagyis a szülők és a gyermekeik - bajban vannak, amikor sokszor egymásnak ellentmondó, kontextusából kiragadott, értelmezhetetlen előírásokat kell megfejteniük.

Jtv 3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.

Véleményünk szerint a törvényjavaslat megismétli a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló a 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) és a házasságról, a családról, a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Családjogi törvény), továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban Cstv.) rendelkezéseit.  Például semmi értelme, hogy a Családok védelméről szóló törvényjavaslat más jogszabályokból összeollózva párhuzamosan, de hiányosan szabályozza a szülői kötelességeket és a gyermekjogokat.

Jvt. 4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.

Nem találtunk rendelkezést családvédő jogintézményekre. Nem találtuk a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat. Nincs biztosíték arra, hogy a családokhoz eljutnak a családtámogatások, arra sincs garancia, hogy a családvédelem nem vált át gyermekvédelembe és ennek nyomán a hatóságok indokolatlanul beleszólnak a családok életébe.

Véleményünk szerint a törvénytervezet nem felel meg a kerettörvényre vonatkozó tartalmi és szerkezeti előírásoknak. A sarkaltos törvény nem szinonimája a kerettörvénynek. Ismereteink szerint a „kerettörvény” nem azt jelenti, hogy más törvényekre és különböző szintű rendeletekre való  utalások biztosítják a jogalkotói szándék megértését.

A családok védelméről szóló törvényjavaslat megalkotásának célja az egységes jogértelmezés feltételeinek megteremtése ezen a területen minden szereplő számára.

Javaslatok jogkövető magatartást segítő értelmező rendelkezésekre


Kifogásolható, hogy a törvényjavaslat nem értelmezi a szövegben használt kifejezéseket: Mit jelent az, hogy „családbarát”, „rendezett családi viszony”, „családbarát szemlélet”, „családi élet”, „családias körülmények”? Nagy értéket jelentene, ha a törvényjavaslat meghatározná ezeket a kifejezéseket, hiszen ez lenne a fő célja.

Ahhoz, hogy a laikus címzettek megértsék is követni tudják a jogalkotói szándékot, a törvényjavaslatnak egyértelmű értelmező rendelkezéseket kell tartalmaznia, például mit ért a törvényjavaslat a család, a szülő, a kiskorú és nagykorú „gyermek”, fogalma alatt.

1.      A szülő fogalom értelmezése

A törvényjavaslat a szülő/szülők jogi helyzetét a törvényjavaslat több értelemben használja, ezért javasoljuk az alábbi értelmező rendelkezéseket:

Szülő: vérszerinti szülő vagy a gyermek felügyeletét, gondozását ellátó más törvényes képviselő, pl. nevelőszülő, gyám, gondviselő, hivatásos nevelőszülő, helyettes szülő;

Fel­ne­ve­lés: a szülő/szü­lők kö­te­le­s/ek gyer­me­kü­ket vé­del­mez­ni és fej­lő­dé­sét elő­se­gí­te­ni; kö­te­le­sek őket etet­ni, ru­ház­ni, or­vos­hoz vin­ni, gon­doz­ni és az ok­ta­tá­su­kat meg­szer­vez­ni;

2.      A gyermek fogalom értelmezése

Gyermekjogi egyezmény szerint: „figyelembe véve, hogy - amint azt a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozat is említi - „a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre, születése előtt és születése után” egyaránt,

1. cikk Az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.”

Tízből kilenc ember nem ismeri a „gyermek” fogalmát, ezért javasoljuk alábbi értelmező rendelkezést:

Gyermek: gyermek az a személy, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri (pl. ha házasságot kötött, szakképesítést szerzett). Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem  cselekvőképtelen.

Indoklás

A törvényjavaslatban keverednek a kiskorú gyermekekre és un. nagykorú fiatal felnőttekre vonatkozó előírások, ezért javasoljuk, hogy pontosan kell határozni, mikor beszél a törvényjavaslat kiskorúról és mikor nagykorú „eltartott” fiatal felnőttről, (pl. közoktatási- vagy felsőoktatási intézmény nagykorú tanulója, hallgatója). A családi pótlék és a tankönyvellátás intézménye kiterjed a nagykorú (felnőtt) tanulókra is 20, illetve 22 (23) éves korukig. (A fiatalkorú kifejezés büntetőjogi kategória.)

 

3.      A család fogalom értelmezése

Ha jogalkotási törvény rendelkezéseit figyelembe véve vizsgáljuk a törvényjavaslatot, akkor elég nehéz megállapítani, hogy az előírások személyi hatálya milyen „családmodellben” élő családokra terjednek ki, illetve milyen „típusú” családok a jogalkotási törvény szerint a jogszabály „címzettjei”.

A törvényjavaslat szerint: A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza.” De milyen típusú családban?

A család gyűjtőfogalom. Többféle osztályozás létezik, többféle szempontrendszer érvényes lehet, éppen ezért a funkciók nehezen összemérhetők, bár bizonyos értelemben természetesen egy részük állandósulhat, más részük megerősödhet, vagy gyengülhet, esetleg teljesen elértéktelenedhet.

A jogalkotóknak és a jogalkalmazó hivatalos szerveknek is vannak gondjaik a család fogalmának értelmezésében. A gyermekét házasságon kívül egyedül nevelő szülők vagy külön élő házastársak nem mindig értik, hogy vonatkoznak-e rájuk a családok számára biztosított jogosítványok, támogatások.

A törvényjavaslat címzettjei - a szülők - szeretnénk megtudni, hogy a különböző jogszabályi meghatározások mit értenek a család fogalma alatt, hiszen sokféle család létezhet, többek között:

-          együttélések házasság nélkül gyerekekkel (élettárs, összeköltöző párok),

-          mozaik család (édes- és mostoha gyermekek, „a papám felesége”),

-          töredék- vagy egyszülős családok (özvegyek, „leányanyák”, elváltak),

-          gyermektelen párok (házasságban élő vagy összeköltöző szülő jelöltek),

-          gyermektelen vagy

-          gyermeket nevelő homoszexuális párok,

-          nevelő- és örökbefogadó családok (mostohacsalád)

Közös bennük, hogy noha csak részben választják egymást, mégis – többféleképpen is – összetartoznak.

Kimaradt a felsorolásból az ideális családmodell, melyre nem találunk törvényi definíciót, ezért javasoljuk az alábbi meghatározást:

Ideális család modell (teljes család): házasságban együtt élő egy férfi, egy nő és egy vagy több vérszerinti gyermek;

 

A Családjogi törvény  (Cstv.) szerint a család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

 

A törvényjavaslat 7. § (1) szerinti: „E törvény alkalmazásában a család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság;”

Ahhoz, hogy ezt a – szinte minden családmodellt lefedő  - definíciót a címzettek követni tudják, további értelmező rendelkezésekre  van szükség:

Egyenesági rokoni kapcsolat: egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.

Családbafogadó gyámság: a gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel. A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint iskolai tanulmányokat folytató gyermek; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek; korhatárra való tekintet nélkül a fogyatékos gyermek; a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

Véleményünk szerint a magyar törvények nem veszik figyelembe a különböző család modellek szükségességét, pozitív és negatív diszkrimináló erkölcsi értéksorrendet állítanak fel a családok között. A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat is felállít egy homályos értékrendet, ezért jelenlegi formájában nem vonatkozik minden szülőre és gyermekre.

Családanya

Középkori erkölcsi ítélet, hogy gyermekét egyedül nevelő családanyákat „lányanyaként” tartják nyilván az orvosi kartonokon és más hivatalos dokumentumokban, akkor is, ha az apa elismeri az apaságot. A gyermek egész életében hordja a bélyeget, hogy vezeték neve megegyezik az anyja nevével.

Javaslat

A javasoljuk a lányanya kifejezés törlését az adminisztrációs gyakorlatból, és helyette a családanya kifejezés használatát, hiszen az egy szülő egy gyermek viszony is családi állapotnak tekinthető.

Családapa

A gondoskodó anyaszerep mellett a szigorúbb apa szerepe nem kap kellő hangsúlyt a törvényjavaslatban. Az apai szigor a szeretett egy formája. A szülőknek példát kell mutatni a felelős magatartásra, ha a gyermek nem hajlandó együttműködni, nem tejesítik a közösen kialakított elvárásokat, akkor megvonják tőlük a privilégiumokat.

Javaslat

A konzervatív családpolitika alapja a teljes család, amelyben a fegyelmező apa minta ugyan olyan fontos mint az engedékeny anya, ezért javasoljuk, hogy kerüljön be a törvénybe néhány fontos apai kötelesség és a kötelességek teljesítéséhez szükséges jogosítványok.

Megkülönböztetés a hatósági eljárások tekintetében

A törvényjavaslat 6. § (2) bekezdés szerint: „Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő  hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat , szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.”

A természetbeni és a pénzbeli támogatások célja a gyermek életnívójának emelése a családon belül. A hivatalos szervek ügyintézőinek sokszor emberi méltóságot sértő magtartása, sok szülőt elriaszt a támogatások igénylésétől, illetve felvételétől.

A családtámogatás nem szociális támogatás, ezért javasoljuk, hogy a családtámogatási ellátási formák (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás anyasági támogatás) és egyes gyermekvédelmi támogatások esetében kerüljön be a törvényjavaslatba az alábbi garanciális meghatározás:

A hatóság köteles értesíteni a családot a gyermek után járó ellátásokról és támogatásokról.

 

A gyermek felügyeletét ellátó szülő vagy más törvényes képviselő köteles a természetbeni és pénzbeli támogatást igénybe venni, és a gyermeke ellátására fordítani.

 

A családtámogatások és gyermekvédelmi támogatások iránti igényt egy éven belül visszamenőlegesen érvényesíteni lehet.

 

Felmérések szerint évente több milliárd forint marad az államkasszába, mert a szülők nincsenek tisztában az őket megillető támogatásokkal, vagy félve a megaláztatásoktól nem veszik igénybe azokat.

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-87-54)

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum