Köznevelési Hídprogramok 2013.

Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelenik meg a közoktatásban a Híd-programok szerinti képzés.

A 2011. évi CXC számú, „A nemzeti köznevelésről” alkotott , már  többször módosított, törvény (a továbbiakban Nkt.) – kifutó rendszerben - hatályon kívül helyezi a felzárkóztató oktatásra vonatkozó rendelkezéseket, és bevezeti a Köznevelési Hídprogram intézményét.

Az Nkt. 14. § a Köznevelési Hídprogramokat a következőképpen definiálja: „A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.”

Az Nkt. 14. §-a 2013. szeptember 1-én lép hatályba. A 14. (3) bekezdése - egyéni képviselői indítványra - jelenleg a Magyar Országgyűlés elé van terjesztve módosításra. A módosítás csak a Híd II. programot érint és nagyon fontos pontosításokat tartalmaz. Az MSZOE szülői képviselői jelen vannak a parlamenti Oktatási, tudományos és kutatási bizottság (OTB) ülésein és szülői nézőpontból készült írásos javaslataikkal és hozzászólásokkal segítik a jogalkotási munkát, amely megtekinthető a www.mszoe.hu honlap oldalain.

Előzmények és helyzetértékelés

Magyarországon évente átlagosan 5-7 ezerre tehető az alapfokról a középfokra való átmenet időszakában a képzésből kimaradók, lemorzsolódók száma.

Felmérések (statisztikai adatok) szerint a 2013/2014. tanévben - a tanköteles életkor leszállítását követően már - kb. 14-15 ezer tanuló maradt ki a köznevelési rendszerből az alábbi okok miatt:

·   A köznevelési törvény (Nkt.) hatálybalépésével gyakorlattá vált, hogy a nehezebben kezelhető 16 éven felüli, nem kívánatos tanulókat tanév közben (a születésnapjukon) indoklás nélkül eltávolítják az iskolákból. Ugyanis az Nkt. 45. § (3) bekezdése szerint:  (3) „A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.”  Ezt megelőzően a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartott, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betöltötte. (Most természetesen tizenhatodikat kellene beírni. )

·   A 16. életévét elérő tanuló saját elhatározásából, meggondolatlanul vagy anyagi kényszerből tanév közben megszakíthatja tanulmányait.

·   A szülők családi problémáik miatt vagy érdekből (menjen dolgozni a gyerek, ha már nem tanköteles) megszakítják kiskorú gyermekeik tanulói jogviszonyát tanév közben.

·   Az általános iskolát 16 éves korában sikeresen befejező tanuló nem köteles jelentkezni középfokú iskolába, ha mégis jelentkezett és felvették volna, akkor egy részük nem ment el beiratkozni vagy beiratkozott, de szeptemberben nem kezdte el a tanévet.  Ha elutasították a felvételt, a már nem tanköteles tanuló nem keresett magának másik iskolát, nem adott be jelentkezést, középfokú iskolába, amelyik pótfelvételt hirdetett.  Az iskolák egy része egyáltalán nem vett fel 16 éven felüli tanulót (nem küldött felvételi ajánlatot, vagy ránézésre utasította el a pótfelvételre jelentkező túlkorosokat). (Összesen, kb. 6000 fő)

·   A jelentkezés elutasítása iskolaváltásnál vagy a szakképzési évfolyamokra történő jelentkezés esetén is előfordul, csak ott felvételi követelménynek hívják az indokot.

·  Beiratkozás után a középfokú iskola dönthet úgy is, hogy megszabadul a tanulótól, amikor betölti a 16. életévét. A normatíva igénylés után az „elbocsájtottak” száma ugrásszerűen megugrott. A mai napig folyik a tanulók számának csökkenése, ill. csökkentése. (Kb. 5000 fő eddig)

·   Ha a tanuló 16 éves koráig nem tudta befejezni az általános iskolát az elmúlt tanévben, akkor általános iskolai végzettség nélkül nem volt lehetősége továbbtanulni, mert még nem indult be a Köznevelés Hídprogram, nem volt elég férőhely a felnőttoktatásban, és általános iskolai végzettség nélkül évek óta nem lehet bekapcsolódni a szakképzésbe (még kosárfonó sem lehet a gyerek). A lemorzsolódás tanév közben is folyik, mert a tanulónak nem kell befejezni az adott tanévet a középfokú iskolákban illetve csak 16. születésnapjáig járhat általános iskolába. (Kb. 4000 fő)

Felsorolás több pontja a jelenleg még 18 éves korukig tanköteles tanulókra is vonatkozik.

A fenti adatok és okok figyelembevételével úgy gondoljuk, hogy a 16. életévüket betöltött kiskorú tanulókat meg, kell védeni az iskolától, a szüleiktől és önmaguktól

Ezekben az esetekben nagy a valószínűsége annak, hogy ezek a kiskorú gyermekek elkallódnak, azaz a későbbiekben csak nehezen, vagy egyáltalán nem szereznek szakképesítést, alkalmi munkavállalóként vagy munkanélküliként tengetik életüket. Köznevelési Hídprogramok fontossága és jelentősége abban áll, hogy ezeket a fiatalokat célozza meg, szándékai szerint őket segíti abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába.

Az Európai Unió 2020-ra kitűzött öt stratégiai céljának egyike – amelyet hazánk is célul tűzött ki –, hogy az évtized végére 10%-nál kevesebb legyen azon 18-24 éves fiatalok aránya, akiknek nincs befejezett középszintű végzettsége, azaz akik szinte teljesen esélytelenül lépnek be a munkaerőpiacra.

Most már nincs akadálya, hogy –bár egy tanévnyi késéssel - beinduljon az úgynevezett közoktatási Híd program. Nem régen elkészült a Híd I. és a Híd II. programok kerettantervei, folyamatban van a köznevelés törvény módosítása, majd biztos módosítják az alacsonyabb rendű jogszabályokat is.

Megemlítjük, hogy a - a közoktatási törvény 27. §-ában meghatározott – un. „felzárkóztató oktatás” totálisan megbukott.

Megállapítható, hogy a jelenleg még folyó felzárkóztató oktatásban az érintett tanulók mindössze 7-8%-a vesz részt. Tíz tanulóból mindösszesen 6 kezdi meg szakképzési tanulmányait ezt követően, azonban a felzárkóztató képzés után a felzárkóztatásban részt vett tanulók nagyobb arányban morzsolódnak le, amely elsősorban az addigi személyes törődés és az egyéni fejlesztés megszűnésével magyarázható.

Köznevelési Hídprogram szervezése

A HÍD programokat az iskolarendszerű szakképzés feladat-ellátási kötelezettje szervezi meg és működteti az általa fenntartott szakképző iskolában.

A Hídprogram megszervezése az adott megyében, főváros esetén kerületben legalább nyolc tanuló igénye esetén a Központ megyeközponti tankerületének a feladata. Amennyiben a Híd I. vagy Híd II. programban a jelentkezők vagy a program megismétlésére – az évfolyam megismétlésére vonatkozó szabályok szerint – kötelezettek létszáma nem éri el a nyolc főt, a kormányhivatal gondoskodik a tankötelezettség teljesítéséről.

A Híd programot indító iskolák kijelölése

Az állami intézményfenntartó központ (KLIK) a Köznevelési Hídprogramokat a következő tanévtől megvalósító középfokú intézményt vagy intézményeket az érintett tanévet megelőző március 31-éig jelöli ki, és erről tájékoztatja az általános iskolákat. Amennyiben a programok megszervezésére középfokú intézményben nincs lehetőség, a programok általános iskolában is megszervezhetők.

A kijelölés feltételei

Az állami intézményfenntartó központ az alábbi szempontok figyelembevételével jelöli ki az intézményeket és a körzethatárokat:

a) a középfokú iskola elsősorban többcélú intézményként, összetett iskolaként, egységes iskolaként vagy közös igazgatású köznevelési intézményként működik,

b) Híd I. program esetén érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatást folytat,

c) Híd II. program esetén van szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama, vagy felnőttoktatást szervez.

Figyelem!

A körzethatárokkal kapcsolatban az Oktatási Hivatal a KIR honlapján közzéteszi a Köznevelési Hídprogramban részt vevő alap- és középfokú iskolákat.

Tanulók tájékoztatása a Köznevelési Hídprogramokról

Törvény szerint, ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról a szülőnek, és értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási kormányhivatalnak annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni. Az általános iskola a Híd I. programba bekapcsolódni kívánó tanulóról értesítést küld a Központnak. Amennyiben a Híd I. programot a tanköteles tanuló nem kezdi meg, arról a Központ értesíti az általános szabálysértési hatóságot.

Köznevelési Hídprogram jogszabályi háttere

A megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait meghatározó rendelkezések:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről¹

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a  kerettantervi rendelet módosításáról  

A Köznevelési Hídprogramot azért nem lehetett indítani a 2012/2013. tanévben, mert nem készültek el a képzéshez szükséges kerettantervek határidőre.

Cikkünkhöz felhasználtuk az NGM által a szakképzési rendszer átalakítására,

a gazdasági igényekkel való összehangolására 2011. évben készített KONCEPCIÓ szövegét.

Híd I. program

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát sikeresen befejező tanköteles tanuló, aki a szakiskolába történő felvételhez szükséges szintet sem éri el, az csak a „HÍD I.” programba iskolázható be. A Híd I. program keretében teljesíti tankötelezettségé

1. Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja.

2. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel.

3. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz.  

4. A Híd I. évfolyamot elvégzett diákok a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak. A diákok a személyes portfóliójukkal tudják igazolni, hogy az adott tanévben az egyéni fejlődési tervükben (EFT) meghatározott követelményeket teljesítették.

5. Ha a tanköteles tanuló nem teljesíti a Híd I. program követelményeit, akkor a Híd II. programban kell jelentkeznie, és továbbtanulnia, ameddig a tankötelezettsége tart.

Alapfokú iskolai végzettséget legkorábban általában 14 éves korában szerezhet a tanuló. Értelmezésünk szerint a Híd I. programba 14 és 15 éves tankötele tanulók jelentkezhetnek.

Ha tanuló betölti a 16. életévét, akkor már nem jelentkezhet ebbe a programba, mert nem tanköteles!

Híd II. program

A Híd II.. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával.

1. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.

2. A Híd II. program komplex szakmai vizsgával zárul, amelyről a szervező iskola rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.”

A Híd II. program szervezése

A Híd II. program egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. Az oktatást az alábbiakban meghatározottak figyelembevételével kell megszervezni.

10 hónapos Híd program:

Ha a tanuló nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a Híd II. programban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A képzés végén szakmai vizsgát tehet, amellyel rész-szakképesítést szerezhet.

A 10 hónapos HÍD II. program szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozhat. Fókusza: szakiskolai képzésbe lépés.

A 20 hónapos HÍD II. program keretei kétfélék:

A)    rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak;

B)    hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára.

A) 20 hónapos HÍD II. óraterv rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.)

B) 20 hónapos HÍD II. óraterv hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt)

Figyelem!

Az általános iskolát befejezni nem tudó tanulók számára azért fontos a Híd II. programba való bekerülés, mert a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. Rész-szakképesítés megszerzésére is csak Híd II. program keretében iskolázhatók be az alapfokú iskolai végzettség nélküli tanulók.

Hídprogram a felnőttoktatásban

Annak érdekében, hogy bárki bármilyen életkorban folytathassa megkezdett tanulmányait, fontos, hogy a Hídprogram szerinti képzés felnőttoktatás keretében is megszervezhető legyen. Az ehhez való hozzáférést minden érintett számára garantálni kell, ezért kötelező állami feladatként szükséges definiálni. 

Köznevelési Hidprogramokban közreműködő intézmények listája itt található!