Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Felvétel az általános iskola első évfolyamára


A szülő 2010. március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

 

Az iskola a beiratkozás idejét, a határidőt megelőzően legalább harminc nappal, köteles nyilvánosságra hozni, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni.

.

A gyermeket visszatartani az óvodába csak a szülő kifejezett kérésére lehet. Nem tesz jó a gyermeknek, ha 8 éves koráig óvodában marad, mert bebeszélik a szülőnek, hogy gyermeke nem iskolaérett.

.

Javaslatok szülőknek a jelentkezéshez

  • Beiratkozással a szülő elfogadja az általános iskola tantervét, írott és íratlan rendjét, ezért a jelentkezés előtt meg kell vizsgálni az iskola belső szabályzatait (pedagógiai program, működési szabályzat, házirend, értékelési és minősítési szabályzat, stb.), hogy megfelel-e az iskola gyermeke számára.
  • Az alkalmazott helyi tantervet a nyolcadik évfolyam végéig biztosítani kell, változtatni csak felmenő rendszerben az új első évfolyamtól lehet.
  • Nem ajánlható olyan iskola választása, ahol a gyermekeknek karácsonyig meg kell tanulni írni, olvasni, de olyan sem ahol nem tanítják meg őket írni-olvasni egy tanév alatt.
  • Ha az iskola azzal az ígérettel csalogatta magához a szülőket, hogy a választott tanító elsőtől a negyedik évfolyamig fogja tanítani az adott osztályt, akkor az ígéretet írásba kell foglalni.
  • Az önkormányzati által fenntartott általános iskola ingyenes, ezért a beiratkozásnál semmilyen befizetést, - pl. beiratkozási díjat vagy alapítványi befizetést - nem kérhet az iskola.
  • Az általános iskola csak olyan felszerelések megvásárlását kérheti a szülőktől, amely nélkülözhetetlen a pedagógusok általa az első félévben tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához (pl. 12 darabos színes ceruza készlet nem szükséges).
  • Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a pedagógus szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.
  • Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.
  • Szabálytalanság esetén az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni jogorvoslatért, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt.

Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető, de sorsolás igen

 


Körzeti iskola

Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A körzetesítés lényege, hogy minden szülő és minden tanuló tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét.

 

Az ideiglenes bejelentkezésre nem szabályos megoldás

Sok szülő, annak érdekében, hogy gyermeke egy adott (szerinte jobb) iskola körzetébe kerüljön, bejelenti gyermekét valamelyik ismerőséhez, rokonához. Ez szabálytalan. A tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a kötelező felvételi kötelezettségét, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X községben laknak és a tanuló átjelentkezik Y városba a nagyszülőkhöz, a kötelező felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba. Ezt az eljárást a jegyzőnek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülő.

 

Körzeten kívüliek felvétele

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni.

 

Sorsolás

Ha az általános iskola az összes körzeten kívüli jelentkező felvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásnál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen (kerületben) található, ahol az iskola székhelye található.

 

Figyelem!

A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat (szülőket) meg kell hívni.

 

Halmozottan hátrányos helyzetűek előnybe részesítése

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat a gyermekeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található.

 

Sajátos nevelési igényű tanuló (SNI) felvétele sorsolás nélkül

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja.

A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

 

Melyik osztályba kerülhet a gyermek?

 

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. A szülő esetleg kérelmezheti, mivel ez tanulói jog, de az igazgató nem köteles figyelembe venni.

 

Létszámkorlát az első évfolyamon

 

Az általános iskola első évfolyamán az átlag létszám 21 fő, a maximális létszám 26 fő lehet, amelyet indokolt esetben - a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértése esetén - a fenntartó engedélyével, 10 százalékkal túl lehet lépni (tehát 28,6 fő).

Az iskolai osztályra megállapított maximális létszámot legfeljebb 20 százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály; továbbá függetlenül az indított osztályok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt (tehát 31,2 fő).

Ez a létszámhatár is túlléphető 10 százalékkal a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével, tehát az első évfolyamon a maximális osztálylétszám akár 34 fő is lehet.

 

A törvényi rendelkezések a fenntartóknak biztosítanak megtakarítási lehetőséget, de ez pedagógiai baklövés, ami  ellentétes a tanítás/tanulás hatékonyságát szajkózó oktatáspolitikával. A helyes megoldás az lenne, ha a fenntartó több első osztályt indítana akkor is, ha az egyik osztály tanulói létszáma nem érné el az átlaglétszámot. Sajnálatos, hogy a törvény nem ismeri el a minimum létszámot, sőt "bünteti" az átlaglétszám alatti osztályok indítását pedig az átlaglétszám és a maximális létszám meghatározásából egyértelműen következik a minimum létszám fogalma.

 

Napközi, és az iskolaotthonos oktatás

 

Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.

A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét.

A dolgozó szülők késére egész napos un. „iskolaotthonos” osztályokat lehet indítani az általános iskola 1-4. évfolyamain.

Az iskolaotthonos oktatásról itt található bővebb információ!

A gyermeket visszatartani az óvodába csak a szülő kérésére lehet

A Magyar Köztársaságban 6 éves korától minden gyermek tanköteles, de abban az évben, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

 

A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a 7. életévét betölti.

 

Abban az évben, amelyben a gyermek a 7. életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot csak a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet.

Hová lesznek az első évfolyamra be sem iratkozott tanköteles gyermekek?

Felmérések mutatják, hogy ezrével vannak olyan 8-9-10 éves gyermekek, akik nem járnak iskolába, pedig az előírások szigorúan kezelik ezt a mulasztást.

 

Hány gyereknek kell beiratkozni az első évfolyamokra 2010-ben?

 

Beiskolázási terv (kincs, ami nincs)

A fővárosi önkormányzat, a megyei önkormányzat a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít, amely tartalmazza a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet.

A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat.

 

Az egyes iskolatípusok befogadó képességének meghatározása

A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.

 

Jogorvoslati lehetőség szabálytalanság esetén

 

Oktatási Hivatal

Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét.

 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el.

 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait.

 .

A tanulók mindenekfelett álló érdeke

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8752) és Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253)

 

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi intézkedések az iskolában, kollégiuban 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum