Szakképzésről Szülőknek - Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szakképzési honlapja

Az 1993. évi közoktatási törvény az iskolaszék intézményének rendszeresítésével egy időben, több jogosítványától megfosztotta a "szülői munkaközösségeket" (SZMK), s ez 1993–1996 között majdnem elvezetett a szülői érdekvédelem felszámolásához. A közoktatási törvény 1996. évi módosítása óta – az iskolán kívüli civil szülői egyesületek kezdeményezésére – külön paragrafus (59.§) határozta meg a szülői közösségek intézményes működtetésének lehetőségét. Az évtizedek során leértékelődött SZMK 1996-ban új értelmezést és új nevet kapott. A jelenlegi elnevezés: óvodai, iskolai, kollégiumi Szülői Szervezet (közösség). Rövid néven: ÓSZSZ, ISZSZ, KSZSZ.

A közoktatási törvény többszöri módosításával a Szülői Szervezet egyre több jogosítványhoz jutott, de a szülők sokszor „félelemből”, vagy közömbösségből nem használták fel eszközként, hogy közösen érvényesítsék jogaikat és gyermekeik jogait a köznevelési intézményekben. Pedig erre lett kitalálva ez az iskolán belüli civil szervezet. Közben a pénzhiányra hivatkozó önkormányzati fenntartású óvodákban és iskolákban növekedtek a jogsértések, és a szemérmetlen pénzkövetelések, a tanulók sértegetése és megalázása általánossá vált.

Az óvodák, iskolák, kollégiumok többségében nem működtek a Szülői Szervezetek, az intézményvezető által kinevezet szülői vezetők, a többi szülő megkérdezése nélkül aláírtak mindent, amit az intézményvezetés eléjük tett, sokszor még a saját óvodájuk, iskolájuk, kollégiumuk bezárásáról szóló önkormányzati határozatokat is.

1993-tól a mai napig nem ment át a köztudatba a „Szülői Szervezet” mint intézményen belüli érdekvédelmi szervezet fogalma. A szülők nem alakították meg formálisan a Szülői Szervezete, továbbra is olyan „szmk” tagoknak tartják magukat, akiknek az iskolabál szervezése, az osztályterem feldíszítése, az osztálypénz szedése és más periférikus munka a fő feladatuk. pedagógusok és az iskolavezetés nem tájékoztatta szülőket a Szülői Szervezet funkciójáról. A szülők inkább hallgatnak és fizetnek, akkor is, ha jogilag tilos.

2011. december végén az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti köznevelési törvényt. Az új törvény hatálybalépésével nagymértékben változtak a Szülői Szervezet jogosítványai. A 2012. évben folyamatosan életbelépő végrehajtási rendeletek (kormány és miniszteri rendeletek) tovább szűkítették a szülők egyéni és kollektív jogait, ami nem olyan nagy baj, hiszen a szülők eddig sem éltek törvényben előírt lehetőségeikkel, nem működtették a szülő szervezetet sem. Lehet, hogy a kevesebb több lesz?

A szülők alkotmányos joga és kötelessége az alaptörvény XI. cikke szerint

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

Ha a szülők felelősek gyermekük neveléséért, taníttatásáért, akkor felelősek azért a nevelésért és oktatásért is, amely a köznevelési intézményekben folyik. A szülők joga és kötelessége hogy védje gyermekét, és ellenőrizze, hogy az óvoda, iskola és a kollégium megfelelően gondoskodik gyermeke testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséről.

A szülő joga és kötelessége figyelemmel kísérni, hogy a gyermekével foglalkozó pedagógusok, betartják-e a köznevelési törvényben előírtakat, amely szerin: „A pedagógus kötelessége, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.”

A szülő alkotmányos kötelessége, hogy mindent szükséges intézkedést megtegyen gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, ugyanakkor a szülő nincs nevesített jogviszonyban az iskolával, de a Szülő Szervezet az iskola része. Ha szülők megalapítják az intézményi Szülői Szervezetet, akkor törvényesen vehetnek részt gyermekeik védelmében, az óvoda, az iskola és a kollégium működését, munkáját érintő döntések előkészítésében, véleményezésében.

A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 24. § (2) bekezdése szerint „A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik.

Törvény értelmében, az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi Szülői Szervezet a gyermekek neveléséért, oktatásáért elsősorban felelős felnőttek közössége.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi Szülői Szervezet intézményen belüli civil szervezet, amelyre a köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.

Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) a Szülői Szervezet részére további jogokat állapíthat meg.

A Szülői Szervezet megalapítása és működtetése kizárólag a szülők döntésén múlik. Ez a megoldás talán elősegíti a hatékonyabb működést és a valóságos érdekképviseletet. Igazi szülői közösség csak akkor jön létre, ha maguk a szülők fognak össze azért, hogy elősegítsék a köznevelési törvénybe foglalt jogaik és érdekeik érvényesítését.

Természetesen a Szülői Szervezet része az iskolának, attól nem különülhet el, nem önálló jogi személy, létrehozásához és működtetéséhez alkalmazni kell a köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit.

A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

A Szülői Szervezet, akkor jár el helyesen, ha saját szervezeti és működési szabályzata, fejléces levele, pecsétje, e-mail címe van. Ügyirat kezelést és tevelezést lásd itt!

A működési dokumentumok elfogadása előtt érdemes egyeztetni az intézmény vezetőjével abban a kérdésben, hogy azok nem ütköznek-e az iskola valamelyik belső szabályzatával.

A Szülői Szervezet üléseit csak a Szülői Szervezet vezetősége hívhatja össze, de az intézményvezető kezdeményezheti, hogy rendkívüli ülés összehívását, ha valami fontos közölnivalója van (ezt a Szülői Szevezet alapszabályában rögzíteni kell). Az intézményvezető ilyenkor tanácskozási joggal vehet részt a gyűlésen. Pedagógusok és az igazgató csak akkor lehetnek jelen más rendes ülésen, ha meghívást kapnak vagy az ülés mindenki számára nyilvános.

Ha a nevelési, oktatási intézményben nincs legitim Szülői Szervezet, akkor az intézmény nem működik törvényesen, mivel a szülők véleményének kötelező beszerzése vagy egyetértése nélkül a fenntartó, vagy a nevelési, oktatási intézmény számos kérdésben nem hozhat érdemi döntést.

Köznevelési intézmény esetén ilyen az intézményi munkarend, a tankönyvtámogatás rendjének és a tankönyvrendelés kötelező véleményezése. Ha Szülői Szervezet írásos véleményét nem csatolják ezekhez az intézményi dokumentumokhoz, akkor azok érvénytelenek.

A fenntartó köteles kikérni a Szülői Szervezet véleményét - többek között - az intézmény megszűntetésével, átszervezésével, nevének megváltoztatásával, vezetőjének megbízásával, a megbízás visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt.

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható.

A Szülői Szervezet alapítása és működtetése törvényi követelmény, akkor is, ha létrehozása a szülök döntésén múlik. Szülői Szervezet nélkül óvoda, iskola, kollégium nem működhet!

A Szülői Szervezet fő feladata, hogy eleget tegyen véleménynyilvánítási kötelezettségének, figyelemmel kísérje, hogy az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője és az intézményfenntartó eleget tesz-e kötelező vélemények beszerzését előíró jogszabályi előírásoknak. A Szülői Szervezet vezetőségének kötelessége, hogy megtegye a megfelelő lépéseket a törvényesség betartása érdekében. Ez a társadalmi kontroll!

A Szülői Szervezet szükségességét bizonyítják azok a jogszabályi előírások, amelyek szerint, ha az iskolában nem működik iskolaszék, akkor az iskolaszék jogosítványai az iskolai Szülői Szervezetet illetik meg.

A Szülői Szervezet célja az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása a nevelés és az oktatás minőségének javítása érdekében.

Jogszabály előírása szerint az óvodai, iskolai, kollégiumi Szülői Szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A Szülői Szervezet feladata a szülők hiteles tájékoztatása a megszerzett információkról, a szülői igények, panaszok összegyűjtése és továbbítása az intézményvezető felé.

Törvény értelmében, a köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a Szülői Szervezet (közösség) javaslatára – tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. Élni kell ezzel a lehetőséggel!

A szülőkre van bízva, hogy hány és milyen formában működő Szülői Szervezetet hoznak létre. Tehát nincs akadálya annak, hogy egy oktatási intézményben több „önálló" Szülői Szervezet is létrejöjjön. Ezek kapcsolódhatnak egymáshoz, de működhetnek egymástól függetlenül is.

Jogszabály értelmében, ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több Szülői Szervezet, közösség működik, az a Szülői Szervezet, közösség járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen Szülői Szervezet, közösség hiányában a Szülői Szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik Szülői Szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, kollégiumi intézményi szintű Szülői Szervezet).

(Ha az iskolában nincs Szülői Szervezet, akkor bizonyos ügyekben az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei is lehetnek kezdeményezők.)

Lehet külön-külön Szülői Szervezet alapítani az általános iskola alsó- és felső tagozatán.

Lehet alakítani valamilyen közös cél megvalósítása érdekében szerveződött speciális Szülői Szervezetet is.

A „mini” Szülői Szervezetek saját működési renddel, munkatervvel rendelkezhetnek, vezetősséget, tisztségviselőket választhatnak, az adott csoport érdekeit képviselik. Ha a mini szervezet az intézmény egészét érintő kérdésben kíván szót emelni, akkor az iskolaszintű Szülői Szervezethez kell fordulnia.

Az intézményi szintű Szülői Szervezet, amely ideális helyzetben úgy alakulhat, hogy az iskolában osztályszintű illetve óvodában, kollégiumban csoportszintű Szülői Szervezetek egy-két főt választanak és delegálnak az intézményi szintű Szülői Szervezet vezető szervébe, amit a szó szoros értelmében választmánynak lehet nevezni. A választmány a maga köréből 3-5 fős vezetőséget, elnököt, elnökhelyettest, gazdasági elnökhelyettest, stb. választ.

Az intézményi szintű Szülői Szervezet taglétszáma a delegáló osztály illetve csoportszintű Szülői Szervezetek szülői tagjainak száma (ha nem akarják elhatárolni magukat az intézményi szintű Szülő Szervezettől). A Szülői Szervezet tehát nem azonos választmánnyal, sem a vezetőséggel. A fontosabb kérdésekben sem a választmány sem az elnökség nem dönthet szabadon, először ki kell kérniük az őket delegáló szülők véleményét.

Ha a választmány illetve a vezetőség nem a szülők többségének érdekeit képviseli, vagy ha nem él a Szülői Szervezet törvényben előírt jogosítványaival - javaslattevő, véleményezési, egyetértési jogával -, vagy alapos elemzés, vizsgálat nélkül, illetve a szülők megkérdezése nélkül véleményezi a fenntartó vagy az intézményvezetés által előterjesztett dokumentumokat (az elnök önkényesen aláírja), akkor nem méltó a szülői közösség bizalmára.

További linkek a jobboldalon most megjelenő „érdekvédelem” oszlopon találhatók!