Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Iskolai erőszak pedig, nincs Magyarországon, de van iskolai feszültség és gyermekbántalmazás


Az MSZOE nem tekintheti feladatának az iskolákban kialakult feszültség társadalmi, gazdasági okainak feltárását, sem a pedagógusok felkészültségének tárgyalását, ezt a különböző felkészültségű oktatáskutató szakemberek már elmondták a médiákban. Nem értünk egyet az „iskolai erőszak” és az „iskolai agresszió” kifejezések mögött álló „tudományos” álláspontokkal, mert nem lehet ezek alapján a magyar közoktatás egészére vonatkozó, általános következtetéseket levonni.

 

Ugyanakkor állást foglalunk abban, hogy az oktatók, tanítók, tanárok és pedagógusok személye tabu (érinthetetlen), ezért büntetőeljárást kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik bármilyen okból tettlegesen bántalmazzák az iskolai alkalmazottakat.

Állást foglalunk abban is, hogy a pedagógushivatást gyakorlókkal szemben a tanulónak és szülőnek tisztelet kell tanúsítani, ugyanakkor tekintélyét minden a pedagógusnak saját magának kell megteremtenie.

 

Magától érthető, hogy a szülői egyesületek a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve elsősorban az iskolai gyermekbántalmazással foglalkoznak, vagyis a gyermekekkel szemben elkövetett testi és verbális erőszak okainak feltárását tekintik elsődleges feladatuknak.

A gyermekekkel szemben elkövetett visszaéléseket napvilágra kell hozni! 

 


A szülői-ház és az iskola között kialakult feszültség főbb okai 

 

Feszültség az elkülönítő iskolaszerkezet miatt

Az elmúlt évtizedben gyakorlatban is beigazolódott, hogy a jelenlegi  középfokú iskolaszerkezet nem felel meg az elvárásoknak – különös tekintettel a 18. életévig tartó tankötelezettségre.

A középiskolai expanzió miatt olyan tanulók is bekerülnek a középiskolákba, akik nem tudják teljesíteni a követelményeket, ezért egy-két évfolyamismétlés után lemorzsolódnak vagy szakiskolába kerülnek. Magyarországon kialakult a szakiskolai szegregáció, amely sérti a tanulók emberi méltóságát, ellentétes a nemzetközi egyezményekkel és az alkotmánnyal.

Feszültség okai az általános iskolákban

A hetedik- nyolcadik évfolyamra járó gyerekek előtt nincs közvetlenül elérhető pályakép, a szülők nem tudják hosszabb távra tervezni gyermekek tanulási útját, bizonytalan számukra, hogy gyermekük iskolai végzettségének milyen értéke lesz a munkaerőpiacon négy-hat év múlva. A nyolcadik évfolyamra járó tanulók egy része kilátástalannak tartja helyzetét,

A végzős tanulók közérzetére rossz hatással van az a tudat, ha nem képesek megfelelni a középiskolai követelményeknek áthelyezik őket szakiskola kilencedik évfolyamára, esetleg a felnőttoktatásba kerülnek, vagy évfolyamokat kell ismételniük, de tizennyolc éves korukig nem hagyhatják el az iskolarendszert.

Általános iskolai befejezése után a gyermekek egy része nem akarja tovább folytatni a közismereti tantárgyak intenzív tanulását, félnek attól, hogy a középfokú iskolákban megismétlődnek tanulási kudarcaik. Ezek a fiatalok a nyolcadik évfolyam befejezése után szeretnének azonnal szakmát tanulni, hogy a minél előbb szakképesítéshez jussanak, mielőbb pénzt tudjanak keresni, és önálló életet tudjanak kezdeni.

A diszkriminatív jellegű felvételi rostán átjutó, középiskolába kerülő jó képességű tanulók számára bizonytalansági tényező, hogy mit kezdenek majd az érettségi bizonyítványukkal, továbbtanulás esetén tudják-e vállalni a felsőoktatás költségeit (tandíj, átirányítás a költségtérítéses képzésbe) vagy kiesnek a rendszerből. 

A perspektíva hiánya miatt tanulók és a szülők közömbössé válnak az általános iskola oktatási céljaival szemben. A szülők elkerülik az iskolát, a tanulók között a növekvő tanulási különbségek megosztják az osztályközösségeket, amely hatással van a tanulók magatartására.

 

Feszültség okai az érettségire felkészítő középiskolákban

Az érettségi bizonyítvány funkciója megváltozott jelentősen átalakult az utóbbi évtizedben. Kormányrendelet értelmében az érettségi vizsga célja elsősorban annak megállapítása, hogy a vizsgázó felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

A középiskolai tanulók úgy érzik, ha nem sikerül valamelyik felsőoktatási intézménybe továbbtanulni, akkor az érettségi bizonyítvánnyal csak olyan fizikai jellegű munkakörben tudnak elhelyezkedni, amelyekhez nincs szükség olyan ismeretekre, amelyet az érettségi vizsga letétele megkövetel.

A középiskolák egy része nem tudja biztosítani, hogy a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni (pl. nyelvtanár hiány, kevés a finanszírozott óraszám).

 

Feszültség okai a szakiskolában (a szakiskolai szegregáció)

A középiskolai expanzió erőszakos keresztülvitele miatt a szakiskolai kézpés degradálódott, a sehova fel nem vett és a középiskolákból kibuktatott tanulók gyűjtőhelye lett. Kialakult a szakiskolai szegregáció. Ráadásul az oktatásirányítás önkényesen leszűkítette a szakiskolában tanulható szakképesítések számát, amit súlyos diszkriminációnak tartunk.

A szakiskolát választó, illetve a szakiskolába szoruló tanulókat jogosan irritálja, hogy nem tudják megkezdeni azonnal a szakmatanulást, hanem még két évfolyamon át folytatniuk kell közismereti tantárgyak tanulását.

A szakiskolai tanulók joggal érezheti, hogy az oktatáspolitika másodrendű tanulóknak tekinti őket.

 

Feszültség az oktatásirányító szervek diszkriminatív jellegű intézkedései miatt

 

A diszkriminatív a tanköteles tanulók utaztatása, amelynek költsége függ a lakóhely és az iskola, kollégium közötti távolságtól, az utazási viszonylattól, a közlekedési vállalat gazdasági eredményeitől, a gazdasági és közlekedési minisztérium által önkényesen megállapított kedvezmények mértékétől;

Az ésszerűtlen a tankönyvtámogatás rendszere, mivel a háromgyermekes szülőknek anyagi helyzetüktől függetlenül alanyi jogon jár a ingyenesség, az egy és két gyermekes családokban csak azok a tanulók kapják ingyenesen tankönyveiket, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek vagyis a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 38 475 forintot; 

Nemzetközi egyezményeket sért a családi pótlék intézménye - ami a törvény értelmében nevelési és iskoláztatási támogatás -, amikor indokolatlanul megkülönbözteti az egy, kettő és három gyermekes családokban élő gyermekek egymástól;

Sérti az egyenlő bánásmód elvét a középiskolai felvételi rendszer, amely a tanköteles tanulók egy csoportjának továbbhaladását a kilencedik évfolyamra központi felvételi vizsgához köti;

Szakképzésben a tanulói juttatások és kedvezmények ésszerűtlen előírásai, amely megkülönbözteti a tanműhelyben gyakorlati képzésben részesülő tanulókat a tanulószerződéses tanulóktól (pl. tanulószerződés esetén az iskolai idő beszámít a szolgálai időbe). 

Mivel ezek a dolgok az iskola és a szülők közös problémája, nyílt vitát kell  folytatni róluk, mert konszolidálni kell a helyzetet.

 

Feszültség az iskolai igazságtalanságok miatt

 

A szülői ház és az iskola között fokozódó feszültség okai között a megemlítjük az iskola hatósági szerepének túlhangsúlyozását, az iskola jogkerülő magatartását, pl.

Véleményünk szerint meg kell szüntetni az iskola indokolatlan pénzköveteléseit (tanulmányi kirándulás, másolópapír, stb.)

Meg kell állapítani, milyen térítésre kötelezhetők a szülők az ingyenes közoktatásban. Az indokoltan beszedett pénzt bevételként kell kezelni, elismervény vagy számlát kell kiadni a szülőnek, és könyvelni kell.

Működtetni kell az iskolai szülői szervezetet, hogy teljesíteni tudja a jogszabályokban előírt véleményezési kötelezettségeit. Törvény értelmében az iskolaszék, a diákönkormányzat és az iskolaszék működési költségét az iskola költségvetésében kell tervezni, de ezt az összeget kevés iskola biztosítja a szülői közösségek számára. Folytatjuk!

 

Osztályszintű feszültség oka az illegális fegyelmezés

 

A tanulók illegális fegyelmezésének egész rendszere alakult ki az iskolákban. A pedagógusok elméleti tudása nem mindig felel meg a gyakorlat követelményeinek, nincsenek pedagógiai eszközeik a gyerekek kezelésére, ezért a tantárgyi értékelést (osztályzás), óráról való eltávolítás, rendkívül dolgozatírás, az iskolai hiányzás minősítését (igazolatlan óra) és a koncepciós fegyelmi eljárásokat használják fel fegyelmező eszközként. 

A megtorlás egyik formája, amikor a rossz magaviselete miatt a tanuló elégtelen osztályzatot kap valamelyik szaktantárgyból, akár hármat is egy tanítási napon. Megtorlásnak tekinthető, ha az osztályközösség vélt vagy valós fegyelmezetlensége esetén azonnali röpdolgozatot iratnak megoldhatatlan feladatokkal.

Mindennapos gyakorlat, amikor az iskola „otthon hagyja”, vagy másik osztályban helyezi el azokat a tanulókat, akiket valamilyen okból nem kíván elvinni a tanulmányi kirándulásra, múzeum-, vagy színházlátogatásra, erdei iskolába. Ráadásul a fogadó osztályban tanító pedagógus más osztályban járó gyermeket a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka.

Folytatjuk!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum