A Szülői Szervezet véleményező jogosítványának írott és íratlan szabályai

A véleményezési eljárás rendje

Az Alkotmány 61. § (1) bekezdés szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenki­nek joga van a szabad véleménynyilvánításra”. Az ehhez való jogot csak az emberi méltóság tiszteletben tartása korlátozza.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) tehát véleményt nyilváníthat a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ugyanakkor a jogszabály számos kérdésben biztosít a Szülői Szervezet számára kötelező érvényű jogosítványokat, melyek közül legfontosabb a véleményezési jog.

A véleményezési jogot sokszor keverik a véleménynyilvánítási joggal, pedig a kettő között nagy a különbség. Amíg a véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a szülő vagy a Szülői Szervezet szabadon előadhatja az álláspontját egy kérdést illetően, addig a véleményezési jog azt jelenti, hogy bizonyos döntések meghozatala során kötelező beszerezni a véleményezésre jogosult álláspontját, véleményét.

Például a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 102. § (3) bekezdése szerint a fenntartó számára kötelező a Szülői Szervezet véleményét kikérni a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával * és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt.

* 2006. májusában egyéni képviselői indítványra törölve (biztos egy önkormányzati képviselő vagy iskolaigazgató volt a javaslattevő.)

A fenti bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a Szülői Szervezet részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

A szülők számára nem mindegy, hogy milyen mértékű beleszólási vehetnek részt, pl. az oktatási intézmény feladatának megválasztásában,  vezetőjének „kiválasztásában”.

A továbbiakban a Szülői Szervezet véleményezési jogával összefüggő jogszabályi előírásokat elemezzük, és ajánlásokat fogalmazunk meg a Szülői Szervezetek számára, többek között, az alábbi jogszabályok figyelembevételével e fontos jogosítvány gyakorlásához:

1993.évi LXXIX. törvény közoktatásról (Kt.)

2001. évi XXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Tpc.)

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

I.   rész

Véleményezési jog lényege a közoktatásban

 A véleményezési jog valójában a döntéshozónak jelent kötelezettséget - és egyben ez az alapvető különbség a véleménynyilvánítási joghoz képest – a tekintetben, hogy a döntéshozó köteles megkérdezni az adott kérdésben a véleményezési jog gyakorlójának álláspontját az adott kérdésről.

Tehát az oktatási intézmény és a fenntartó (mint a döntési jog birtokosa) köteles megkérdezni az iskolai kollégiumi Szülői Szervezet, a diákönkormányzat és az óvodaszék, iskolaszék (mint a véleményezési jog birtokosának) véleményét a közoktatási intézmény működésével kapcsolatosan jogszabályban előírt döntése előtt.

A véleményének megismerését követően az oktatási intézmény, vagy a fenntartó önállóan dönt, azaz a véleményezési jog birtokosának álláspontját csak megkérdezni köteles, és mérlegelheti, hogy elfogadja, vagy figyelmen kívül hagyja minden jogkövetkezmény nélkül.

Ugyanakkor a vélemények kötelező begyűjtéséből a fenntartó vagy a közoktatási intézmény fontos szakmai információkhoz juthat, amelyet felhasználhat annak érdekében, hogy megelőzze, vagy kijavítsa az intézkedése során esetlegesen elkövetett hibákat 

A döntéshozó érdeke az is, hogy tudomást szerezzen a véleményezők igényeiről, hozzáállásától a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, ezáltal tisztában lesz az erőviszonyokkal, és törekedhet konszenzusos megállapodásra.

 II. rész

Feltételek biztosítása a véleményezési jog gyakorlásának Az információ biztosítása

Törvény értelmében a vélemény kialakításához minden olyan információt, írásos anyagot hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely az óvodai, iskolai, kollégiumi vagy fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

Véleményezési határidő

A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére, hogy az érdekeltek méltó módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra.

Figyelem!

A véleményező a véleményezési határidőn belül élhet jogával, a vélemény elmulasztása jogvesztő.

III. rész

A véleményezési eljárás folyamata

Az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, vagy a fenntartó a véleménynyilvánítás előtt legalább 15 nappal átadja a szülői szervezet képviselőjének a véleményezésre felkérő levelet, a véleménynyilvánítással kapcsolatos írásos anyagokat (előterjesztés), és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.

Az intézményvezető vagy a fenntartó a szülői szervezet rendelkezésére bocsátja azt a szempontrendszert, elbírálási rendet is (ha van), amelynek alapján a nevelőtestület vagy a fenntartó elbírálta az adott anyagot (pl. előterjesztés az iskolaátszervezésről). 

Ahhoz, hogy a szülői szervezett megalapozott döntést hozzon, pl. az intézményvezető megbízásának véleményezésénél, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt kell felkérnie, hiszen  a laikus szülők nem rendelkeznek olyan felkészültséggel, hogy egy vezetői pályázat szakmaiságát érdemben tudnák vizsgálni.

Az iskola költségvetésében kell tervezni a véleményező eljárás költségeit: közoktatási, jogi és más szakértő, tanácsadó díjazása a szülők tájékoztatásának költségei, pl.szülői honlap szerkesztése és fenntartása, másolási költségek, postázás, telefon, tanácskozások szülői fórumok szervezése, helységhasználai díj, reprezentáció, stb.

IV. rész

A Szülői Szervezet (közösség) véleményének kialakítása

Jogszabály értelmében az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat, illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat az adott kérdésben (a továbbiakban Szülői Szervezeten az összes véleményezőt értjük).

A szavazás

A véleménynyilvánítás egyik módja a szavazás. A szülői közösségek maguk döntik el, hogy milyen szavazati arányokat vesznek figyelembe, és a hitelesség érdekében ezt a saját szervezeti és működési szabályza­tukban (SZMSZ) rögzítik.  A határozatképesség megállapításának szabályát is le kell szögezni az SZMSZ-ben. A Szülői Szervezet ülése például akkor határozatképes, ha a véleményalkotás mód­jának meghatározására jogosult, részvételi joggal rendelkező választmányi tagok többsége (50%-a + 1 fő) jelen van. A véleményezési mechanizmus akkor demokratikus, ha a kisebbségi vé­lemények is hangot kapnak. Ha ez nem következik be, akkor az ellenvélemé­nyen lévők előbb-utóbb el sem mennek az ülésekre.

Ha a Szülői Szervezetnek nincs „valamilyen” szervezeti és működési szabályzata, akkor csak néhány összegyűlt szülő saját véleménye fogalmazódik meg ellenőrizhetetlenül.

Minta a szervezeti és működési szabályzathoz itt található!

A Szülői Szervezet állásfoglalásának nyilvánossága

Minden óvodai, iskolai, kollégiumi és fenntartói döntéssel kapcsolatban  – a törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény  és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A véleményezők kontrollja

A Szülői Szervezet választmánya által hozott határozatok (állásfoglalások) nyilvánosságra hozatala alapvető demokratikus követelmény, hogy az egyes szülők követni tudják, valóban az ő véleményüket képviseli a Szülői Szervezet vezetősége.

V. rész

Az iskolai Szülői szervezet értekezlete, álláspontjának kialakítása

A Szülői Szervezet elnöke, az igazgató felkérő levele és az írásos anyagok kézhezvétele után, összehívja a választmányt (meghívó).

A Szülői Szervezet elnöke felkéri az osztályszintű szülői szervezetek vezetőit (választmányi tagokat), hogy tájékoztassák az osztályok szülői közösségeit az véleményezésre megkapott anyagokról, és kérjék ki a szülők véleményét értekezlet összehívása keretében vagy minden szülőnek küldjék ki a véleményezendő anyagot írásban vagy elektronikus formában.

(Pl. az iskolai munkatervről, helyi tantervről, szervezeti és működési szabályzatról, az intézmény iskola költségvetéséről, az intézményvezető választásról, a minőségirányítási programról, stb.)

Az osztályszintű értekezletek megtartása után az intézményi szülői szervezet elnöke összehívja az osztályok képviselőiből álló választmányt, a „Szülői Szervezet értekezletét”, amelyre meg lehet hívni az intézményvezetőt vagy a fenntartó képviselőjét, hogy a döntésükkel  kapcsolatos szülői állásfoglalás előtt ismertessék elképzeléseiket, terveiket az adott kérdésben.

A választmányi ülés tagjai megvitatják az adott napirendi pontot, a véleménynyilvánítással kapcsolatos eljárás törvényességét, meghallgatják a meghívott döntéshozót.

A Szülői Szervezet értekezlete az írásos szakértői vélemény és az osztályközösségek véleményének figyelembe vételével állást foglal (szavaz) az előterjesztett anyagról.

A Szülői Szervezet szabályos körülmények között hozott álláspontját (szavazási arány, határozatképesség, jegyzőkönyv) írásba foglalják, és megküldik a döntéshozónak támogató vagy elutasító nyilatkozat formájában.  

A Szülői Szervezet a helyben szokásos módón nyilvánosságra hozza álláspontját a vezetői programról (pl. kifüggeszti a faliújságra, vagy megjelenteti az iskola honlapján), hogy minden szülő tudomást szerezzen róla.

A Szülői Szervezet véleményező ülésének írásos anyagait: felkérő levél, előterjesztés, meghívó az ülésre, jelenléti ív, jegyzőkönyv (a szavazati arányokkal, határozatokkal) öt évig meg kell őrizni, hogy bizonyítani tudják a véleményhozatal jogszerűségét .

 Figyelem!

Nem felel meg a demokratikus szabályoknak, ha

-  a szülői szervezet elnöke a szülőkkel történő egyeztetés nélkül aláírja az elnökség vagy a saját „mélyen egyetértő” véleményét, és azt adja át az döntéshozónak (kollaborálnak);

-   a szülői szervezet nem fejti ki véleményét az előterjesztésről, indoklás nélkül csak néhány mondatban támogatja, vagy utasítja el a véleményezendő anyagot;

-   egyáltalán nem kérik ki a szülői közösség véleményét;

-   nem véleményezik a vezetői programot és erről nincs megfelelő határozat;

-   megsértik a véleményezési eljárás fent meghatározott írott vagy íratlan szabályait.

Ha a szülői szervezet nem kéri ki az összes szülő véleményét, akkor csak egy szűk kör érdekeit szolgálja, vagy szocializálódik az iskolavezetéshez.

VI. rész

Jogorvoslati lehetőség törvénysértő véleményező eljárás esetén

Jogorvoslat a közoktatási intézmény döntésével szemben

Az óvoda, iskola, kollégium törvénysértő intézkedése vagy intézkedés elmulasztása esetén a jegyzőhöz kell benyújtani törvényességi észrevételt.

Ha a jegyző nem intézkedik a törvénysértés ügyében, akkor a bírósághoz lehet fordulni.

Bár a Szülői Szervezetek gyakorlatában még nem találtunk olyan fellépéssel, ami a fent leírt írott és íratlan szabályokat alkalmazták volna, illetve a kötelező véleménynyilvánításra vonatkozó előírások megszegése miatt törvényességi észrevételt tettek volna.

Figyelem!

Ha az oktatási intézmény, illetve a fenntartó felkéri a Szülői Szervezetet, hogy mondjon véleményt, pl. az iskolai tankönyvellátásról, a tankönyvrendelésről, az intézmény vezetőjének megválasztásáról vagy az intézétmény átszervezéséről, akkor köteles írásban véleményt nyilvánítani.

Olyan nncs, hogy  a véleményezésre jogosult Szülői Szervezet nem kívánja álláspontját a döntéshozó számára  megadni, mert pl. nem mer ellentmondani, tart a megtorlástól, vagy nem akarja kiadni elképzeléseit.

A véleménynyilvánítás elmulasztása esetén könnyű dolga van  a vélemények beszerzésére kötelezett fentartónak vagy az intézményvezetésnek, mert ráírhatja a véleményezendő dokumentumra, hogy a Szülői Szervezett nem élt a véleményezési jogával, hiszen az a szülői szervezet „belügye”.

Ha az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet nem él az egyetértési vagy véleményezési jogával, akkor törvénysértő módon működik, ezért a szülői közösség tagjai  felelősségre vonhatják a szülői szervezet vezetőségét, hogy miért nem teljesíti jogszabályokban előírt kötelezettségét.

A véleményt - a szülők megkérdezése után - írásban kell beadni, amely lehet egyetértő nyilatkozat, vagy egyet nem értés némi indoklással, vagy egyetértés bizonyos feltételek biztosítása esetén.

Mikor lehet jogorvoslattal élni?

Ha a vélemény beszerzésére kötelezettek megszegik a véleménynyilvánítással kapcsolatos eljárási szabályokat, pl.:

- Nem tartják be az előírt határidőket.

- Nem biztosítják a véleményalkotáshoz szükséges dokumentumokat

     (pályázatok, önkormányzati előterjesztések, szempontrendszer, jegyzőkönyvek, stb.)

- Egyáltalán nem kérik ki a szülői szervezet véleményét (semmisség)

- Nem tudják bemutatni a véleményező dokumentumokat (felkérő levél, meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv)

Semmisség intézménye a fenntartói jogsértés esetén

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.

Jogorvoslat a fenntartó döntésével szemben Kt. 84.§ (3) bekezdés

Amennyiben az önkormányzat a közoktatási feladatainak ellátásában az intézkedési tervére alapozott változtatásokat kíván végrehajtani, alapvető kötelezettsége, hogy döntése előtt beszerzi a Kt. 102. § (3) bekezdésében meghatározott intézményi és intézményen kívüli szervezetek, testületek, illetve személyek véleményét.

Az óvodai iskolai kollégiumi szülői szervezet véleményének kötelező beszerzéséhez a fent leírtakat kell alkalmazni.

Ha az önkormányzati fenntartó elmulasztja a szülői szervezet írásos véleményének beszerzését, akkor a kormányhivatalnál kell törvényességi vizsgálatot kezdeményezni.

A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.

Törvényességi vizsgálatot közérdekű bejelentés formájában kell kezdeményezni.

A kormányhivatal feladatairól itt található bővebb információ!

.

Kötelező beszerezni a szülői szervezet véleményét

Kt. 85. § (4) Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét.

Kt. 102. § (3) bekezdése szerint: „A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét.”

          11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2011. május 11.

 2. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérni, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is.

(6) Az óvoda, az iskola és a kollégium a - közoktatási törvény 4. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), illetve, ha az nem működik az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét.

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel,

Ha nincs óvodaszék, iskolaszék, akkor a szülői szervezet véleményez

(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol

a) az óvodaszék az (1) bekezdés a), c), g), valamint i), j), m) pontjában meghatározott kérdésekben,

b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c), g), i) és m)-p) pontjában, valamint a (2) bekezdés b)-e) és j) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés j) pontjában meghatározott kérdésekben,

c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d)-e) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés r) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez.

(4)

Igazgató választás

14. § (2) Az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék), illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról. A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, illetőleg véleményüket közös okiratba foglalhatják.

(3) Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék) és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.

A szülői szervezet

30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.

2001. évi XXXVII. törvény

a tankönyvpiac rendjéről¹

Tankönyvtámogatás rendje

7. § (2)²⁴ Az iskola igazgatója döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

Tankönyvrendelés

8. §²⁶(2) A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet

a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

22. § (1)⁶⁵ Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennálása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

(2)⁶⁶ Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

ba)⁶⁷ tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

bb)⁶⁸

c)⁶⁹ a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

d)⁷⁰ rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

(6)⁷³ Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

(10)⁷⁶ A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Az 5. számú melléklet 2. oldala

Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról

A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében is felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja.